Ebben még volt agyag

Meg azért, mert lehetővé teszi, hogy egy autóra mint műtárgyra nézzen az ember. Ezt bizonyítandó időszakos kiállítás nyílt „Mercedes-Benz Design – Az alkotás művészete” címmel az Iparművészeti Múzeumban. Az időzítés persze nem véletlen, hiszen nyakunkon az új CLS és a kecskeméti Mercedes-gyár is túl van már néhány kapavágáson. Ha a kifinomult reklámot nem nézzük, akkor is egy kifejezetten érdekes, bár apró tárlatról van szó.

A megnyitó főelőadója nem más volt, mint Gorden Wagener professzor, a Mercedes formatervező-központjának vezetője. Még csak negyvenes éveinek elejét tapossa, mégis nemzetközileg elismert tervező, aki legutoljára az új Mercedes CLS-sel tette le névjegyét a szakma asztalára. Szenvedélyesen beszélt a Mercedes megújuló formavilágáról, a természet ihlette vonalakról, érzelmekről, de legfőképpen kulisszatitkokról. Ha valaki még abban a hitben él ugyanis, hogy pipázó urak könyökvédős zakóban, vastagkeretes szemüvegben rajzolgatják az autókat, ki kell ábrándítanom. Azok az idők elmúltak.

A kiállítás emberközeli módon mutatja be, mi történik a Mercedes-Benz Design sindelfingeni központjában. A Renzo Piano tervezte, hétujjú kezet szimbolizáló épületből Budapestre átköltözött tervezőcsapat tagjai lépésről lépésre mesélik el hogyan jut el egy kósza ihlet a méregrdrága prémium-autóig. A látogatók orra előtt kerülnek képernyőre a vázlatok, míg pár méterrel arrébb egy úr hihetetlen precizitással addig formázza az agyagot, míg abból Mercedes nem lesz. Mellette pedig egy őrzött trezor...amiről csak később derült ki, hogy pusztán egy kemence, ami az agyagot tartja formázható hőmérsékleten.

Kicsivel arrébb egy nagyjából 15 négyzetméteres, CLS-t ábrázoló kép következett, amin két Mercedes-dolgozó munkálkodott. Távolabbról nézve jól látható, hogy törik meg a fény a CLS-en, de közelebb érve ez már érdektelenné vált. Sokkal érdekesebb ugyanis ahogy maga a kép készült: nem festették vagy nyomtatták, hanem két Mercedes-dolgozó „rakta ki” különböző színű és szélességű maszkolószalagokból. Ha kicsit leegyszerűsítve is, de végigkövethettem ahogy piramisként épül fel a sok vázlatból, ötletből majd kicsi és életnagyságú modellekből a végső termék.

És hogy legyen benne egy kis hazai vonatkozás is, elvégre magyarok mindenütt vannak, kiállították a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjainak modelljét is. Szoros együttműködés van ugyanis a Mercedes és a magyar egyetem között. Úgyhogy remélhetőleg hamarosan nemcsak Kecskeméten, de Sindelfingenben is egyre több hazai kéz fogja alkotni a következő Mercedeseket. Mint ugyanis megtudtam, a MOME volt diákja, Németh Gábor Tamás immáron 3 éve tagja a Mercedes tervezőcsapatának. Apropó modellek: az elmúlt évek legtöbb koncepcióautója itt volt, ha nem is mind eredeti méretben. Pedig jó volna látni élőben például a Life Jet-et (pláne kipróbálni), de ugyanúgy csak kicsiben, vitrinben volt látható az általam egyszerre imádott és utált F200.

Utálatos, mert malomkerék-kormány helyett csúzli-joystickkel lehet csak vezetni. Imádnivaló, mert egy SLK-sminkes CLK, némi W140-utózöngével. A lambo-ajtó és a sajtreszelő-felni már csak hab a tortán. De akadtak életnagyságú modellek is, amiből hármat emelnék ki. Egyrészt az SLS AMG-t, ami maga lenne a retro-tökély, ha kerek fényszórókat kapott volna. De legalább diszkréten pattogott le róla a fényezés, elvégre ez is csak egy makett. A másik érdekesség a Top Gear által agyonszapult Bionic Car. Az autógyártás üde színfoltja: míg mások sasokról, pumákról és egyéb szigorú állatokról mintáznak, addig a Mercedes múzsája az Ostracion Cubicus, a bőröndhal. Készítettek hát egy bőröndhal-modellt és berakták a szélcsatornába (ezt a gondolatot azért ízlelgessük egy kicsit!) és egészen meglepő 0.06-os értéket kaptak. Mindez négykerékre ültetve még mindig kiváló 0.095-ös értéket produkált. Utolsó érdekesség amit kiemelnék pedig a Concept Shooting Break.

Ami a nevével ellentétben nem shooting break, hanem egy gyönyörű kombi. Sajnos a Mercedes kitart amellett, hogy ez bizony új kategória, ahogy a CLS is. Holott a tervezők érdemein cseppet sem változtat hogy milyen vélt vagy valós kategóriába sorolják, úgyis a külseje fogja eladni. Ráadásul a Concept Shooting Break van olyan vonzó mint az Alfa-Romeo Sportwagonja, és az egyik legszebb Mercedes kombi a gyár 125 éves történelmében. És ha már történelem, ez az egyetlen fájó pontja a kiállításnak. Három hónap híján 125 éve jegyezték be a Patentwagen szabadalmát. De a büszke múlt valahogy lemaradt. Az egyetlen hírmondója egy 1:4-es 300SL modell, de például sehol sem találtam utalást Karl Wilfertre, Paul Bracq-ra vagy Bruno Sacco-ra, hogy csak párat említsek a Mercedes legendái közül.

Ennek ellenére érdemes elmenni, hisz a látogatót már bejáratnál az új CLS fogadja, ami álomszép, egész kényelmes (bár a deréktámasszal nem volt időm játszani), nincs már töklámpája, mint az előzőnek, mutatós benne az óra (képletesen és szó szerint), amúgy meg Gorden Wagener munkája...és tényleg álomszép! A lépcső tetején pedig ott a Skulptur, ami autónak nem jó, műtárgynak csodás, és ha a furafülű Robert Patrick helyett ezt küldte volna a Skynet vissza a jövőből, az emberiségnek esélye sem lett volna a terminátorok ellen. Így viszont bárki megcsodálhatja, a Mercedes-Benz Design többi csodájával október 7. és november 14. között az Iparművészeti Múzeumban.