Mérnökök megalkották a műszaki alapokat, a motort és a hajtás többi részét tartalmazó alvázra pedig valamelyik neves műhely készített egy olyan karosszériát, mely nem csak a vevő igényeinek felel meg, hanem mindennél jobban sugározza a luxust. Sokáig így működött az autóipar teteje, aztán a Bentley vásárlók is belátták, hogy az ódon technika és a nagyra nőtt limuzinok korszerűbb jövő után kiáltanak. Ezért 1958-ban megkezdődött a T sorozat fejlesztése.
1962-re John Blatchley elkészítette az új limuzin acélból és alumíniumból álló karosszériáját, mely minden irányban kisebb méretű és közel 70 kilóval könnyebb is volt, mint az elődjének tekinthető S3-as, mégis kényelmesebb utasteret és nagyobb csomagtartót kínált az előkelő ügyfeleknek.
Minden szempontból sokkal modernebb lett a T sorozat, melynek futóműve mind a négy keréknél független, elöl kettős keresztlengőkaros felfüggesztéssel. Négy tárcsafék lassítja az autót, a komfortos suhanást és a szintezést pedig a Citroënekből ismert hidropneumatikus rendszer végzi.
Átdolgozták az S2-ben bemutatott, 225 lóerős motort is, melyet a Rolls-Royce és a Bentley közösen fejlesztett, ennek a későbbi változata a híres 6,75 literes, V8-as blokk. Az első T-kben még 6,2 literes, de már így is kicsit több mint 10 másodperc alatt gyorsult vele 100-ra az autó, a végsebessége pedig eléri a 190 km/órát. Túltervezettnek tartották, de ennek bőven voltak előnyei a megbízhatóságon túl. Ez a motor 50 éven át tartott ki a Bentley-nél, a gyártását 2019-ben állították le és a Mulsanne-nal búcsúzott el. A végére teljesítménye a duplájára nőtt, nyomatéka a háromszorosára, miközben károsanyag kibocsátása 99%-kal javult.
5425 angol fontos áron 1868 példány kelt el az első sorozatból, melynek legkorábbi darabját kutatta fel a Bentley. 1965. szeptember 28-án fejezték be az autót, mely a Shell Grey színt és kék bőrkárpitot kapott. 15 év után indították be a nyolchengeres motorját egy 18 hónapig tartó restaurálási projekt után, így büszkén gurulhat be a Bentley saját kollekciójába.
Visszapillantó
