Az amerikai kompakt egyterű egyszerű, de barátságos, és igazán japán. A Chrysler amerikai szakemberei persze gondban lettek volna, ha nekik kell a japán közönség szája íze szerint autót tervezni, ezért a munkát teljes egészében egy 37 éves japán hölgyre, bizonyos Akino Tsuchiyára bízták, aki egyben az autó névadója is lett. A Chrysler Akino így lehet valóban japán hangulatú autó.
Galéria - kattintson a képre
Kívülről ebből nem sok látszik: az egyterű forma mára megszokottá vált, legfeljebb az autó rövidsége szúrhat szemet: az 1,8 méteres szélességhez és 1,6 méteres magassághoz mindössze 2,41 méteres tengelytáv és 3,72 méteres hossz társul. Az elöl domború, hátul homorú tetővonal mellett egyedül a három oldalajtó érdemel említést. A vezető oldalán - azaz japán szokás szerint a jobb oldalon - csupán egy ajtót találunk, míg a másik oldalon kettő is van, de ezek egymástól távolodva nyílnak, így B-oszlop híján egyetlen hatalmas nyílást takarnak. És persze ott a hatalmas tetőablak, de ma már szinte nem is nevezhető tanulmányautónak egy tanulmányautó, ha nem látni belőle az eget.
Galéria - kattintson a képre
A külső apró furcsaságai persze mind a belső tér láttán nyernek értelmet. Az Akino hátul egy nagy, íves kanapét rejt, amelyen hárman is könnyedén elférnek, de a harmadik hátsó utas már félig a jobb oldali oldalfalnak dőlve helyezkedhet el, éppen ott, ahol a negyedik ajtónak kellene lennie. Ráadásul az első utasülés is hátrafordítható, így menet közben is megmarad a társalgó-hangulat. Az otthonos érzést fokozza, hogy a padlót bambusszal borították, és az ajtókárpit is valamiféle fonott anyagból készült. A kellemes anyagválasztás és a visszafogott formák a magas ülőalkalmatosságok ellenére is a japán házak belső tereiből ismert egyszerű kényelmet idézik fel a szemlélőben.
Galéria - kattintson a képre
A Chrysler Akino persze szigorúan csak formatanulmány: nem is igen hagytak helyet a műszaki tartalomnak. Ahogy a Chrysler formatervezésért felelős alelnöke, Trevor Creed fogalmazott, olyan szuperhatékony hajtásláncot képzeltek el, amely teljes szabadságot nyújt a tervezőnek. Ilyen persze még nincs a Chrysler birtokában, így az Akino is csak álom marad, mégis igen fontos lehet az amerikai márka számára. A Mitsubishivel történt szakítás után most ugyanazon mesterkednek Japánban, mint Európában; szeretnének saját márkaneveikkel részt hasítani a piacból, és a tokiói tanulmány a saját márkaarculat kiépítésének első lépcsőfoka lehet.
