Van, aki már szeptemberben rejtegeti a felcímkézett, becsomagolt dobozkákat, van, aki hirtelen felindulásból, 24-én vadássza össze a maradék árut a vásárból, és van az arany középút. A nagy karácsonyi ajándékstresszen igazából csak a magunknak vett ajándék tud enyhíteni. Vagy ha másnak vesszük meg azt, amit igazából saját magunk szeretnénk. Most kitálalnak a totalcarosok, mi kerül náluk a fa alá.
B. Capelluti:
Nem gondoltam volna, hogy egy ralibloggert is megkeresnek ajándékötletek miatt a kedves olvasók (pontosabban azok barátai, rokonai). Szeretem a szép könyveket, szeretem a szép fényképeket, és szeretem a ralit. A megoldás adja magát: van egy ralis könyv, amiben nem csak a nagyok, hanem a kicsik is szerepelnek. Az Évkönyv.
Bende Tibor:
Surányi Endre könyvei bearanyozzák a karácsonyi szünetemet. Minél korábbi, annál jobb, de sajnos antikváriumban kell vadászni rájuk, de megéri. Felhőtlen autóbuzéria, ha ma élne, tuti nálunk dolgozna.
Vályi István:
Oké, mákunk van, mivel kedvezményesen rendelhetünk a shopból (ahogy mindenki, aki már valaha is vásárolt onnan többször), de ettől függetlenül is egy nagyon-nagy ajándékot veszek a fiamnak. Valamit, ami az én gyermekkoromban több Sandokan-matricát és két-három Matchboxot is megért. Ezt.
Nem PS3, nem XBox, de míg a sok elektromos, zenélő szar a gyerek helyett rajzol, képez és gondolkodik, addig a Holdrakéta úgy tudja megmozgatni a fantáziáját, ahogy trillió grafikus processzor sem képes. Imádom a régi játékokat és tudom, hogy sokkal szebb lenne a világ, ha ezeken és Verne vagy Cooper-könyveken nőne fel egy generáció ismét.
A Holdrakéta füstpamacsának nyomába sem érhet egyik konzol vagy idióta rajzfilm sem. A Holdrakéta a minden, a távoli bolygó, a hős asztronauta és a veszélyes utazás a függöny és a hálószoba között.
Mikor aztán - a játékba végleg belefáradva - ájultan ágyba dől, én előveszem a ma már anakronisztikusnak számító könyvet (mint minden este), és olvasok.
Félévente egyszer a Kis Herceget, ami bizony nem mese, vagy életem legnehezebb, de egyben egyik legjobb könyvét, az Éjszakai bevetést.
Éljen a könyv, éljen a lemezjáték!
Winkler Róbert:
Én egy ilyen hordozható fotóstúdióra vágyom:
Ha meglep vele a Jézuska, a kollégák sárgák lesznek az irigységtől, én pedig minden napszemüveget újrafotózok.
