A traffipax ritkán téved, de akkor nagyon

2011.09.27. 07:00

Tóka Zsolt esküszik, soha nem akart közismert ámokfutó lenni. Ezt el is hiszem, amikor behuppanok az 1991-es Fiat Talento egy kevésbé vásott ülésére, hogy elmesélje, miért lett mégis az. Abban az egykilences szívódízel szörnyetegben ücsörgünk, amellyel a középkorú HÉV-vezető július 3-án, 19 óra 54 perckor sebességi rekordot döntött. Legalábbis a Vas megyei Rendőr-főkapitányság szerint.

Ekkor fotózta le az M1-es autópálya egyik automatikus sebességmérő berendezése a Mosonmagyaróvárról Budapest felé haladó, romos furgont. A levélben, amelyet a Tóka családnak két héttel az utazás után dobott be a postás, azt állítják, óránként 198 kilométeres sebességgel hasított a család egyetlen járműve, valahol Tatabánya körzetében. Talán a lejtő tehet róla, vagy a nehézlábú sofőr, esetleg egy eltitkolt Croma Turbo-blokk bujkál az egyenletesen rohadó bódéban? Nagyon kíváncsi voltam a válaszra.

Tóka úr 1982-ben az MHSZ-nél tanult vezetni. Hamar hivatásos jogosítványt szerzett, így később több helyen is dolgozott sofőrként. Ez már eleve gyanús. Manapság kötött pályán teszi meg kilométerei javát, valahol Cinkota, Gödöllő és az Örs vezér tere között. Amikor rákérdezek, Tóka Zsolt azt állítja, amióta pár éve, a nagy lendülettel megkezdett építkezés miatt megvált szeretett, kétliteres Opel Asconájától, kicsit visszafogottabbá vált a stílusa. Ezért nem zavarta, hogy a Gázműveknél leselejtezett fehér kisbusz teljesítménye eredetileg alulról hetven lóerő, a váltójából időközben eltűnt a kettes fokozat, így csak tapasztalt pilóta kezébe való. Amikor szélárnyékba kerül, a kilencvenes évek első felének jellegzetes Fiat haszonjárműve még ma is megfutja a 110-et, de amint kibújik onnan a rozsdás téglatest, a zaj négyzetre emelkedik, a tempó viszont százra csökken.

A svájci frank alapú hitelektől sújtott négygyermekes Tóka úr a nehéz hónapok után ismét őszintén tudott nevetni, amikor felesége napközben felhívta, hogy hatvanezer forintról szóló csekket hozott a postás a Vas megyei Rendőr-főkapitányságtól. Drága utunk volt, ezt mondta az asszony. Tóka úr igazi kötéltáncos, ezért egy percre sem vesztette el túléléshez elengedhetetlen humorát.

Nézegették kicsit a mellékelt fotót, felmentek az internetre. Elégedett volt a Fiatról készült további előnyös képekkel, valahol talán büszke is lehetett az öregre, de sehogyan sem fért a fejébe, miért pont őt tréfálják meg a közigazgatási eljárás rémével, és az ötszámjegyű csekk befizetésére adott 15 napos határidővel.

Hogy végül nem kellett kölcsönkérni a csekk befizetésére, az a szerencsén kívül annak köszönhető, hogy Tóka úr életében először levelet írt a Fiat Magyarországnak. A kiábrándító, és egyben biztató válaszban az állt, hogy az 51 kilowattos, alig kétezer köbcentis kultuszjármű legnagyobb sebessége, kiviteltől függően 120, illetve 123 kilométer óránként.

Tóka úr kicsit csalódott volt, de meg is nyugodott, amikor a levelet továbbküldte az Országos Rendőr-főkapitányságnak, bizonyítandó, hogy a tévedhetetlen műszernek ezúttal rossz napja volt. Véletlenül olyan autóhoz rendelt 25 százaléknál nagyobb, vagyis a KRESZ szerint jelentős sebességtúllépést, amely jelentéktelen sebességtúllépésre sem alkalmas. Ez a nyár közepén érvényes tarifák szerint egyébként nem hatvan-, hanem kilencvenezer forintos bírságot jelenthetett volna, de úgy látszik, mégiscsak eltűnődött valaki a papírok fölött ott a Vas megyeieknél, így csak harmadával kisebb bírsággal sújtotta a társadalomra veszélyes Tóka Zsoltot, majd a Fiat Magyarországtól kapott igazolás miatt végleg ejtették az ügyet.

Tóka úr autója remek jármű, hiszen pusztán azzal megmentette a családot a teljes anyagi összeomlástól, hogy régi és kisteljesítményű. A fosszilis Talentónak lehet még néhány éve a forgalomban, de mindenképpen tisztelhetjük, hogy segített rávilágítani egy már korábban is sejtett tényre: a hitelesített műszer is hibázik. A rendőrség még ilyen ordas tévedéseket sem képes házon belül elcsípni, ezért olykor csak az autós lélekjelenlétén múlik, hagyja-e magát.

Négy telepített sebességmérő berendezést rakosgatnak nyolc speciális dobozba az M1-es autópályán, kezd kacskaringós beszélgetésünkbe Nagy László, a műszereket forgalmazó és szervizelő NJL Kft. ügyvezetője. A hitelesítésről nem tud nyilatkozni, azt az illetékes hatóság végzi, kétévente. Megtudom, az M1-es történetünkben szereplő szakaszán működő, Ramet márkájú berendezés egy kamerából és a Doppler-effektus elvén működő radarból áll. A csehek gyártják, de az ügyvezető megsúgja, szerinte itt egyszerű másolásról van szó, hiszen az Európa-szerte híres Multanova gépei belülről teljesen azonosak. Amikor feltettem a kérdést, hogy mi vezethetett Tóka úrék tortúrájához, az NJL ügyvezetője nem tagadta, hogy nagyon ritkán   elképzelhető mérési hiba, pedig egy hitelesítési ciklusban sokmillió gépjármű halad el a dobozok előtt. Ennek némiképp ellentmond, hogy az RTL Klub híradójában idén áprilisban is foglalkoztak egy hasonló esettel. Akkor egy öreg Iveco Daily volt az áldozat, vagy, ahogy rendőrék mondták, szabálysértő. A fehér erőgép tulajdonosa 205 kilométeres óránkénti sebességű gyorshajtásról kapott értesítést.

Az NJL szerint a műszaki problémák lehetőségét egy sor szoftveres és hardveres megoldás is csökkenti, de az időjárási körülmények, és valamilyen külső behatás azért bekavarhat. Például ha megismétlődik egy közelmúltbéli eset, amikor valaki belelőtt egyet a doboz ötrétegű optikafedő üvegébe. A radarzavarás nem jellemző, mivel az autósok a gyakoribb, lézeres sebességmérőkre számítanak inkább, így főként lézerblokkolókat szerelnek be. A Rametben nincs konstrukciós hiba, állítja az ügyvezető, de hozzáteszi, olyan szerkezeti sajátosságról már hallott, hogy a rendszer a hirtelen gyorsulás, illetve lassulás hatására egyszerűen törli az aktuális mérést, kiejti a lekövetett autót az adatbázisból.

A Magyarországon működő, körülbelül kétszáz különböző rendőrségi sebességrögzítő berendezés többsége lézeres elven működik. Vagyis egyszerre csak egy sávot képes figyelni, de nagyobb a hatótávolsága. Előfordulhat, hogy a radarelhárítóval rendelkező trükkös autóst nem érzékeli a gép, de a mögötte jövőt lefotózza, és valamilyen fiktív sebességértéket regisztrál. Nagy úrral a telefonvonal két végén egyszerre ingatjuk a fejünket, nem értjük, hogy a rendőrségnél miért nem rostálják ki a jól láthatóan lehetetlen eseteket.

Öt munkanapnyi várakozás után megkaptam a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Közigazgatási Hatósági Szolgálatának válaszát. Ebben tájékoztatnak arról, hogy aki ellen hasonló szabálysértési eljárás indul, az nyolc napon belül bizonyítási indítványt terjeszthet elő, illetve élhet kimentési lehetőségével. Ezen felül, tizenöt napon belül adnak helyt a fellebbezésnek, és a hasonló beadványokat minden esetben kivizsgálják. A Szolgálat másfél éves történetében eddig három esetben fordult elő, ahogy hivatalos nyelven fogalmaznak, hogy a hatóság a közigazgatás birságot jogalap nélkül szabta ki. Ez, mint mondják, elenyésző, hiszen 2010. február, vagyis a szolgálat működésének kezdete óta 1,279 millió közigazgatási eljárás indult. További információkért pedig a kozigbirsag.police.hu honlapra irányítják az autóst.

Megkerestem egy közlekedési szakjogászt, nyugtasson meg a hazudós sebességrögzítők ügyében. Dr. Schönek Béla nem ígér sok jót arra az esetre, ha valaki szembe találja magát a hatóság téves állításaival.

Dr. Schönek Bélával közösen számolgatjuk, milyen költségei lehettek volna Tóka úr ügyének, ha a Fiat Talento, mondjuk, egy mai csúcs-Ducato kisbusz volna, vagy bármi más, ami alkalmas a hazai autópályákon megengedett óránként 130 kilométeres legnagyobb sebesség túllépésére. Ilyenkor gyakorlatilag esélytelenül indulna az autós a hitelesített mérőműszerre alapozott gyanúsítással szemben, szögezi le rögtön a szakjogász. Egyszerűen nem lenne a kezében egy másik, hitelesnek tekinthető adat, vagy okirat. Akinek többen ülnek az autójában a feltételezett gyorshajtás idején, az saját védelmét akár tanúvallomásra is alapozhatja, így például: öten ültünk a kisbuszban szemünk egyként meredt a műszerfalra, de annyira azért nem igyekeztünk haza a műszakból, amennyire a rendőrség állítja.

Szakértőnk szerint ilyenkor hosszadalmas bírósági eljárás várható, amelynek végén a hitelesített mérőműszer adatainak hisznek, az autós pedig fizetheti a bírságcsekket és a per költségeit. Fordulhat a kocka azoknak a teherfuvarozóknak az esetében, akiknek menetírót, vagyis tachográfot építettek járművébe. A tachográf elektronikusan, vagy papírkorongra rögzített adatait hitelesnek tekintik a hatóságok, így a vezető, ha valóban nem hajtott túl gyorsan, bízhat az ügy pozitív kimenetelében.

Aki igazi hazárdőr, gyenge autója van, és nagyon hisz az ártatlanságában, de nincs akkora szerencséje, mint a cinkotai ámokfutónak, tehát az autó márkaimportőrének levelét nem fogadják el a szabálysértési üggyel foglalkozó hatóságnál, igazságügyi műszaki szakértőt fogadhat. A szakértő, Dr. Schönek szerint általában 50-70 ezer forintért megállapítja, hogy a jármű valóban nem mehetett a fotón szereplő tempóban. Az eljárást lefolytatják, és a vezető, néhány hónapnyi hercehurca, illetve körülbelül százezer forint elköltése után úgy érezheti, sikerült bebizonyítania: a rendőrség néha nem elég körültekintő, a telepített sebességmérők pedig csak elméletileg tökéletesek. Gyakorlatilag csak ritkán hibáznak, akkor viszont nagyot.

Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?

Tegye meg a publikáció blogposztján!