A BMW-nél volt egy pont, amikor úgy gondolták, hogy hibátlan dolog lenne készíteni egy kegyetlenül gyors X5-öt. Az első lépés természetesen az volt, hogy kerestek egy olyan motort, ami a nagy kasznit is sportautósan viszi. Szerencsére házon belül is volt ilyen kéznél: az LMR versenyautó 700 lóerős V12-ese tökéletes választásnak tűnt.
A projekt célja egyébként hivatalosan az volt, hogy kihozzák a maximumot, amit az aktuális X5-ből ki lehet. Itt érdemes megjegyezni, hogy az első X5-ről, vagyis az E53-ról van szó, amit 1999-ben mutattak be, a rettenetesen túltolt változata se sokkal később, 2000-ben érkezett.
Mire végeztek az X5 LM-mel, külsejében még azért még hasonlított egy gyári X5-re, műszaki tartalmában azonban igen kevés dolog egyezett. A 700 lóerős, 6,1 literes V12-es versenymotor csak a kezdet volt, minden mást is átszabtak, hiszen a lóerő önmagában semmit nem ér, ha az X5 többi része nincs rá felkészülve és az első tempós kanyarban bezörget vele szerencsétlen pilóta a rekettyésbe.
Az egyedi X5-öst 30 milliméterrel leültették, illetve más rugókat és szilenteket kapott, mint egy utcai változat. A kerékjáratokat 20 colos, aranyszínű BBS LM felnik töltötték meg, amikre elöl 275/40-es vagy 315/35-ös, hátra pedig minden esetben 315/35-ös Michelin gumikat szereltek. A külső egyébként nagyban emlékeztet a gyári X5-ösökére, de azért a géptető hatalmas légbeömlője, a hatalmas toldatok, illetve a hátsó lökhárítón kivezetett kipufogó gyanúsnak tűnik első ránézésre is, ahogy a kerekek sem épp visszafogottak.
Ami még fontos pont, hogy lekönnyítették, amennyire ez egy SUV esetén lehetséges, így a beltér például határozottan versenyautós a négy kagylóüléssel és a szegényes kárpitozással. Nem csak a könnyítésre, hanem a súlyelosztásra is figyeltek: az X5 LM súlya 51-49 arányban oszlik meg az első és a hátsó tengely között.
Az LMR versenyautóban a szabályozások miatt miatt 580 lóerőt tudott a V12-es, szűkítő nélkül viszont már 700-at, és mivel kísérleti autóban használták, nem kellett törődni a szabályokkal. A hatsebességes, manuális váltóval a könnyítés után is testes, bő kéttonnás SUV 4,7 másodperc alatt tudta le a nulla-százat, a hivatalos végsebessége pedig 278 km/h volt, a valóságban azonban ennél jelentősen durvább volt a maximális tempó.
Adta magát, hogy ne csak mutogassák a húzott X5-öt, pályára kívánkozott. Végül a választás a Nürburgringre esett, az ott futott köridő ugyanis már akkor mércének számított. A sofőr Hans-Joachim Stuck lett, aki ekkorra már rengeteg szakágban megfordult és sikeres, tapasztalt pilótának számított. A 80-as évek végén még Audikat terelgető, ekkor már 50 éves Stuck 2001-ben futott rekordot a Nürburgringen.
A köridő 7 perc 50 másodperc lett, ami kontextusba helyezve durva csak igazán. Az első autó ugyanis, ami benézett 8 perc alá, a Nissan Skyline R33 GT-R volt, 1996-ban, és ennél 9 másodperccel jobbat ment egy hobbiterepjáró, mindössze 5 évvel később. De nem csak a Skyline-ra vert rá: jobbat ment, mint a Gallardo LP560-4 2008-ban (7:51,8), a Nissan GT-R szintén 2008-ban (7:54), vagy épp az M4 2014-ben (7:52).
Sőt, házon belül fejet ment az E46 M3 leghegyesebb változatával, vagyis a CSL-lel. Volt olyan szakasz a pályán, ahol az X5 LM elérte az egészen elképesztő 311 km/h-t. Mindezt 22 éve egy olyan autó vitte véghez, amivel mindez még ma is fizikai képtelenségnek tűnik.
Forrás: BMW
