Az már egy jó évtizede nem kérdés, hogy a lengyel buszipar lelépte a magyart. Mostanra pedig már az világossá vált, hogy a lengyel buszgyártó kapacitás a németországinál is jóval nagyobb lesz, ráadásul az öreg kontinens országai közül Lengyelországban gyártják a legtöbb környezetbarát autóbuszt.
![Egy csapat fiatal, lengyel formatervező tervezte a busz formáját](https://kep.index.hu/1/0/4709/47097/470977/47097770_3b502653391e3f3772832b60a2f8ca4b_wm.jpg)
A lengyel buszipar új üdvöskéje a NesoBus, amelyet néhány éve alapított Lengyelország leggazdagabb embere, Zygmunt Solorz-Żak. A NesoBus név egyébként egy mozaikszó, amely lengyelből szabadon fordítva valami olyasmit jelent, hogy én olyan busz vagyok, ami nem bocsát ki károsanyagokat, és tisztítja a levegőt. Ez utóbbi kijelentés a legérdekesebb, amelyre a cég ráhúzta a teljes marketingoffenzíváját, és amit a cégtulajdonos is sűrűn hangoztat. Mégis hogyan tisztít levegőt egy üzemanyagcellás busz? Úgy, ahogy az üzemanyagcellás buszok általában: fordított elektrolízissel állítják elő a hajtáshoz szükséges elektromos áramot.
![A tartályok és néhány segédüzemi berendezés a busz tetején kapott helyett](https://kep.index.hu/1/0/4709/47097/470977/47097776_1166740f18484c8ce5476dec51ea4388_wm.jpg)
A folyamathoz nagy mennyiségű levegőre van szükség, amit a busz egy komoly szűrőrendszeren keresztül tisztít meg. A rendszer képes kiszűrni a szén-dioxid és a nitrogén-oxid molekulákat, valamint a 2,5 mikronnál kisebb szennyeződéseket is, ezért ha egy kicsit hunyorítunk, akkor valóban elhihetjük, hogy a NesoBus hidrogénbusza tisztítja a levegőt.
![A prototípust nemrég Varsó is tesztelte](https://kep.index.hu/1/0/4709/47097/470977/47097774_eaba603d6b8c4ef6c5a7f5b20f7266c3_wm.jpg)
Az új típusban nem is ez az igazán nagy truváj, hanem az, hogy Solorz-Żak a lengyel energiaipar egyik legnagyobb cégcsoportjának, a PAK-Polska Czysta Energiának a tulajdonosa, amely főként megújuló energiaforrásokra támaszkodik. Így egy igen érdekes koncepciót vázolt fel a buszok hidrogénnel való ellátására: Solorz-Żak erőműveiben/üzemeiben biomasszából állítják elő a gázt. Ezt a hidrogént tartálykocsikkal viszik majd a NesoBusok üzemeltetőihez, vagyis Solorz-Żakék kiiktatták az üzemanyagcellás buszok legnagyobb hátrányát: az ígéretek szerint minden egyes eladott buszukhoz megoldják a hajtáshoz szükséges hidrogén előállítását és a rendeltetési helyre szállítását.
![A Świdnik mellett épülő új autóbuszgyárat még idén átadják](https://kep.index.hu/1/0/4709/47097/470977/47097784_6fb6c99f40a090c7de9de2b79f033f71_wm.jpg)
Maga a busz a napjainkban megszokott trendeket követi, majdnem pontosan 12 méter hosszú, 2,55 méter széles és 3,4 méter magas. Össztömege 19,5 tonna. A NesoBus prototípusában minimálisra csökkentették a dobogók és a holtterek számát, így a befogadóképessége 93 fő, amelyből 37 ülőhely, ezek közül pedig 14 ülés van a padlószinten. A prototípusban még a bal hátsó sarokban van egy motorsátorszerű építmény, amelyben az akkupakkok találhatóak. Ezeket az akkumulátorokat a jövőben a busz fenékvázába helyeznék át. Ha már jövő, mindenképp meg kell említeni, hogy a NesoBushoz egyre több lengyel cég csatlakozik, többek között az egyik legnagyobb áramszolgáltató, a ZE PAK sa. és a Polsat Plus Group telekommunikációs cég is. A NesoBus nemrég kapott a lengyel államtól 40 milliárd forintnak megfelelő zlotyit gyártmányfejlesztésre, ezt az összeget az új Świdnik város melletti gyártóüzem felépítésére használják fel. A cég tervei szerint idén fel is épül, és még 2023-ban bemutatják az új csuklós buszukat is.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=0thA4uchz4z8jgoCRrjw6uUUnKQFaphXhF49ybHqN0r.B7/stparam=qkqpdiqkjm/fastid=kzscwwbbqxcxdteqinjisynykamw/nc=0)