A közelmúltban írtam a Volkswagen W10-es motorjáról, ami a valóságban csak prototípusként létezett. Az a motor a Volkswagen egy igen megalomániás korszakából származik, amikor Ferdinand Piëch vezényletével igazán őrült állatságok készültek.
Voltak olyan extrém túlkapások, mint a Q7 a V12-es, 500 lóerős TDI-vel, de a W8-as motorral szerelt Passat és a Bugatti Veyron sem szokványos alkotás. Akkoriban elég sok fantáziát láttak a W-elrendezésű motorokban, így aztán készült belőlük sokféle változat. A szériagyártásig a W8, a W12 és a W16 jutott el, de karcérkodtak egy W10-essel is.
A W-elrendezés egyébként azért tűnt jó megoldásnak, amiért az alapjául szolgáló VR-elrendezés is: helytakarékos, relatíve sok köbcentit lehetett így aránylag kis helyre bezsúfolni. Például a Passatba nem tudták volna bekanalazni az Audikból származó, hagyományos V8-ast, ezért lett inkább W8. A két darab VR5-ös házasságából származó W10-essel is ez volt a terv, csak azt az egyel nagyobb Phaetonba szánták.
Végül elkészült a W10, amiről azonban viszonylag keveset lehet tudni, hiszen ahogy a Volkswagen állítja, sok dokumentációja elveszett. Azt tudjuk, hogy egy példányt megmentett egy lelkes, előtte a Volkswagennél dolgozó szerelő, illetve azt is, hogy egy igen szokatlan autóban tesztelgette a cég az egyik prototípust. A szokatlanról talán sokaknak egy Lupo, esetleg egy Passat jutna eszébe, de ennél durvább dologról volt szó: egy BMW M5-be szerelték be.
Egy E39 M5 kapta a W10-est, amiben gyárilag egy 5 literes, 400 lóerős V8 lakott gyárilag. Ha abból indulunk ki, hogy a VR5 legerősebb változata 170 lóerőt tudott és 2,3 literes volt, a W10 pedig ennek a duplája, akkor az jön ki, hogy a W10 egy 4,6 liter körüli lökettérfogatú, 340 lóerő környéki teljesítményű motor lehetett.
Mindez persze csak egy igen durva sacc, hiszen az közös alapok ellenére rengeteg minden eltérhetett, ráadásul ne felejtsük, hogy ez a motor még bőven prototípus volt. Az eredeti, átalaktott autóra például azt írták, hogy 450-500 lóerő a teljestménye.
Ha így volt, akkor a W10-es M5 erősebb lehetett, mint az eredeti, illetve lehetett benne valami különleges, ugyanis annyira megtetszett Ferdinand Piëch-nek, hogy ezt használta napi mászkálós autónak. Elég vicces lehetett látni, ahogy a Volkswagen akkori vezére egy BMW-vel lófrál. Ami szintén érdekes, hogy ez különleges E39 M5 a mai napig létezik.
Forrás: GDM Motors / The Drive
