Az autók száma jelentősen nőtt a fővárosban, míg a lakosoké ehhez képest alig változott, részben ezért alakulnak ki a dugók - derül ki az rtl.hu összeállításából, amelyben szakértők mondanak ötleteket a mostani helyzet enyhítésére.
2000-ben a fővárosban 559 100, Pest megyében összesen pedig 827 379 autót tartottak számon. Ezek a számok az elmúlt két évtizedben drasztikusan nőttek. Tavaly Budapesten 710 752, az egész megyében pedig a 2000-es számnál nagyjából félmillióval több, 1 328 803 autó volt. Természetesen nem minden Pest megyei jár a fővárosba rendszeresen, és ezek a számok a más megyékből Budapestre autózókat nem veszik figyelembe, ám így is jelzik azt, mennyire megnövekedett a forgalom a környéken.
Ekés András, közelekdési szakértő, a Mobilissimus Kft. vezetője a portálnak azt mondta:
Ha az elmúlt években összevásárolt, nagyjából 350 ezres autótöbbletet sorba állítanánk az úton, ez a sor Budapesttől Koppenhágáig tartana. „Na most próbálj meg elhelyezni ennyi autót Budapesten és az agglomerációban. Ezt nem lehet megcsinálni, és nem is szabad.
Szerinte az autók számának növekedése nem is arányos a lakosságszám növekedésével. Míg Budapesten 22, Pest megyében 38 százalékkal nőtt az autók száma, addig a főváros lakossága stagnált, a megyéé pedig mindössze kilenc százalékkal nőtt. Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezető igazgatója pedig arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben sokat kritizált budapesti kerékpársávokkal kapcsolatban, hogy „a városban nem ezek miatt van dugó, hanem azért, mert túl sok autó van. Ha meg akarjuk oldani a dugók problémáját, elsősorban azon kell gondolkodni, hogyan korlátozzuk az autók számát és forgalmát.
Mindkét szakértő kulcsproblémának tartja a budapesti dugók szempontjából, hogy ilyen olcsó, sőt, sokszor ingyenes a parkolás a fővárosban. Ekés közölte:
A kerületek gyakran jelképes összegért, akár évente kétezer forintért odaadnak egy-egy parkolóhelyet a helyi autósoknak. Ha ebben az időszakban végig díjat kellene fizetni, az egy autó számára több lenne, mint másfélmillió forint – tehát gyakorlatilag egy-egy autós ekkora összegű kedvezményt kap. Hol kap egy közösségi közlekedő, vagy egy gyalogos ilyen óriási összegű támogatást a saját közlekedésére? Sehol.
- tette hozzá Ekés András, aki szerint a főváros hibázik, amikor nem számít fel semmilyen behajtási díjat vagy környezetvédelmi díjat az autósoknak.
Tosics Iván közölte, az autók csak két esetben okoznak problémát: ha állnak, és ha mozognak. "Ha állnak – nem saját telken, vagy garázsban – akkor közterületet foglalnak el, ezt pedig gyakorlatilag ingyen átadják nekik. Ez nonszensz" - mondta.
A szakértő szerint Budapesten „a polgármesterek félnek a parkolás megdrágításától, mivel úgy látják, hogy az autósok az ő szavazóik, és elvesztik a támogatásukat, ha csak egy kicsivel is megnehezítik az életüket”. Szerinte több megoldás is létezik arra, hogy egyrészt a városbéli, másrészt az agglomerációs forgalmat hatékonyan csökkentsék:
- A parkolás megdrágítása kulcsfontosságú (erre a fővárosban eddig csak a VIII. kerület tett lépéseket).
- Több átszállópont, P+R parkoló, ahol biztonságosan ott lehet hagyni az autót, és átszállni tömegközlekedésre.
- Az agglomeráció tömegközlekedésének fejlesztése.
- Az úgynevezett 15 perces városok kialakítása.
