2023.10.23. 07:06
1956-ban és úgy en bloc az 1950-es években nemhogy autórajongónak, tulajdonosnak is nehéz volt lenni. Az utóbbi pedig mondhatni lehetetlen volt. Ugyanis egy 1951 májusi rendelkezés miatt gyakorlatilag megszűnt az újautó-kereskedelem, és akiknek a minisztérium nem engedte az üzemanyag-vásárlást, autójukat fel kellett ajánlaniuk az állam számára megvételre. Ezáltal a forradalom évére Magyarországon nagyjából tízezer autó volt, amiből csaknem kétezerre lehetett mondani, hogy "magántulajdonú", a maradék pedig a "nép nevében" az államé volt.
És mi kellett ahhoz, hogy valaki a szerencsés kétezerben legyen? Magasrangú tisztviselőnek, sztahanovistának, színésznek, sportolónak, orvosnak vagy tízgyermekes anyának kellett lenni. De nekik is kérelmet kellet küldeniük a Közlekedésügyi Minisztérium felé. Többek között emiatt kevés olyan fotó van '56-ból, amelyen autók sokasága lenne. De ez nem jelenti azt, hogy ne rótta volna a magyar utakat pár különleges darab - bár akkor már csaknem bármilyen autó annak számított.
Akkoriban egy 1954-es, tehát alig két éves Ford Customline az Operaház előtt parkolva korunk Ferrari Laferrarijának a látványával érhetett fel. Egy biztos: ezt jobban megnézhették, mint a háttérben megbújó GAZ M20 Pobedát.
Ha már Amerika: ez az egyesült államokbeli Telenews tévécsatorna '54-es Chevrolet Fleetline De Luxe autója volt Budapest utcáin. Az első lökhárítón látható is a "Press" felirat. Az USA zászló viszont nem a patriotizmus netovábbja miatt van a motorháztetőn, hanem akkor egy szovjet törvény előírta, hogy az utasok nemzetiségét jelző zászlót kell az autókra helyezni.
A tipikus utcaképre inkább ez volt a jellemző. Itt éppen egy igazoltatás történik a Soroksári úton. A háttérben pedig a villamosvasút és a HÉV forgalmi-műszaki telepei vannak. Na meg egy Mercedes-Benz 170-es orra.
A Szabad sajtó úton a Nemzetközi Vöröskereszt élelmiszersegélyt oszt az embereknek a háttérben. A sor elején egy Simca Aronde van, ami a szervezeté volt.
A Nemzetközi Vöröskereszt viszont egy '54-es Mercedes-Benz W180-at is szolgálatba állított, hogy segítsen az ételosztás lebonyolításában. A fotó ugyanúgy a Szabad Sajtó úton készült, az akkor Felszabadulás térnek nevezett Ferenciek terénél.
A Vöröskereszt több típusú autót felhasznált, hogy segíteni tudják a népet különböző módokon. Itt egy "csináldmagad" megoldással felcímkézett 1946–51 között gyártott Skoda 1101 Tudort látunk a mai Képviselői Irodaház előtt.
A KGST rendelkezései miatt Magyarország nem gyárthatott személyautót. Így az '50-es évek elején ezt azzal próbálták kijátszani, hogy törpeautókat, vagyis kategóriájában motorkerékpár és személyautó közé elhelyezhető járműveket akartunk gyártani. Ennek eredményeként született meg '56 elejére a székesfehérvári Alba Regia (bal) és a Balaton (jobb). A motor bennük egy-egy Pannonia 250-esből volt, így 8 lóerősek voltak. A váltót egy Isettából, a rükvercet pedig egy Messerschmitből rakták bele. A törpeautó-projekt viszont füstbe ment, tervezőik az év végén elhagyták Magyarországot. A két autó sorsa pedig a '60-as évektől ismeretlen.
És honnan szereztek egy Isettát és egy Messerschmittet? A kérdés jogos, az utóbbi "egészen véletlenül" került Fehérvárra ekkoriban. A háromkerekű Kabinenroller a Messerscmitt AG repülőgépgyártó terméke volt, ugyanis a II. világháború után nem gyárthattak repülőket, így jött ez, mint alternatíva. A gyártónak pedig volt hazai vonatkoztatása, ugyanis az Me 210 repülőgépet Magyarországon is gyártották. A 9 lóerős autó egyébként sikeres volt, ugyanis az első évben 12 ezret gyártottak belőle, és a jelek szerint legalább egy Magyarországra is eljutott.
Egy BMW Isettát pedig Budapesten (is) lehetett látni '56-ban, méghozzá az Üllői út környékén. A kép pontosan az Üllői út felől a Tűzoltó utca felé nézve készült.
Az egyetlen piaci rést a motorkerékpárok jelentették a köznép számára. Ugyanis arra nem voltak olyan szigorú szabályozások, mint az autókra. Ezért rengeteg hazai gyártmányú Csepel, Danuvia majd Pannonia rótta az utakat. De lehetett látni külföldi gyártmányú motorokat is. Ettől függetlenül a motorozás is drága mulatság volt, de elérhető.
És nagyjából így lehetett bárkinek "autója".
Ha pedig messzebbre kellett utazni, akkor nem maradt más, mint a jó öreg, ma is gyönyörű Ikarus 55-ös. Birtokolni mondjuk nem lehetett, de legalább a "miénk" volt.
Ez a kép már csalás, ugyanis 1957-ben készült, de kihagyhatatlannak gondoltam, hogy lássuk, ilyen is volt Tihanyban a Lepke soron: az Építők Sport központja nemzetközi gyorsasági motorkerékpáros és autós versenye. A fotón Széles Tibort látjuk egy 1933-35 között gyártott Maserati 8CM-ben. Széles az 1100 ccm feletti kategóriában győzött vele.
A magyar járművek történelméről sokkal részletesebben a magyarjarmu.hu oldalán olvashat, amelynek egyes cikkeit többek között én is felhasználtam a cikkhez.
