Norvégiában pocsék januárt zárt az autópiac. Évtizedes mélypontra csökkentek az eladások. Az arányokat nézve azonban a norvégok nem fordultak el a villanyautóktól. 
Negatív fordulatot hozott 2023 januárja a norvég újautó-piacon. Utoljára 1962-ben, azaz több mint hat évtizeddel ezelőtt adtak el olyan kevés autót, mint az idei év első hónapjában.
Összesen 1860 új autó talált gazdára, ami 77 százalékkal kevesebb a 2022 januárinál a InsideEVs.com összefoglalója szerint. Az elmúlt év végéhez, 2022 decemberéhez képest még nagyobb a visszaesés. Akkor közel 40 ezer autót helyeztek - először - forgalomba. Ehhez képest a hanyatlás 95 százalékos.
A norvég közúti hatóság (OFV) több tényezővel magyarázza a látványos visszaesést. Az első továbbra is a koronavírus-járvány hatása. Ez 2022 elején még érezhető szállítási nehézségeket okozott csökkentve az akkori újautó-eladásokat. Az év második felében javuló helyzet azután becsalogatta az autósokat a szalonokba, így a szokásosnál több autót adtak el - ez főként novemberre és decemberre volt igaz.
Fontosabb tényezőnek látszik ennél, hogy 2023 elején lezárult az elektromos autók vásárlását támogató kormányzati adókedvezmény időszaka. Január 1-je óta már meg kell fizetni az áfát az 500 ezer koronánál (17,5 millió forint) drágább villanyautók után is. Emellett érvénybe lépett egy új súlyadó, amit a személyautókután kell fizetni. Ezt persze az autósok is tudták, ezért a november-decemberi nagy autóvásárlói rohamot minden bizonnyal az magyarázza, hogy aki tehette előrehozta az autóvásárlását.
Az OFV szerint túl korai jóslásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy az újautó-eladások visszaesése a tél után tavasszal is folytatódni fog-e. A legnagyobb veszteséget a részben vagy teljesen konnektorból tölthető elektromos autók (PHEV és BEV) szenvedték el. Ezekből 1419 kelt el 2023 januárjában, ami 80 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor beszédes, hogy az eladásokból így is több mint 76 százalék volt a részesedésük.
