Sok szó esik mostanában a General Motors konnektoros hibrid modelljéről, amelyet először 2007 elején állítottak ki Detriotban.
Galéria - kattintson a képre
A kitüntetett figyelem persze nem véletlen. A benzinárak növekedése miatt a GM-nek új húzótípusokra van szüksége, és úgy néz ki, az amerikai óriásvállalat az új hibrid hajtésláncú típusnak szánja ezt a szerepet. A típus fejlesztését irányító Frank Weber szerint jelenleg a Volt projekt a General Motors első számú fejlesztési programja, amelynek három éven belül sorozatban gyártható típust kell eredményeznie, méghozzá elfogadható, 20 ezer dollár körüli áron. A Toyota Prius és a Honda Civic Hybrid példája mutatja, hogy ez a cél elérhető, bár Weber szerint még akadnak problémák. Egyelőre azt próbálják elérni, hogy a Li-ion akkumulátorok élettartama elérje a 10 évet, illetve a 240 ezer kilométert, és emellett külső töltés nélkül, tisztán villamos hajtással elmehessen az autó legalább 65 kilométert. Emellett lényeges cél az is, hogy a Volt képes legyen elérni, és hosszabb távon tartani a 160 km/h-s sebességet.
Mindez azért nehéz feladat, mert a GM fejlesztői járatlan úton haladnak. A korábbi hibrid modellek esetében a villamos hajtás csak kiegészítette a belső égésű motorokat, a Voltot viszont kizárólag villanymotor hajtja, üzemanyagot csak az akkumulátor utántöltésére használ az autó. Így - mivel az akkumulátort háztartási elektromos hálózatról is föl lehet tölteni - rövidebb utakon tisztán villanyautóként használható a Volt. Legalább ugyanilyen lényeges előnye a megoldásnak, hogy az akkumulátorok töltésére bármilyen, energia előállítására alkalmas szerkezet használható. Tetszőleges üzemanyagú belső égésű motor, üzemanyagcella, de elméletileg akár gőzgép vagy gázturbina is. A végleges változatba persze hagyományos benzinmotort alkalmaznak majd, elsősorban a fejlesztésre szánt idő rövidsége miatt, bár elképzelhető, hogy ugyanez a motor E85 alkohol-benzin keverékkel is használható lesz.
Galéria - kattintson a képre
A Volt tanulmány szokatlan, szögletes formaterve sem marad érintetlen. Egyfelől a szériaváltozat a GM szabványos Delta padlólemezére épül majd, akárcsak a következő Opel Astra, így eleve változtatni kellett az arányain. A koncepció formája sem felelne meg az első számú célnak, azaz hogy a Volt legyen az egyik legtakarékosabb típus a piacon, ezért aerodinamikai szempontból is javítani kell rajta. A fejlesztők 0,3 alá szeretnék szorítani a légellenállási tényezőjét, ami csak gömbölydedebb formatervvel lehetséges. Ugyanakkor a GM szakemberei szerint a Voltnak nem csak a vetélytársaitól kell élesen elkülönülnie, de a GM többi termékétől is különböznie kell, hogy a Toyota Priushoz hasonlóan divatot teremthessen a vásárlók körében.
A GM nehéz feladatot vállalt a Volt projekt beindításakor, de ha sikerrel jár a fejlesztés, az még akkor is hatalmas erkölcsi hasznot hajthat, ha - ahogy a cégvezetés már korábban említette - nyereséget egész biztosan nem termel majd a típus.
