Így számolják ki a WLTP és az EPA hatótávot

Amikor egy autó hatótávjáról beszélünk, akkor gyakran láthatjuk a szám előtt a „WLTP-szabvány szerint” vagy az „EPA szerint” kifejezéseket. Európaiként az előbbivel gyakrabban találkozunk, de tudjuk, hogy mit jelent a kettő rövidítés, és miben térnek el?

EPA

Az EPA-nak, vagyis az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (Environmental Protection Agency) feladata többek között a járművek üzemanyag-fogyasztásának, valamint a villanyautók hatótávolságának a meghatározása.

Az EPA módszertana az elektromos autók hatótávolságának meghatározásához hasonlít a belsőégésű motorral szerelt autók méréséhez, ugyanis mindkét esetben több tesztelést végeznek egy görgős fékpadon a Michigan állambeli Ann Arborban. 

A villanyautókat az Egyesült Államokban is kétfajta körülményegyüttes között tesztelik: egy városiban és egy országútiban. Ekkor teljesen feltöltik a járműveket, majd addig hajtják őket, amíg nem mennek tovább. Míg az előbbiben a folytonos megállást, lassú elindulást csinálják, addig az utóbbiban az egyenletesebben, állandóan haladnak. Viszont a belsőégésű motorral szerelt autókkal ellentétben a villanyautóknál nem vizsgálják, hogy milyen hatással van az autóra a külső hőmérsékleti hatás, az aggresszív vezetés és a klíma/fűtés (HVAC-rendszer) használata. Ehelyett egy általános 0,7-es szorzót alkalmaznak minden egyes ciklusban a rögzített hatótávolságra, hogy szimulálja ezeket a gazdaságtalan tevékenységeket.

Ezután a kiigazított városi és országúti hatótávolság értékeket 55 százalékkal, illetve 45 százalékkal súlyozzák, hogy meghatározzák az EPA üzemanyag-fogyasztási címkén feltüntetett kombinált városi és országúti hatótávolságot. Vagyis a városi hatótávolságot felszorozzák 0,55-tel, az országúti hatótávolságot 0,45-tel, majd a két értéket összeadják. És ebből lesz a hivatalos becsült érték.

Viszont egy pontosabb értékért az autógyártók többciklusos tesztet is végeztethetnek, amely négy városi és két országúti, állandó sebességű ciklusból áll - viszont az nem világos, hogy ezt az állandó sebességet az autógyártó vagy az EPA határozza meg.

WLTP

A WLTP a Worldwide Harmonised Light Vehicle Test Procedure rövidítése, ami magyarul a Könnyűgépjárművekre Vonatkozó Világszinten Harmonizált Mérési Eljárás. A WLTP a valóságtól elrugaszkodottabb NEDC-t (New European Driving Cycle) váltotta 2017-ben.  

A WLTP szabvány szerinti hatótáv meghatározásához itt is igénybe veszik a görgős fékpadot, amin a gyorsulásnak, fékezésnek és az egyhelyben állásnak mérik a fogyasztását. Viszont ilyenkor számításba vesznek több körülményt is:

• Gördülési ellenállás
• Légellenállás
• Különböző motor- és sebességváltó-kombinációk
• Választható opciók

A járműtesztelők egy adott modell legkönnyebb és legnehezebb változatát vizsgálják ilyenkor, majd egy matematikai képletet alkalmazva meghatározzák a többi felszereltség fogyasztási adatait.

A WLTP üzemanyag-fogyasztási adatokat négy különböző sebességtartományból nyerik ki:

• Alacsony: max. 35 mph - 56 km/h
• Közepes: max. 47 mph - 76 km/h
• Magas: max. 60 mph - 97 km/h
• Nagyon magas: 81 mph - 130 km/h

Ezeket a sebességeket átlagolva kapjuk meg a WLTP kombinált értéket. Két vagy több jármű üzemanyag-fogyasztását a legegyszerűbben úgy lehet összehasonlítani, ha a WLTP Combined értéket nézzük. Ez azért van így, mert figyelembe veszi a különböző vezetési forgatókönyveket, és így reális becslést ad a jármű normál használat közbeni üzemanyag-fogyasztásáról.

A villanyautókat a WLTP-szabványban ugyanúgy mérik, mint a belsőégésű motorral szerelt járműveket.

Végül pedig az autógyártók is megadnak egy hatótávolságot: ez az, amit a műszerfalon láthatunk, ennek számítása viszont már gyártótól függően eltérhet, de tipikusan a historikus fogyasztés és az akkufeszültség arányában számolják ki.