Bravó: az állam miatt gyűlik a hulladékgumi
Évente 34 ezer tonna hulladék gumiabroncs – ennyi személyautó-, teherautó- és motorgumiból már tisztességes hegyet lehet építeni. Ahogy az elmúlt hónapokban a visszagyűjtés és hasznosítás Magyarországon alakult, lehet, hogy pár hónapon belül mindez valósággá válik. Ha elég sokáig várunk, végre talán a világűrből is látszani fog, milyen jól működik Magyarországon a hulladékgazdálkodás.
Érdekes nyílt levelet adott közre január végén a Magyar Gumiabroncs Szövetség. A szervezet mögött közismert gumiabroncsgyártók, például a Michelin vagy a Continental állnak. Elnöke, Morenth Péter azt írja, az elmúlt tíz évben ezek a márkák a hulladékgumi további sorsáért felelős hazai koordináló szervezetekkel közösen minden hónapban eltüntették a gumiszerelőktől az elkopott abroncsokat és gondoskodtak az újrahasznosításról is.
Nem kedvtelésből tették, hiszen az Európai Unió más országaihoz hasonlóan nálunk is törvény kötelezi a cégeket, hogy az éves eladott mennyiség legalább 75 százalékát visszagyűjtsék és annak 75 százalékát újrahasznosítsák. Mindez kilóban és nem darabszámban értendő, hiszen a gumiabroncs egy része az élettartam végéig a környezetbe kerül, vagyis lekopik.
Amikor egy ügyben gyanúsan sokan kérik nevük elhallgatását, mindig nagyon szórakoztató részletekre lehet számítani. Nincs ez másként ezúttal sem. Egy találomra megkeresett fővárosi gumiabroncs-kereskedő húsz éve ugyanazzal a begyűjtővel szállíttatja el műhelyéből a leszerelt autógumikat. Megállapodásuk máig szóbeli, mert mint mondja, amikor más, erre szakosodott cégek megkeresték szerződési ajánlataikkal, általában igent mondott, aláírták a papírokat, ám a vállalkozók soha nem jelentkeztek a hulladékgumiért.
Eddig kilónként 22 forint volt a hasznosítási díj, amit ettől az évtől felemeltek 52-re, állami támogatás pedig 2003 óta nincs. A válság beköszönte előtt évente körülbelül 800 ezer és 1 millió körüli személyautó-abroncsot adtak el Magyarországon. Ez mára a töredékére esett vissza, így a kereskedők is ritkábban hívták a legális vagy illegális begyűjtőket.
Mi lesz a gumihulladékból?
Ahogy böngészem az eddigi rendszer két legnagyobb koordináló szervezete, az Öko-Gum és a Hurec még működő weboldalát, rájövök, milyen sokoldalú alapanyag az elhasznált gumiabroncs. Az újrahasznosítás ugyanis nem úgy zajlik, hogy egy nagy teherautó platójáról beöntik az abroncsokat egy olvasztóba, majd a kollektíva nézi a kéményből előtörő sötétszürke füstgomolyagot. Használtból új autógumit – többek közt az alapanyag szennyezettsége miatt – már biztosan nem lehet készíteni. Persze az eleve hosszabb, akár több százezer kilométernyi várható futásteljesítményű teherautó-abroncsok egy részét újrafutózzák.
A végképp használhatatlan hulladékgumiból egy nagy darálógép gumireszeléket vagy finom gumiport őröl, amelyből eltávolítják a textíliát és az acélt. Az így kapott alapanyagból készülhet akár futópálya-burkolat vagy rugalmas padlóelemek játszóterekre is. Az őrlemény kis részéből mezőgazdasági gépekre való abroncs lesz, mert ott nem olyan fontos az alapanyag tisztasága. Ha viszont az abroncsot egyben égetik el, azt akár a cement-, akár az aszfaltgyártásban kiválóan lehet hasznosítani.
A jövőben keletkező és remélhetőleg begyűjtött gumihulladék egy részére a MOL is igényt tarthat. Január 18-i közleményük szerint 5000 tonna/év kapacitású kísérleti gumibitumen üzemet építenek a zalai finomítóban. A gumibitumenbe kevert gumiőrlemény hatására az ebből készült útburkolat állítólag sokkal tartósabb lesz, jobban ellenáll a környezeti hatásoknak és kevésbé repedezik, nyomvályúsodik a nehéz teherautók kerekei alatt, mint a hagyományos aszfalt. A Pannon Egyetemmel közös projektet részben saját pénzből, részben a Gazdaságfejlesztési Operatív programból nyert 128 millió forintos támogatás felhasználásával építi az olajtársaság. A MOL tervei szerint a kísérleti üzem júniusban kezdi majd a próbagyártást. Persze ehhez az is kell, hogy eljusson az üzembe a gumiőrlemény. A kép forrása: www.hulladekboltermek.hu
A tavalyi törvénymódosítással megváltoztatott, nonprofit koordinátor cégeken alapuló rendszert 2002-ben, az első Orbán-kormány idején hozták létre. Állítólag az addigi állami koordinációnál hatékonyabb megoldást kerestek. Miután az Országgyűlés nyáron elfogadta az új termékdíjtörvényt, valami ismét megváltozott. Ettől az évtől kizárólag az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség szervezheti a hulladékgumi begyűjtését és hasznosítását, ehhez magántársaságokkal köt majd szerződést. Az állam késésben van, hiszen a koordináció jogát átvevő OHÜ egyelőre az új begyűjtők és hasznosítók kiválasztásához szükséges közbeszerzési pályázatot sem írta ki. A pályázat kiírásától számítva legkorábban három hónapon belül indulhat újra a folyamat. Kérdéseinket szerettük volna feltenni az OHÜ-nek, ám talányos módon ennek az ügynökségnek nincs önálló honlapja. Felettes szerve, a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján találtunk egy mobiltelefonszámot. Azon Török Szabolcs sajtószóvivő jelentkezett, aki e-mailben kérte kérdéseinket. A válaszokat egyelőre várjuk, ha megérkeznek, frissítjük anyagunkat.
Egy lapunknak szintén név nélkül nyilatkozó szakember szerint máris óriási a káosz a rendszerben. Miután a folyamat korábbi résztvevői december 31-én végleg befejezték tevékenységüket, vagyis már önkéntes alapon sem szervezik meg a használt abroncsok elszállítását a gumiszerelőktől, senki nem tudja, mi lesz a következő hónapokban a szervizekben felhalmozódó, több tonna használt autógumival.
Hulladékhasznosítási tevékenységre az előző évben körülbelül 15 milliárd forintot költött az állam, erre az évre csak 12 milliárdot különítettek el. A bevételi oldalon a korábbi években 16–24 milliárd forint szerepelt, míg idén ezt az összeget 60 milliárdra emelték. Motiváció tehát van, biztosan lázasan dolgozik is a megoldáson a minisztérium. Hogy a célt elérjék, már fel is emelték a hasznosítási díjat a korábbi kilónként 22 forintról 52-re, melyet úgy tűnik, most az autósokkal fizettetnek meg a gumiszerelők, így azok legalább 1000 forintos többletkiadásra számíthatnak, ha gumit cseréltetnek.
A gumikereskedők dilemmája szintén érdekes. A megkérdezett gumis szerint három dolgot tehetnek. Az egyik, hogy megpróbálják telephelyükön tárolni a leszerelt abroncsokat. Erre főként azoknak van esélyük, akik fölös raktározási kapacitással rendelkeznek. Akinek viszont a fővárosban van a műhelye, aligha birkózik majd meg a legjobb esetben áprilisig halmozódó többtonnányi gumiabronccsal.
A másik lehetőség, hogy egyedi szerződést kötnek egy alternatív begyűjtővel, ám az szinte biztos, hogy ez a megoldás az eddiginél lényegesen magasabb költséggel jár majd. A harmadik eshetőség, a hulladékgumi illegális lerakásáé természetesen illegális és súlyosan károsítja a környezetet.
A neve elhallgatását kérő szakértő szerint sajnos már most több helyen lehet látni az országban az utak mentén lerakott gumikupacokat, ezzel jelezve, hogy Magyarországon a fejlődés sokszor visszafejlődést jelent, reméljük, csak átmenetileg.
Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!
