Döbbenetes tények a MÁV és az OBB kampányindító sajtótájékoztatóján: Magyarországon 5800 vasúti átjáró van, ebből több, mint 3000 nincs biztosítva. Átlagosan 30–35 kilométert kell autózni ahhoz, hogy áthajtsunk egyen, és évente 25–40 ember ezt nem éli túl.
A Nagy Magyar Állami Közös Médiakampányok nem mérhetők össze a más országokban futókkal – ez már a sajtótájékoztatón is látszott, ahol levetítettek pár angol közlekedésbiztonsági reklámfilmet, majd a sajátjukat. Persze nem azért, mert a MÁV és az OBB nem tudja leszerződtetni Jeremy Clarksont, aki egy Renault Espace utolsó másodperceit mutatja meg többször, mind jobban lelassítva az ütközés pillanatát, amint elüti a nagy sebességgel érkező mozdony.
Ennél jóval kevesebbre sincs pénz, vagy ahogy ezt állami berkekben mondják: forrás. Mégis, úgy tűnik, ami tőlük telik, megteszik. Sőt, még oltári szerencséjük is van.
A MÁV és az OBB csatlakozott egy lényegtelen című, sok országban zajló vasútiátjáró-kampányhoz. A magyar címe nem sikerült túl frappánsra („Közös ügyünk a biztonságos vasúti átjáró” vagy valami hasonló), de hogy a jót is lássuk: legalább informatív.
Dr. Túrós András, a MÁV biztonsági igazgatója a kampányindító sajtótájékoztatón érdekes tényeket tud mindenféle szlájdok és pps-ek nélkül is előadni. Bár nem ezekkel a szavakkal mondja, a számokból és az információkból egy dolog jön át: a közlekedők egyre idiótábban viselkednek a vasúti átjárókban. A legmegdöbbentőbb tény az, hogy mind gyakoribb az olyan baleset, amelyben az áthaladó vonat negyedik-ötödik kocsiját találja el a jármű. Ehhez azért már nagyon máshol kell lenni lélekben.
Nemrégiben végeztek egy vizsgálatot is az átjárókban: 60–70 helyre mentek ki a rendőrök, állítólag jó nagy felhajtással, látványosan, fényvisszaverő mellényekkel. Ismerjük az autósok egymást figyelmeztető jelzéseit is, így még meglepőbb az eredmény: az autósok fele így is megszegte az előírásokat az átjáróban. Például azt a passzust, hogy fokozott óvatossággal kell megközelíteni az átjárót. A gyorshajtás is gyakori, holott az idei KRESZ-módosítás óta már nem él a csökkentett 30 és 40 km/órás limit – ennek eltörlése nem aratott osztatlan sikert a MÁV-nál. Az pedig szinte evidens, hogy a gyalogosok, biciklisek és motorosok nem veszik figyelembe a tilos jelzést.
Azt is meghallgathattuk a sajtótájékoztatón, hogy nincs pénz a félsorompókra és a modernebb biztosítóberendezésekre. Egy átjáró modernizálása több, mint 30 millió forint lenne – és körülbelül kétezer helyen lenne rá szükség, tessék összeszorozni. Jelenleg az is gondot jelent, hogy az úgynevezett rálátási háromszög meglegyen. Magyarán, a pálya nem belátható, a növényzet, az időközben odaépített épületek vagy más ok miatt. Túrós András szerint ez a vasúti átjárók minimum harmadában így van, ami drámai szám. Ám az elmúlt esős időszakokban annyi helyen nőttek meg a fák, amelyek a haladó vonatokat veszélyeztetik a belógó, letörő ágaikkal – most ezekre kell koncentrálniuk.
Egy autónak semmi esélye a vonattal szemben, ezt tudjuk. Azonban az ütközések egyre veszélyesebbek a vonatokra is – kevesebb a nehéz mozdony, több a könnyű, modern motorvonat. Egy ütközés során ezek könnyebben kisiklanak, és nem csupán az autóban ülők, hanem a vonat utasai is nagyobb valószínűséggel szenvednek sérüléseket. És végül ott az anyagi kár, a boruló menetrend, hogy az utóhatásokat soroljuk.
A statisztika kemény tudomány. Durván hangzik, de valószínű, hogy az idén még ötven baleset lesz az átjárókban és ezekben körülbelül húszan fognak meghalni. Feltéve, hogy nem lesz egy tömeges baleset, mondjuk egy busz és egy vonat találkozásával. A statisztikák szerint négy-öt évente fordul elő ilyen; legutóbb 2003-ban volt, harmincnál több halottal. Hadd ne folytassam a gondolatmenetet.
A MÁV és az OBB egy szerény demonstrációval is készült a kampányindítóra, hogy az embereknek legyen némi elképzelésük arról, mennyire képtelen megállni a vonat, hiába van bármi a sínen. Illetve arról, hogy milyenek egy személyautó esélyei, ha sietségből vagy figyelmetlenségből elé hajt. A vonatvezető hiába fékez, a fékút 5–800 méter vagy még több: az acél-acélon típusú súrlódás nem hasonlítható az aszfalt-gumiabroncséhoz, arról nem is beszélve, hogy egy vonat tömege simán elérheti a kétszáz tonnát. Ha egy autó kéttonnás, már azt mondjuk, nagyon nehéz.
A bemutató előtt beszélgettem a helyszínen a MÁV balesetvizsgálóival, ők mondták, hogy a vonatok átlagos sebessége 100 km/óra az átjárókban. Persze, van, ahol lényegesen kisebb a tempó, de például a Budapest–Hegyeshalom vonalon akár 160 is lehet. Ehhez képest a bemutatón 20, azaz húsz km/órás sebességgel tolta neki a Szergej becenevű mozdony a másik, kiselejtezett M44-es mozdonyt a sínen várakozó Opel Corsának. A két mozdony tömege a balesetvizsgálók szerint körülbelül 160–165 tonna, az autócska pedig alig 700 kg lehet.
A fotózás és a videózás miatt megkérdeztem, mi a tervük. Azt mondták, hogy valószínűleg kiforgatja maga elöl a kisautót szerelvény, de az is elég látványos. Hát, nem ez történt. Talán nem is baj.
Ugyan tényleg csak a kocsi orra volt a síneken, ám a mozdony sokkal szélesebb. Az egyik ütközője pont az utasnál kapta el az autót, maga alá gyűrte, és reménytelenül hosszúnak tűnő, legalább 65–70 méteres úton maga előtt tolta, miközben teljes erőből fékezett.
Már jóval a kísérlet előtt beállítottam felvételre a kamerámat egy állványon, az egyik vizsgáló által javasolt távolságra, mint mondta, addigra biztos megáll a két mozdony. Nem állt meg. Bevallom, kicsit izgultam, hogy a roncs elsodorja a gépet állványostól, bár úgy lőttem be a távolságát a síntől, hogy egy ilyen maga előtt tolós szituáció se legyen gond. Szerencsére az autóroncs, ha csak pár centire is, de elsuhant az állvány mellett, viszont kitépte a váltót is a földből, az öntvényt eltörve. De legalább a felvétel elég látványos lett. Ennyi kockázatot megért.
Íme:
Azt hiszem, a képek minden statisztikánál többet mutatnak. Főleg olyan pillanatokra jöhet jól az emléke, amikor úgy érezzük: indokolatlanul hosszan vannak lecsukva a sorompók. Ami sokszor igaz is, viszont – ha tetszik, ha nem – jó darabig nem lesznek modernebbek a vasút berendezései. Talán pár percet megér, hogy elkerüljük az ilyesmit.
