Nagyon érdekes és tanulságos felvételt küldött be a Budapesti Autósoknak a portál egyik olvasója. Elég jó bizonyítéka annak, miszerint akkor is lehetsz hülye, ha amúgy elsőbbséged lenne. Mondjuk ahhoz, hogy megkapd, eleve időt kéne hagyni, hogy felfogják a szándékodat. De itt valamilyen szinten mindkét fél hibázott.
A kamerás autó egy zebrához közeledik, ahol gyalogosok sétálnak. Amikor már igen közel van, az egyik gyalogos – a beszámoló szerint az apuka –, határozott léptekkel fordul rá a zebrára, ki is lép az érkező autó elé, büszkén érvényesítve elsőbbségét. Nem kell sokat magyarázni, hogy mekkora felelőtlenséget csinált: nem tudhatja, milyen az autós reakcióideje, odafigyel-e egyáltalán. Simán végződhetett volna az eset sokkal rosszabbul, és senki sem vigasztal, hogy elsőbbsége volt, ha a családja szeme láttára vasalják ki. Mindezt megfejelve ráadásul jó lassan megy át, minél tovább sikerüljön feltartania az autóst.
De azért nézzük egy kicsit az érme másik oldalát is. Persze, vitathatatlan, hogy a gyalogos hülyeséget csinált, egyértelmű volt a leckéztető szándék, normális esetben mire a zebrához érnek, az autó elhalad, és átkelhetnek zavartalanul. De azért a kamerás autó sem pont úgy közelíti meg a zebrát, ahogy az elvárható lenne. Ráadásul látszik, hogy az előtte haladó Focus kombi lassít, ő mégis állandó sebességgel halad tovább, majd hirtelen fékeznie kell. Ez inkább konfrontatív magatartás, mint kockázatkerülő.
Noha a gyalogosnak a zebrán természetesen elsőbbsége van, a KRESZ 21. paragrafusának 6. bekezdése egyébként azt is kimondja:
„A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.”
De a józan ész is azt diktálja, hogy magunkra vigyázva mindig győződjünk meg arról, megkapjuk-e az elsőbbséget. Mert az autó az erősebb, nekünk fog jobban fájni, ha eltalál. És akkor hiába volt igazunk. Az pedig a fenti eset mindkét főhősére igaz, hogy a balesetek elkerülése érdekében toleranciára és egymás segítésére lenne szükség, nem leckéztetésre és egymásra mutogatásra. És ami még fontosabb: a gyerekeknek sem olyan példát kéne mutatni, mint itt a családfő.
Forrás: Budapesti Autósok
