Most olcsó a benzin, vegyék!
Fáj a 360 fölötti benzin, de nemsokára lehet akár négyszáz is literje, akkor mi lesz? Kicsit szoroztunk, osztottunk, rágódtunk, és kiderült, valójában mennyibe fáj a tankolás.
Néhányan tüntetést szerveznek a magas benzinárak miatt. Sőt, Szili Katalin egyenesen úgy fogalmazott az ország házában, hogy le kellene venni a médiatörvényt kicsit a napirendről, mert a csillagászati üzemanyagár például sokkal súlyosabb probléma. A kormány pedig figyelemmel kíséri az árak alakulását, bármit is jelentsen ez – kérdem, eddig nem is figyelték?
És ha a mostani üzemanyagár nem is akkora probléma, hogy igazán fájjon, majd a négyszáz forintos benzinnel az év közepén, azzal jön a haddelhadd – mondják a szakértők. Én viszont huszonöt éve autózok, hallottam már ezt a vészharangot megkondulni jó párszor, és sokszor derült már ki utána, hogy abszolút értékben ugyan valóban magasba szökött az a bizonyos ár, de a keresetek tükrében kiderült, hogy inkább csak hullámzásról volt szó.
Persze, 1972-ben négy forint volt a benzin, na de akkor 2500 forint volt a havi átlagkereset – kikerestem egyszer valami régi autóról szóló cikkhez. Ez 625 liter benzin ára. Sok volt az? Esetleg kevés? Ezen morfondírozva ma reggel elkezdtem túrni a netet friss adatokért. 2001-től 2011-ig meglettek az átlagkeresetek hamar, az üzemanyagárakat ismerjük, az egyszerűség kedvéért – mivel nincs köztük óriási különbség – a benzin és a gázolaj árát átlagoltam, miként a közszféra és a versenyszféra jövedelmeit is. Innentől osztás, szorzás, grafikonkészítés várt csupán.
Ha 1972-höz viszonyítunk, ma valóban iszonyú drága a benzin, hiszen az elmúlt tíz év során nagyjából feleannyit tudtunk venni belőle, mint harminc–harmincöt esztendővel korábban. Ha 2001-hez viszonyítunk, akkor viszont a mai, literenként 359 forintos átlagra kihozott üzemanyag olcsóbb, mint az akkori 218,50-es, hiszen az átlagjövedelmek közben szinte pont a duplájukra emelkedtek. A benzinhedonista 2001-ben 304 litert tudott venni a béréből, ma 367-et.
De mi lesz, ha beválik a pesszimista jövendölés, és 400 forintba kerül majd a nyál literje? A mostani keresetünkkel még mindig 329 litert tudunk majd venni belőle, nem is annyira rossz – a mellékelt grafikon utolsó pontja, a „2011 vége" hivatott ezt a helyzetet bemutatni. És ahhoz, hogy a 2001-es nyomorszintet elérjük – kapaszkodjanak meg –, 434 forintra kellene most felszöknie a literenkénti árnak. 434-re…
Persze, ebben a megállapításban is van demagógia bőven. Utána lehetne például menni, mennyibe kerül ma egy átlagos lakás fűtése, mennyibe került tíz éve. Mennyit költ egy család kajára manapság, mennyit akkor. De külön akár a tejáraknak is. Meg egy Mc Donald's-csomagot is be lehetne vonni a képbe. És persze lehetne morfondírozni azon, Magyarországon ma hányan vallják be a keresetüket, hányan vannak bejelentve minimálbérre, és hányan vannak, akik egyáltalán nincsenek rajta a statisztikakészítők térképein. Csupa bizonytalansági tényező.
Ezért amit biztosan állíthatok – az átlagkeresethez képest a mostaninál volt már jóval drágább is a benzin/gázolaj Magyarországon. Ami miatt kitört most a pánik, az egyrészt az abszolút szám nagysága – háromszázhatvan forint, te jó ég, Rózsám, hallottál már ilyet? Illetve, ha feltételezzük, hogy a lakosság en bloc évekre visszamenőleg képes visszaemlékezni, akkor a 2003 és 2008 között még 410–430 liter üzemanyagot érő fizetések korszaka derenghet fel a kollektív memóriában, ahhoz képest valóban drága ma autózni.
Világvége tehát nincs, és még egy darabig nem is lesz, azaz nem autózunk rosszabbul, mint tíz éve. Eléggé cudar helyzet – az van.
