Stílusosan búcsúzik a W16-os motorjától a Bugatti, a fülnek kedves hanghatást ugyanis egy roadsterben élhetik át utoljára a legszerencsésebbek. A Mistral nem egy Chiron-változat, hanem egy teljesen különálló modell, a hatalmas mérnöki teljesítmény pedig pont a tetőnélküliségében áll.
Emilio Scervo, a Bugatti Rimac technológiai igazgatója szerint a termodinamika és az aerodinamika egyensúlya jelenti a legnagyobb kihívást. Egy 420 km/h sebességre képes, 1600 lóerős autónál fix tetővel is nehéz ezt jól megtervezni, a kabrióságra gondolva viszont sokszorosan, mindezt úgy, hogy a formaterv is elegáns és időtlen legyen.
Mindent megtettek azért, hogy ez sikerüljön: még a fényszóróba is légterelőt integráltak, oldalt pedig szintén minden az aerodinamikáról szól, miközben a Bugatti-formatervekre jellemző C-vonalat is hasznosan meg tudták jeleníteni az ajtó mögött, hiszen az oldalablakok végén feltorlódó levegőt vezeti el.
A technológiai érdekességek közé tartozik, hogy a motor légbeömlőjét elválasztották az olajhűtő légbeömlőjétől. Ellenkező esetben nagyon meg kellett volna növelni a szívónyílásokat, így viszont letisztultabb is a forma: oldalt csak az olajhűtőhöz megy a hűvös menetszél, a motor pedig a fejtámlák mögül kap levegőt, ami egyszerre praktikus és jár csodás hanghatással.
16 henger, 8 liter, 4 turbó, közel 1600 lóerő és 99 darabban limitált példányszám, a Bugatti W16 Mistral sajnos hiába rohansz a szalonba az 5 millió euróddal, már mindegyiket eladták, a szállítás várhatóan 2024-ben kezdődik.
