Le lehet szállni az autóiparról

A zsaroló környezetvédő ma már alap arc. Hogy miért mentek rá ennyire az autóiparra, nem tudhatjuk, nyilván köze van ahhoz, hogy az autóiparban van a legnagyobb pénz. Egy autó vételára több millió forint, a legtöbb háztartásban van, és néhány évenként cserélik. Hasonlítsuk össze ugyanezt a porszívógyártók vagy a botmixerek előállítóinak forgalmával – én se a turmixgépes cégeket zsarolgatnám, ha már.

Az üvegházhatást nem csak gázok okozzák, hanem például a légkör vízpára-tartalma – a levegő vízmolekulái felveszik a Föld felszínéből visszaverődő hőt és kisugározzák. Tekintve, hogy a Föld felszínének kétharmadát borítja víz, vajmi kevés befolyásunk van a folyamatra. A legutóbbi kutatások szerint a páratartalom olyan önálló rendszer, ami önmagát szabályozó folyamat, és bármekkora lelkesedéssel égetjük a szenet, nincs a folyamatra érdemi befolyásunk. A vízpára üvegházhatását 36-72 százalékosra becsülik, de a képletbe még be kéne írni a felhőket is, melyek napszak függvényében hűtik vagy melegítik a bolygót – felhős éjszaka alatt alig hűl a levegő.

A rendszert nyilvánvalóan senki sem ismeri, a legtöbb részlet konkrét működése is homályba vész, de sok környezetvédő azért simán megmondja, hogy a Ferrarik meg a nagy SUV-ok fingják tele a passzátszelet. Pedig ugye inkább a tehénfing az, ami klimatikusan szignifikáns, és ez egyáltalán nem vicc. A Guardian 2007-ben számolt be róla, hogy a japán mezőgazdasági kutatóintézet számításai szerint egy kiló marhahús előállítása annyi CO2-kibocsátással jár, mintha három órát autóznánk úgy, hogy otthon közben minden villanyt égve hagytunk. Nyilván autója és lakása válogatja, ezért megadták a húsra vonatkozó konkrét szén-dioxid tömegét is: 36,4 kiló.

A haszonállatok százmilliárdjai nemcsak a lélegzésükkel termelnek szén-dioxidot, a kérődzésükkel és pukkantgatásukkal pedig metánt: a trágya rothadása is üvegházgázok képződésével jár, és persze olyan járulékos kibocsátó források is vannak, hogy például magyar termelők Brazíliából importálnak szójamaradékot tonnaszám, amitől gyorsabban nő a marha, nem kell legelnie. Nem mondom, hogy legyen mindenki vegetáriánus, hiszen egyszer a távoli jövőben úgyis az lesz, nem kell mindent drasztikusan kezdeni. Ha ellenben mindenki csak minden másnap enne húst, máris sokkal beljebb lennénk kibocsátásban, mintha az egész Földön havonta egy hétre leállna a közlekedés.

Egy füstölgő gyárkémény elég drámaian tud kinézni, de az ENSZ tanulmánya szerint viszont az állattartás felelős a szén-dioxidnál 300-szor erősebb üvegházhatást okozó nitrogén-oxid-kibocsátás 65%-áért. Csak a marhák nem néznek ki olyan drámaian, főleg, mert vágóhidakat belülről fotózni nem igazán lehet. Hogy miért nem a húsipart támadják a környezetvédők? Mert a húsipart meg a bálnavadászokat teljesen mások támadják időnként: ők az állatvédők. A környezetvédőknek viszont a parizer egyszerűen nem szúr szemet. Alacsony fogyasztású autókra nyilvánvalóan szükség van. Nem a bolygónak, hanem a fogyasztóknak – már Amerikában is rohamosan állnak át a vásárlók.

Ha mindenki csak minden másnap enne húst, azzal egy év alatt annyi üvegházgázt spórolhatnánk meg, amennyi az autóipar ezer éves szívatásával se jönne össze. És az autóipart piszkálni  amellett, hogy már önmagában is hülyeség, eltereli a figyelmet az igazán súlyos problémákról. Olyan baromságokkal foglalkozunk, mint hogy a Levegő Munkacsoport üdvözli a Budaörsi úti buszsávot.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (U.S. Department of Agriculture – USDA) 1997-es számításai szerint az Egyesült Államok húsipara 1,4 milliárd tonna szemetet termelt, ami 130-szorosa az amerikai emberek által termelt hulladéknak. Az USDA számításai szerint a szarvasmarhák nevelése és feldolgozása során keletkezett metán egyenértékű 33 millió autónak a globális felmelegedésre gyakorolt hatásával.

A szárazföld felületének 26%-a legelő. A legelők nagy része korábban erdő volt. A legelő a talajerózió melegágya, globálisan a földek 70%-a merült ki a túllegeltetés miatt. Az állattenyésztés, konkrétan a takarmánynak való öntözése használja fel a világ édesvíz-készletének nyolc százalékát. Egy kiló marhahús előállításához hét kiló kukorica kell – a szám az Egyesült Államokból származik, de nálunk is adnak kukoricát a marháknak, már ahol nem nyírták ki teljesen a tejipart. Attól függően, hogy tejre vagy húsra megy-e ki a játék, kukoricadarát vagy silót, kukoricaszár-tartalmú keveréket etetnek velük.

Na már most Amerikára visszatérve ott 200 millió hektáron termelnek kukoricát (csak takarmány célokra a művelhető földterület 33%-án termelnek állati takarmányt) 82 millió tonna növényvédőszert használva fel, 10 millió tonna műtrágyával, és ezt a gusztusos koktélt 64 milliárd köbméter vízzel öblítik le, mert odaát öntözik a kukoricát. És rettentően aggódnak, hogy a Las Vegas-i szökőkutak sok vizet használnak. A szent hamburger már csak ilyen tudatmódosító. A húsipar miatt az utóbbi években egy méterrel csökkent a talajvíz szintje. Hát bántotta valaha az autóipar a talajvizet? Oké, nyilván, Detroit hajnalán, de a mai autóipar gyakorlatilag már szotyizni se mer a focimeccsen. A Cornell Egyetem rovartan professzora, David Pimentel szerint ha az Amerikában állati takarmány céljára termesztett gabonát emberek fogyasztanák el, az 800 millió ember számára volna elég.

A Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezet, a FAO kimutatása szerint az állattenyésztés környezeti károkozása egyáltalán nincs arányban a jövedelemtermelő képességével: míg például az üvegházhatást okozó kibocsátásért 51%-ban felelős, addig a globális GDP mindössze 1,5%-a keletkezik a szektorban. Más kérdés, hogy a politikusok világszerte rettegnek a blokádoló parasztoktól, ezért hiába a kis gazdasági súly, ha lényegesen nagyobb az érdekérvényesítő képesség. Várom is, hogy a Kurucinfó mikor leplezi le a világméretű paraszt-összeesküvést.

Ezek nem olyan számok, mint például a bioetanolos fenntartható fejlődés, amivel sem érdemi fogyasztáscsökkenés nem érhető el az autóban, a szén-dioxid-mérlegét meg mindenki úgy számolja, ahogy jólesik. Az állattenyésztés rovására írható CO-kibocsátásról történetesen két adat van a köztudatban. A FAO 18%-ot ír, de azzal, hogy ez nagyobb, mint a bruttó közlekedési kibocsátás. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete 2006-ban adta ki Az állattenyésztés hosszú árnyéka című tanulmányát, ebben számoltak 18%-ot. Az 51% a Worldwatch Institute számításának végeredménye.

A washingtoni székhelyű, 1974-es alapítású, a fenntartható fejlődés kutatásával foglalkozó szervezet a Wikipedia szerint a tíz legfontosabb egyike. A Goodland-Anhang tanulmány száma úgy jön ki, hogy a FAO nem kalkulált például az állatok légzésével (+8,7 millió tonna CO2), az állattenyésztési célú földhasználattal (+2,7 millió tonna), alulbecsülte a metánt (+5 millió tonna), 2002-es adatokat használt, miközben 2009-ig 12%-kal nőtt az ágazat. Évi 7,56 milliárd tonna CO2-höz képest tehát 32,6 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátás írható az állattenyésztés rovására, de ebben már a haszontevék is benne vannak. A világ 2007-ben hústermelési rekordot állított fel 284 millió tonna hússal, és az egy főre eső húsfogyasztás 1980 és 2020 között várhatóan megduplázódik.

Autóipar? Muhaha! A vágóhidak, pajtikáim, azok itt az ellenség.

A lényeg, hogy míg az autóipart arra kényszerítik, hogy a modellpalettákkal sakkozzon, azzal egy árva grammot sem takaríthatunk meg, hiszen sokan szeretnének még kisebb fogyasztású autókkal járni, de egy Fiat Panda fogyasztását nem lehet máról holnapra 3 literre levinni. Máról 2020-ra sem. És a villanyautós-hibrides maszatolással sem lehet nagy áttörést elérni.

Voltam én vega 3-4 évig, nem nagy élmény, főleg a magyar éttermi kultúra függvényében, de most nem erről van szó. Azonnal kap tőlem egy fülest, aki azt állítja, hogy a vegaságra térítek, mert nem: kicsit túl sok húst tetszünk zabálni. Nem mondom, hogy tilcsák beja húst, egyszerűen sokkal kevesebbet kéne belőle termelni, fogyasztani, és mivel kevesebbet termelnének, drágább lenne, így még kevesebbet fogyasztanánk. És nem mellékesen az állatokat akkor talán nem is tartanák olyan körülmények között, melyekhez képest Auschwitz Hawaii.

Legyen tehát drága a benzin és a hús. Legyen különleges, ritka csemege a kolbász, életveszélyes csempészáru a sonka, és csak konspiratív pedofilklubokban lehessen körömpörköltet fogyasztani. Ez a gondolkodás vezet olyan szürreális ökörségekhez, hogy az Aston Martin törpeautót fejleszt, vagy a BMW a Peugeot megvásárlását tervezi, hogy kilegyen az átlag, miközben nyilvánvaló, hogy ezektől az intézkedésektől az emberiség szénkibocsátása egy grammal se lesz kisebb. Ha viszont az emberiség csak minden tizedik nap mondana le a húsfogyasztásról, az máris brutális, mérhető számokat jelentene, hiszen azt a húst, amit idén nem lehetett eladni, jövőre már nem fogják megtermelni. A piac már csak ilyen. Ha valaki tenni akar valamit a Földért, vegyen nyugodtan egy Cadillac Escalade-et, és vacsorázzon szójafasírtot.

Az autóiparról pedig le lehet szállni, legalább minden második nap. Az állati eredetű élelmiszereket fogyasztó környezetvédők meg ugyanerre az időre nyugodtan be is kussolhatnak.