Öt ország máris megtorpedózná a 2035-ös elektromos átállást

Csak olyan új autót lehet majd forgalomba helyezni 2035-től az Európai Unióban, amely nem bocsát ki közvetlenül szén-dioxidot – erről döntött június elején az Európai Parlament. Ezzel az intézkedéssel egyértelműen az elektromos járművekre való átállást kényszerítenék ki, mert bár elvileg a belső égésű, de hidrogénnel hajtott motorok is megfelelnek a kitételnek, ám az eddigi tapasztalatok alapján azok nem tűnnek széles körű alternatívának. Mindenesetre a szabályozás életbe léptetése előtt még az egyes tagországokkal külön is egyeztetni fognak. Többen már most ellenzik a lépést.

Elsőként a német pénzügyminiszter jelezte, hogy nem tartják jó ötletnek a határidőt, és nem szabad egy lehetséges technológiát sem betiltani, már csak piacgazdasági szempontból sem. Most pedig újabb öt ország fogalmazta meg ellenérzéseit a 2035-ös céldátummal szemben: Olaszország, Portugália, Szlovákia, Bulgária és Románia. A Reuters hírügynökség birtokába került dokumentumok szerint legalább 2040-ig szeretnék elhalasztani az átállást.

Ezek az országok azt szeretnék elérni, hogy 2035-re még ne teljes, hanem inkább 90 százalékos CO2-kibocsátás-csökkenést rendeljenek el. Ez egyébként korábban is létező opció volt, az utóbbi időszakban nem is maga a teljes elektromos átállás volt a kérdés, hanem annak üteme. Az említett öt tagállam álláspontja szerint a végleges és teljes fordulatot 2040-re kellene kitűzni. Más szabályok vonatkoznának a kishaszonjárművekre, ott 2035-re még csak 80 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-emissziót, de a végső határidő esetükben is 2040 lenne.

Egy neve elhallgatását kérő bolgár politikus például azzal érvelt, hogy a végső döntés meghozatalakor gazdasági és társadalmi tényezőket is figyelembe kellene venni. Így például azt, hogy az egyes tagországokban jelentős különbségek vannak a vásárlóerő tekintetében. Az EU vezetői pedig azt mondják, egy esetleges halasztással elérhetetlenné válna a teljes emissziómentesség 2050-es céldátuma, ami viszont a tudósok szerint súlyos következményekkel járhat.

A következő hetekben egyébként minden tagország ismerteti majd álláspontját, és ezt követően dolgozhatják ki a jogszabály végleges formáját, és fogadhatják el a rendelkezést.