Jogosítvány: valójában hány tanulóóra kell hozzá Magyarországon? Hányadikra sikerül a vizsga?

• A hazai jogszabály szerint a "B" kategóriás jogosítvány megszerzéséhez minimum 29 óra vezetési gyakorlat és legalább 580 kilométer megtétele szükséges a gyakorlati vizsgára való bocsátáshoz. 
• Ezzel szemben a sikeres vizsgához szükséges vezetési órák száma folyamatosan és jelentősen nőtt. Ma már egy átlagos tanuló általában 46-47 órát vezet, mielőtt megpróbálná a gyakorlati vizsgát.
• Bár több időt töltenek a tanulók a vezetés gyakorlásával, sokaknak még így sem sikerül az első vizsgaalkalommal. Átlagosan minden második próbálkozás jár csak sikerrel.
• A fiatalok motivációja a jogosítvány megszerzésére jelentősen megváltozott az évek során. Míg korábban a jogosítvány birtoklása fontos státuszszerzés volt, ma már kevésbé sürgősnek érzik ezt a lépést.

A sikeres elméleti vizsga után ma a hatályos hazai jogszabály szerint minimum 29 órát kell vezetni egy „B” kategóriás jogosítványra pályázó tanulónak és legalább 580 kilométert ahhoz, hogy gyakorlati vizsgára bocsátható legyen. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a sikeres vizsgához szükséges vezetéssel töltött óraszám az utóbbi években folyamatosan és töretlenül nő. Egyebek mellett erről beszélt a Közlekedésbiztonság szakportálnak Dr. Szőcs Károly,  az eduKRESZ e-learning tananyagok és az e-Titán képzésadminisztrációs rendszer fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozó E-Educatio Információtechnológia Zrt. vezérigazgatója. 

Ma már egy átlagos tanuló 46-47 óra vezetés után vállalkozhat a vizsgára a siker reményében, és sokaknak még így sem sikerül az első próbálkozásra. Átlagosan minden második nekifutás jár sikerrel.

A szakember szerint több oka van annak, hogy évről évre nő a sikeres vizsgához szükséges vezetéssel töltött órák száma. Úgy véli, megváltozott a tanulók motivációja.

40 éve, amikor én szereztem jogosítványt, a fiatalok, főleg a fiúk szinte versengtek azért, hogy kinek lesz először jogosítványa. Akkor is, ha a családban nem is volt autó. Fontos volt egy akkori fiatalnak, hogy legyen jogosítványa. Mára a helyzet sok szempontból és jelentősen megváltozott, ami hatással volt a fiatalok motivációjára is. Az autók ára és fenntartásuk költsége magas, ez az egyik oka, hogy egyre nő azoknak a száma, akiknek egyre kevésbé sürgős a vezetői engedély megszerzése. Ugyanakkor nemcsak ez a változás mozgatórugója - mondta Szőcs Károly. 

A mai fiatalok szerinte főleg az olyan nagyvárosokban élők, ahol jó a közösségi közlekedés, ellenben egyre nehezebb autóval közlekedni, másképp élnek és sok mindenről másképp is gondolkodnak, mint a szüleik generációja.

Egyre többen gondolják, hogy nincs szükségük autóra, hiszen mindenhova elviszi őket a busz, a metró, a villamos. Ha pedig nem, akkor ott van a kerékpár, a robogó, nem beszélve a mostanság gombamód szaporodó mikromobilitási eszközökről. A városokban gyakran lassabban ér célba az ember autóval. És amikor végre célba érnek ott a kérdés: hol tehetik le (hol parkolnák le) az autójukat?

Valószínűleg mindezeknek is köszönhetően kitolódott a jogosítványszerzés jellemző életkora - tette hozzá. Annak ellenére, hogy már akár 17 évesen jogosítványhoz juthatnának a fiatalok, a „B” kategóriás képzésekre jelentkezők átlagéletkora most 24 év körül van és akkor is a leggyakrabban az a motivációjuk, hogy „a munkához, az elhelyezkedéshez van szükség a vezetői engedélyre”.

A nagyobb forgalom is szerepet játszik

Szőcs Károly szerint mindezeken túl az elmúlt évek, évtizedek során jelentősen megnövekedett forgalomsűrűség is hatással van a jogosítvány iránti igény változására. Elsősorban a nagyvárosokban sokkal nagyobb megterhelést jelent a sofőrök számára a vezetés napjainkban, mint 20-30 évvel ezelőtt vagy még régebben. Miközben az autózással járó előnyök a városokban mára szinte eltűntek.

Érzésre azt mondanám, hogy a vizsgák is szigorodtak az utóbbi években. Ezt nyilván nehéz kimutatni, mert a hosszabb tanulási időnek és a romló vizsgasikerességnek számos más oka is lehet, ahogy erről már beszéltünk is. A szigorúbb vizsgákkal kapcsolatos megérzés – a szakoktató kollégáktól hallottak alapján – talán úgy írható le a legjobban, hogy a vizsgabiztosok tényleg biztosra akarnak menni a döntésük meghozatalában, és az ötvenperces forgalmi vizsga során a fáradó, egyébként is vizsgadrukkal küzdő tanuló előbb-utóbb tényleg hibázik - mondta a szakember.