Parkolók – csak gumiembereknek?

Egy Golf II-t, amit 1992-ig gyártottak, a 90-es években lehetett átlagos méretű autónak nevezni. C szegmens, más néven alsó-közép kategória; nálunk ekkoriban a Swift volt a népautó, de valószínűleg még maga Joszif Visszarionovics Sztálin is inkább a Golf kategóriát vette volna alapul, ha parkolóhelyeket méretez. A Golf II szélessége 1665 milliméter. Ennél ma már egy kisautó, egy új Swift is szélesebb (1690 mm), és akkor még csak a parkolóhelyre történő beállásról beszéltünk. Beállás után jön az igazi feketeleves, a kiszállás. A fullos rémálom ilyenkor a háromajtós kivitel, szinte bármiből: még az ilyen Swiftnek is van akkora ajtaja, hogy alaposan meg kelljen küzdenünk minden egyes milliméterért.

Ha parkolásról van szó, futhatnánk néhány kört a szociális demagógia jegyében; fizessenek a gazdagok, meg ilyesmi, legyen már hátránya annak az Audi A8-asnak, amit annyira irigylünk tőlük. Igen ám, de az olcsóbb kivitelek mindig a háromajtósak, ha már megemlítettük a Swiftet. Ráadásul a nagy bevásárlóközpontok kifejezetten a módosabb közönségre hajtanak, olvastam is olyan kimutatást a Duna Plaza fénykorából, amiben azt ünnepelték, hogy a parkolói forgalomszámlálás alapján mennyire kedvező a nagyobb kategóriájú autók aránya. A nagyobb kategóriájú autókból aztán valahogy kiküzdötték magukat a nagyobb kategóriájú vásárlók, a többi, parkolót kereső autó között enyhe életveszélyben elszökdécseltek a bejáratig, majd megkezdték jól megérdemelt fogyasztásukat.

A Duna Plaza, az ország első modern mallja 1996 karácsonyán nyílt, ötszintes parkolóházzal és 2,30 méter széles helyekkel. A Schuchmann-Kisgyörgy féle Közlekedéstervezés könyv, melyet építész körökben alapnak tekintenek, számtalan ajánlást fogalmaz meg a parkolóhelyekkel kapcsolatban. A leggyakoribb, derékszögben sorakozó helyekre azt mondja, legyenek 5,5 méter hosszúak és 2,5 méter szélesek („szükséges szélesség”). Szélességre van még egy „kivételesen megengedve”-vészterv is, ami 2,3 méter. Itt bizony kemény vészhelyzet volt, amennyiben a beállók 2,3 méter szélesek. És keskeny autók, amik nem is túl hosszúak, mert a helyek hossza 4 méter 20.

A Duna Plaza parkolóházának igazi szépsége a halálút-szisztéma: ha az ember az első szintről menne elfelé, át kell kelnie egy dupla záróvonalon, hogy a megfelelő rámpára jusson. El tudom képzelni, hogy szabályosan is megoldható, ha felmegyünk az ötödikre, ott biztos lesz egy legális fordító, de be kell valljam, a Duna Plaza utóbbi bő egy évtizedében egyszer se kóvályogtam fel a tetőre egy legális forduló kedvéért.

Saját szerkesztőségi parkolóházunk (Flórián Udvar) az ajánlást épp teljesíti is: 2 és fél méter szélesek a helyek. Ha így beállunk átlagos C szegmensű autónkkal, persze nem mértanilag középre, hanem ahogy szoktunk, nagyjából középre, az egyik oldalon 25, a másikon 60 centi helyünk lesz ajtót nyitni. Ha ezeket összeadjuk, és a 85-öt kivonjuk a parkolóhely szélességéből, meg kell hogy kapjuk a Cruze szélességét, ami 1650 mm, a Chevrolet oldalán viszont csak a tükrös szélességet adják meg: 1788 mm. A Cruze ajtaját nagyjából 40 centire kell nyitni, hogy ne csak pálcikaemberek szállhassanak ki.

Ez meg is volna, ha a másik parkolóhelyen valaki nem állt esetleg a vonal közelébe. Nem kell, hogy átlógjon, elég, ha közel van – ha egynél többen ülnek az autóban, célszerű a jobb oldaliaknak parkolás előtt kiszállni, mert a rendszer csak akkor működik, ha minden autó a tökéletes mértani középpontra parkol. A közlekedőút szűk 6 méter, a rámpa olyan 6,2.

Pár év alatt teleplázázódott az ország, azóta nyilván azért nem költenek biztonságra, mert nincs rá pénz. A kettő között, amikor még azt hitték, tartós lesz a brutálisan nagy forgalom, nyitottak egy külső parkolót is, ahol csak az első óra ingyenes (bent kettő). Viszont itt is vészhelyzet lehetett, mert a helyeket 2,30-as szélességgel festették fel, amiről az embernek az jut elsőre eszébe, hogy anyátok, de tényleg, és 4,65 a hossz, egy Mondeo például akkor is kilóg, ha vonalig állt, mert hogy 4,84 méter hosszú. És 2078 mm széles. Ha nagyon a hely szélére áll, a sofőrnek akár 30 centi is marad a kikúszásra. Érthető, vészhelyzet volt, csak egy óriási préri állt rendelkezésre. Viszont a parkoló felét a Spuri Suli autósiskola használja – az innen kikerült sofőrök nyilván állat jól tudnak parkolni. (A közlekedőút viszonylag széles: 6,60.)

Ha már a közelben jártunk, eszembe jutott, hogy lemérném a Cougar helyét a Marina Part lakóparkban. Akciósan vettem a beállót, ráadásul egészen kivételes nonszenszként ez egy Dunára néző garázs. A hosszával semmi probléma, szemre bőven 5 méter fölött van, még a Tehén nyári gumijai is elférnek az autó mögött. Faltól a vonal közepéig 2,47 méter. Ha a szomszéd helyre beálltak, úgy kell kifolynom az ajtón, mint a T1000-es terminátornak – oké, hogy majdnem megvan a 2,5 méteres ajánlás, de fal mellett több kéne, hiszen fal mellé sokkal kockázatosabb szorosan állni, mintha csak vonal lenne ott. (Egyébként bőven akadnak 230-as, 240-es helyek is). A 6,30-as közlekedőutat azonban itt is betartják.

A külső, úttesttel párhuzamos parkolóhelyeknél a szélességnek általában nincs jelentősége (2,30), szerencsére még nem tartunk ott, hogy Mad Max-nomád stílusban a járdán is nyissanak egy önkényes parkolósávot. Ez egyébként nem is olyan vad elképzelés, hiszen az ingatlanfejlesztő jó sok parkolóhelyet sunnyogott el. Ez pedig Magyarországon elég gyakori.

A West End bevásárlóközpont parkolóházában legendásan szűkek a közlekedőutak. 4,65 métert mértem, itt már nem is fér el egymás mellett két szembejövő, így udvariaskodásra kényszerülnek, ami – ha valaki közben kiáll egy helyről esetleg az ellenkező irányból érkezik, hamar autótetris-szé változik.

A Dunakeszi Auchan jellegzetes préri-beruházás; azt hinné az ember, hogy itt nincs mit spórolni a parkolóhellyel. Megvizsgálunk még egy mozgássérülteknek fenntartott parkolóhelyet. Vonalközépig 2,47, erre jön még forgalomtól elzárt demarkációs terület formájában majdnem egy méter. Sok helyet is foglalhat, mert kétsoronként van egy. A rendes parkolókat egyébként itt se szabták a régi ajánlásnál bővebbre: hossz 5 méter, szélesség 2,50.

A préri után a belváros felé vettük az irányt, hogy kipróbáljuk a Rettenetes Tálcák Földjét, a Bazilika Parkolóházat, ami elnyeli, valósággal bedarálja az autókat. Azt mondják persze, nemzetközi szintű csúcstechnika, mégis olyan ide parkolni, mintha menhelyre adnánk be a kutyánkat. 2 méter széles a hely a tálcán, hát ide egy 1788 milliméter szélességű Cruze-t csont nélkül beparkolni nekem speciel nem sikerült. Felnizés éppen nem volt, de azért elég csálén áll, fél lábbal a semmiben.

A félelmetes Gyilkológép Parkolóház nagy előnye viszont, hogy vezetéssel nem nagyon tudunk kárt tenni az autónkban. Jó széles lehajtó után jutunk a szabad beállóboxokhoz, a tálca pedig irreálisan szűkös, de tolerál egy kis lelógást. És akkor kezdhetjük a barkácsolást: külső tükrök behajt, antenna leszerel, kézifék behúz, váltó P-be vagy 1-es fokozatba. Haladó feladat: bezárni az autót, de kikapcsolni a riasztót, mert a múltkor egy porschés csávó úgy hagyta, a hatalmas géprendszer egész nap az autókat szortírozza, szegényeknek egy perc nyugtuk nincs, a Porsche órákig visított, aztán mire jött érte a gazdi, az akksiban kimúlt a kraft. A tíz perces parkolást 250-ből megúsztuk, bár szerencsétlenkedtünk egy ideig a zsetonnal, meg a gép öt különböző ezrest sem volt hajlandó elfogadni, mire az ügyeletes felvilágosított, hogy az csak 500 forintos számla felett működik. Sebaj, guberáltunk aprót, és komolyan, nem csak én örültem, amikor a masina kiköpte magából a Cruze-t, de szerintem a tesztautó is kis híján a nyakamba ugrott.

El akartunk zarándokolni a világ egyik legértelmetlenebb parkolóházához, a Szervita térihez is, ami olyan szűk, hogy egyszer nagyon kellett volna parkolnom arrafelé, de megláttam a rámpát és nem mertem kockáztatni a Tehénnel. Most nagyon megnéztem volna, vagyon befér-e egy 2010-es alsó középkategóriás, de olyan egyirányúsítások és engedélyezéses lezárások keletkeztek, hogy mire rájöttem, miféle odisszeával juthatnánk oda, már visszaértünk a szerkesztőségbe.

Gyorsan felhívtam a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, ahol Hunyadi István helyettes főosztályvezetőtől megtudtam, hogy a lakóparkokhoz az NKH-nak nincs hozzátenni valója, ott kerületi polgármesteri hivatalok az illetékesek. Ahová az ingatlanfejlesztésből befolyt pénzek is érkeznek, nyilván nem fognak akadékoskodni a parkolóhelyeken. Ezt persze csak én tettem hozzá gondolatban, de mint kiderült, nem csak az építtető és az önkormányzat lehet a hibás, de a lakó is, aki túlvállalta magát.

- Parkolókat létesíteni kötelező. Ha az építtető nem építi meg, nem kap használatba vételi engedélyt, a lakástulajdonost viszont senki nem kötelezi a parkoló megvételére.

Azt, hogy a lakásonként kötelező egy parkolóhely mélygarázs vagy felszíni beálló legyen, a helyi önkormányzattal együtt az építtető határozza meg, de hogy az esetleges vendégek, ami több száz lakás esetén elég életszerű eshetőség, hová parkolnak, már kizárólag az ő gondjuk.

- Mi van a bevásárlóközpontok parkolóival?

- Ott van az NKH-nak engedélyezési kötelezettsége. Az egyik a szakhatósági eljárás: a mi feltételrendszerünket a belső úthálózat és a parkolók méreteivel kapcsolatban beépíti az engedélyezési hatóság. Korábban ez nem volt NKH-engedélyköteles, mert mindez magánterület. Tavaly óta annyit változtak a jogszabályok, hogy amelyik kereskedelmi létesítményt bárki felkeresheti (mindenki lehet vásárló), mindenképpen közforgalom számára megnyitottnak kell tekinteni. Tulajdonilag magánterület, az felel érte, aki építtette, de ugyanolyan szempontokat kell érvényesíteni, mintha közút lenne.

- Ki találta ki, hogy ekkorák legyenek a parkolóhelyek?

- Van a Magyar Útügyi Társaságnak egy tervezési sorozata...

- Tessék? Magyar Útügyi Társaság? Azok kik?

- Ők találják ki a megfelelő szabványokat a szakminisztérium kérésére.

- Ezek szerint, ha meg szeretném kérdezni, nem akarják-e átírni a szabványt az utóbbi években jelentősen megnőtt autókra, őket kell keresnem?

- Hogyne, a honlapjukon mindent megtalál: maut.hu.

Magyar Útügyi Társaság, erről a szerkesztőségünkben még senki nem hallott, így első hallásra nem is tudom, Kaffka-e, vagy inkább Gogol. Pedig tényleg, ott a maut.hu, 1024 Budapest, Petrezselyem utca 15-19., Számlázási cím: 1024 Budapest, Lövőház u. 37. A honlapon komoly témák, úgymint Nemzetközi MAÚT-konferencia Visegrádon Az esemény vezérelve: a teljesítményelvű útépítés KÖZÚT - 2005. december , vagy 33. Útügyi Napok
Meglévő utak, meglévő problémák Magyar Építő Fórum - 2005. november .

A megadott vezetékes számon gépi nénihang jelentkezik, ön a Magyar Útügyi Társaságot hívta. A következő lehetőségek közül választhat: 1-es gomb, titkárság, 2-es gomb, fax. Az egyest választom. Csütörtök délután fél négykor miért is kéne felvenni? Na sebaj, élesítjük a cikket, és majd csak előkerül valaki, hogy megválaszolja ezt a kínzó kérdést.