Autorotáció Angélával
"A repülni vágyó gazdag ember repülőgépet, a nagyon gazdag helikoptert vesz, az okos GYROPLANE-t." - hangzik a Xenon Gyroplane Csapat mottója. És tényleg van benne valami. Nagyon egyszerű, biztonságos szerkezet, olcsó és élvezetes vele repülni, mi kellhet még?
Pár hete kaptunk egy felajánlást autogiro kipróbálására. Mivel rajtam kívül nemigen akad a szerkesztőségben repülésrajongó, sőt, egyáltalán olyan, aki önszántából felülne egy ilyen szerkezetre, én lettem a próbára delegált. Papp
Tibit sikerült rávennem, hogy elkísérjen fotózni, bár, leszögezte, hogy ő a világ kincsért sem fog repülni. Na nem baj, én szívesen kipróbálok bármit, ami alkalmas a gravitáció legyőzésére és a szilárd talajtól való eltávolodásra.
Elmentünk hát Esztorgom picinyke repterére. Már az út széléről látszott a narancsszínű Xenon aranyos alakja. Első látásra úgy nézett ki, mint egy játék helikopter, amit egy kinder tojásból raktak össze. Papp Tibi hangos hahotázás közepette kívánt sok szerencsét. Bevallom, első ránézésre nekem sem tűnt komoly szerkezetnek. De hát az AN-2-es is elsőre úgy néz ki, mint amit a sufniban tákoltak össze, mégis a világ egyik legjobb repülőgépe. Szóval nem tudott elbizonytalanítani holmi kacarászás.
Felkészült profi csapat várt bennünket: Gyuri, a repülés szervezője, Zsolt, a tulajdonos, János, volt Malév pilóta egyben az első magyar autogiro-oktatópilóta, valamint Roman, aki szlovák és aki egy ultrakönnyű (UL) repülőgéppel érkezett. Neki köszönhetően a levegőben is tudtunk fotózni, így Tibi sem úszta meg a repülést.
Ahogy körbejártuk a gépet egyre jobban elmélyedtünk a forgószárnyasok repülési elvében.
A kulcsszó: autorotáció. A rotorlapátok forognak, ha akarjuk, ha nem. Ez felhajtóerőt termel, ettől repül. Ha a motor leáll? Nem probléma: autorotálva leszáll. Átesés? Nem probléma: ez a gép nem tud átesni, pontosabban úgy esik át, hogy nem esik át. Egészen egyszerűen azért, mert ahogy elkezdene zuhanni, a légáramlat újra megforgatja a rotorlapátokat, amitől újra beindul az autorotáció. Egyetlen komoly vészhelyzete az lehetne, ha valamiért nem tudnának forogni a rotorlapátok. De hát ugye ennek annyi az esélye, mint ha egy autókerék egyszer csak megállna. Gyakorlatilag nem tud lezuhanni, csak szándékosan.
Amit tudni akarsz az autogiróról
Az autogiró spanyol találmány, de ha úgy vesszük, az ötletet a juharfa már ellőtte: a termése azonos elv szerint repül. A természet részéről jogos igény, hogy a magok ne az anyanövény árnyékába hulljanak, ahol nincs sok esélyük a kifejlődésre. A juhar száraz termése (pontosabban annak fele) olyan alakú és tömegeloszlású, hogy esés közben pörögni kezd a (hozzá képest) felfelé irányuló légáramlat hatására, ezt hívják autorotációnak. Gondolom, szemfüles olvasóink észrevették, hogy a termésen sem toló, sem húzó légcsavar nincs – szemben az autogirókkal. Vagyis a mag leesik függőlegesen, ha nincs szél, csak lassan. De valamiért ezek a fránya termések tudják, hogy mikor kell lehullani az anyanövényről, és gyönyörűen pörögve egész messzire el tudnak jutni a szél segítségével.
Az autogiró pont így működik, a szél erejét egy légcsavar pótolja. A rotort – magyarul a forgószárnyat – menet közben a légáramlat pörgeti, ez termeli a felhajtóerőt. Lényegében a merev szárnyat helyettesítik a rotorral, ahogy az első ilyen gépeken ez látszik is. A felszállás előtt a rotort felpörgetik, a próbált típusnál erre egy flexibilis hajtás szolgál, amelyet a megfelelő fordulatszám elérése után szimplán old a pilóta. Utána jöhet a nekifutás, mint egy normál repülővel. A rotor nem vízszintes síkban forog, hanem kissé hátradöntve, repülés közben pedig a rotor billentésével kormányozzák.
Bár a helikopter látványra hasonló, az elvében erősen különbözik: itt a rotor forgatása óriási levegőtömeget mozgat lefelé, ennek köszönheti, hogy képes függőlegesen felszállni, függeszkedni, illetve terheket emelni. Ám, ha baj van, a helikopter is tud autorotálni, ez a kényszerleszállás normál eljárása.
Amikor leáll a motor/gázturbina, süllyedés közben a légáram forgatja meg a rotort, és a juharfa terméséhez hasonlóan lassabban süllyed. Persze ehhez képzett pilótára van szükség, aki a landolás előtt a helikopter orrát megemelve, a rotorban tárolt mozgási energiát hasznosítva lefékezi a süllyedést. Erről szól ez a kis videó, de kérem, otthon ne próbálják utánozni.
Lapozzon! A találós kérdés megfejtése a következő oldalon.
