A Porsche Turbót is megzenésítette a Singer
A Singer azzal hóditotta meg a Porsche-rajongókat, hogy a régi 911-eseket a lényeget érintetlenül hagyva korszerűsítette. Most azonban nagyobb feladatot vállaltak fel, mint bármikor korábban: a Porsche legnagyobb legendájához nyúltak hozzá.
Az 1975-ben bemutatott, 930 kódjelű modell a maga 260 lóerejével és 250 km/h-s végsebességével a legdurvább pénzért megvehető utcai autó lett a következő évtizedben. Az 1984-es utolsó változat már 330 lóerős volt, 4,6 másodperc alatt gyorsult százig, és 278 km/h volt a végsebessége.
A Singernél, ahogy már megszokhattuk a cégtől, a koncepcióhoz ragaszkodtak, nem a részletekhez. Az autó alapja a 930-asnál egy generációval későbbi, de még azonos tetővonalú 964-es, amely karbonszálas karosszériaelemeket kapott, masszív sárvédő-szélesítésekkel. Természetesen újraalkották a jellegzetes, hatalmas hátsó szárnyat, a nagy első légterelőt és felette a biztonsági lökhárítót, azokat a jegyeket, amelyekről a Turbo azonnal felismerhető volt.
A műszaki tartalom is méltó a nagy elődhöz: a 3,8 literes léghűtéses hathengeres a legújabb Porsche-féle turbófeltöltőket kapta, ezekkel a csúcsteljesítménye 450 lóerő felett lesz. Pontos adatot nem közöltek, de a végső beállítást a vásárlóval együtt végzik el – egy ilyen motornál a nagyobb teljesítmény ugyanis könnyen a vezethetőség rovására mehet.
Az igazán lélegzetelállító azonban nem a nyers teljesítmény, hanem ahogy összehozták a klasszikus Porsche stílust a korszerű technikával, és ez a belső térben érvényesül igazán: a váltókar előtt elhelyezett telefontartó és a kortalan, öt órát tartalmazó műszercsoport együtt sem hat idegenül, mivel minden részletmegoldásra jellemző a régi stílus és a korszerű anyagválasztás és kidolgozás kettőssége.
A Turbót egyelőre tanulmánynak mondják, de lesz szériaváltozat is, ez már most is biztos. Hogy milyen áron, azt még nem tudni – annyi azért sejthető, hogy dollárban hét számjegyű lesz – azt viszont elárulták, hogy 70-en már le is adták rá a rendelést.
