Lesz országjegy és vármegyejegy? - Kisokos az új bérletekről

A konkrét válasz az, hogy most nincs, majd a jövőben lehet, a dolog ennél azonban komplikáltabb.

A közlekedést is menedzselő szaktárca honlapján megjelent az "Egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról" címmel egy  jogszabálytervezet, amely a májustól megjelenő ország- és vármegyebérletek részletszabályairól szól. 

A tervezet szerint a vonatkozó jogszabályba bekerül a következő:

területi érvényességű menetjegy: viszonylatmegjelölés nélküli, nem távolságalapú díjszámítás alapján árazott menetjegy.” 

Ez a legfogalmazás definiálja a területi jegy fogalmát, ez alapján adódik a kérdés, hogy az ország- és vármegyebérletek mellett jegyek is megjelennek a kínálatban. Megkérdeztük a szakminisztériumot, hogy ez valóban így van-e és mikor várható a jegyek esetleges bevezetése. A tárca válaszában közölte:

Jelenleg nem tervezzük a területi alapú vármegye- és országjegy bevezetését, de a vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik, hogy a helyi szolgáltatók, illetve a tulajdonosaik kapcsolódjanak a vármegye- és országbérlet rendszeréhez. Tekintettel arra, hogy az eddigi jegy- és bérletkonstrukciók elérhetőek maradnak, kizárólag az utasokon múlik majd, hogy melyik megoldást és milyen arányban veszik igénybe. 

A válasz szerint a vármegye-bérlettel azok az utasok járnak jobban, aki a bérlettel vagy jeggyel havi szinten 9450 forintnál többet költött az adott vármegye települései között nem feláras vonaton és/vagy autóbuszon.

Gyakorlatilag egyelőre tehát korai megmondani, hogy lesznek-e ország- és vármegyejegyek, a minisztérium ezt a helyi közlekedési cégekre bízza, nem írja elő. 

Mik azok az országjegyek? 

Az ország- és vármegyejegyek május 1-től jelennek meg és a MÁV-Start, a Volánbusz, a MÁV-HÉV vagy a GYSEV helyközi járatain lehet azokat használni. A teljes - kedvezmények nélküli - ár az országbérleteknél 18 900 forint, a vármegyéseké 9450 forint, mindkettő 30 napig lesz érvényes. A diákok (tanulók) a teljes ár 10 százalékáért, azaz 1890 és 945 forintért vehetik meg ezeket. 

A MÁV-csoport új bérletekről szóló összefoglalója szerint vannak kivételek.  a helyjegyköteles (feláras) vonatokra, például az Intercitykre nem vehetők igénybe, továbbá első osztályú kocsiban vagy prémium szakaszban sem lehet majd az új bérletekkel utazni – még a felár vagy a kocsiosztály-különbözet kifizetése mellett sem. A vasúttársaság szerint az olyan vonatokon, amelyeken van helyjegyköteles és sima kocsi is, azokon lehet utazni az új bérletekkel, a nem feláras (nem helyjegyköteles) kocsikban.

A bérletek nem lesznek érvényesek a településhatárokon belül közlekedő helyi járatokon. Ugyanakkor a helyközi (távolsági) buszokra és a MÁV-START járataira a városhatáron belül is felszállhatnak a két új bérlettípus tulajdonosai anélkül, hogy külön jegyet vagy bérletet kellene váltaniuk. Ebben az esetben azonban ugyancsak fontos tisztában lenni azzal, hogy Budapesten a MÁV-HÉV járatain és az agglomerációs kék buszokon csak a főváros közigazgatási határán kívül fogadják el a Pest vármegye bérletet és az országbérletet, a városhatáron belül már szükség lesz a BKK jegyekre vagy Budapest-bérletekre is. (A MÁV-Volán-csoport részletes tájékoztatói a bérletekről itt és itt olvasható. 

Mi lehet a probléma? Bérletmatek

A Közlekedő Tömeg Egyesület szerint a bérletek bevezetésének hatása egyelőre megjósolhatatlan: "a nyár során kiderül, a nagyon olcsón vagy egyenesen jelképes összegekért megváltható bérletek a MÁV és a Volán jelen szolgáltatási színvonala mellett alkalmasak-e arra, hogy jelentősebb mennyiségű autós utazást tudjanak kiváltani, valamint hogy generálnak-e többletforgalmat, és ez milyen hatást gyakorol majd a belföldi turizmusra".

A szervezet jónak tartja, hogy hosszú idő óta először az állam kedvező helyközi tarifákkal próbálja vonzóbbá tenni az utasok számára a közösségi közlekedést, de a jövőben szükség lesz a tarifareformra lenne szükség. Az egyesület szerint problémát jelent, hogy a vármegyerendszerben és a közösségi közlekedés logikájában,  hálózatszervezésében nincs átfedés.  nem fed át, különösen a vasút esetében. "Így rövid utazások is válhatnak két- vagy több megyét érintővé, miközben akár 80-90 kilométert is lehet egy megyében utazni. A vármegyék mérete is jelentősen eltér, egymás többszörösei, elég ha 8445 négyzetkilométeres Bács-Kiskunt és a 2265 négyzetkilométeres Komárom-Esztergomot vesszük alapul" - derül ki az összefoglalójukból. 

A bérlet logikája alapján tovább csökken a munkáltatók részéről eddig is jogszabály alapján megfizetett 86 százaléka a regionális szakaszokra, így az olcsóbb bérlet után a 86 százalék is jelentősen alacsonyabb lesz, míg a munkavállaló, azaz az utas részéről fizetett 14 százalék csak kevésbé észrevehető mértékben csökken. Tehát a konstrukció alapvetően a foglalkoztatóknak nyújt megtakarítást, míg az ingázók ezután is teljes árat kell, hogy fizessenek a helyi közlekedésért, amely sem a költségtérítésnek, sem a vármegyebérletek érvényességi területének nem része. Azaz, pont ott nem hoz változást, ahol az egyesület szerint a legjobban kellene. Így előáll az a helyzet, hogy egy Győr és Sopron között 85 kilométert ingázó, helyi közlekedést nem használó utas a 9450 forintos költségének 86 százalékát megkapja, de egy Székesfehérváron és Budapesten is helyi közlekedést használó, Budapestre ingázó fizeti mindkét városban a 8000 forintos és 9500 forintos költséget, és a két vármegyét lefedő országbérletre kapja meg a 86 százalékos támogatást.

Azaz, a helyi és helyközi közlekedés integrációjára kísérletet sem tesznek az új bérletek, sőt, a Közlekedési Tömeg úgy látja, tovább élezi a különbségeket. Szerintük aggodalomra ad okot az is, hogy a bérletekről szóló kormányrendelet mindössze 6 milliárd forintot allokál a MÁV-Volán-csoport kieső bevételeinek pótlására, mely várhatóan drámai méretű lesz.