Viszi a bank az autót? Nem kerestél eleget

Senki nem tudja, ki fogja megvenni a visszavett autókat. A fizetőképes magánvásárlók szinte eltűntek a magyar piacról, és csak annyi biztos, hogy amikor a finanszírozó cég több hónapnyi egyezkedés, néhány mentő ötlet és fenyegető levél után küldi a trélert a tulajdonos címére, kezdetét veszi a visszafordíthatatlan folyamat. A végén mindenki nagyon sok pénzt veszít.

Csak azok az autótulajdonosok számíthatnak egyezkedésre, akik korábban megbízhatóan fizettek és nem akkor jelzik a banknak, hogy baj van, amikor már rég nem fizetnek. Az ő esetükben általában a hitel átütemezését, a futamidő meghosszabbítását ajánlják a bankok. Lehet, hogy a devizaárfolyamoktól független, rögzített összegű részlet már önmagában megoldja a problémát. Ezzel a megoldással persze vigyázni kell, mert így a teljes kifizetett összeg akár több százezer forinttal magasabb lesz, bár kétségtelen, hogy megmarad az autó.

A visszavett kocsikat igazságügyi műszaki szakértő vizsgálja, és a bank megpróbálja eladni őket. Mivel az új autók értékvesztése az első négy évben a legnagyobb, devizahitel esetén az autó eladási ára szinte biztosan nem fedezi a tartozás összegét a kamatokkal együtt. Így az autó nélkül maradt ügyfél csapdába kerül. A devizahitelek árfolyamváltozásai hosszú távra bénítják meg a hazai autókereskedelmet, az autó nélkül maradt tulajdonos pedig akár évekig kénytelen tovább fizetni.

De mi vezetett a mai helyzethez? Rosszul kiválasztott hitelkonstrukciók, indokolatlanul hosszú futamidők, nem létező anyagi lehetőségek – magyarul: a lehetőségen felüli fogyasztás, és persze a válság, amelyre sok tulajdonos nem volt felkészülve. A körforgásba ezrével visszakerülő járművek most lefelé nyomják az árakat, ezért jelentős bukta nélkül kiszállni belőlük is egyre nehezebb, miközben a járműállomány tovább öregszik, hiszen alig frissül új autókkal.

Az első jelek már a válság előtt érezhetők voltak – mondja Széll Balázs, a Budapest Autófinanszírozási ZRt. munkatársa. Szerinte már 2005-ben elindult a csökkenés az autókereskedelemben, ennek ellenére a lízinpiac tovább nőtt. Az igazi katasztrófát a 2008-2009. év hozta a kereskedők számára. Ekkor derült ki, hogy többségük valójában nem is autót árusít. Nem az új Suzukik, Opelek és Fordok árából épültek Európa legszebb autószalonjai, amelyek becslések szerint 300 ezer új autó eladásához és karbantartásához biztosíthattak volna megfelelő hátteret. A nagy üzlet a banki jutalékban volt, amely a hitel összegének 15-20, egyes esetekben 25 százaléka lehetett. Aki tudott, kaszált, azzal senki nem törődött, hogy a tudatlan, rosszul tájékoztatott, félrevezetett vásárlókra épített üzleti modell katasztrófához vezet.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank, illetve a korábbi kormány beavatkozásáig az új autók átadását követően a kereskedő egy összegben jutott a jutalékához. Ez szinte minden esetben meghaladta az kiskereskedelmi árrésből származó hasznot, nem csoda, hogy a kereskedők igyekeztek mindenkit lebeszélni a készpénzes vásárlásról. A jutalékből fizethették a fejlesztés, a célszerszámok és az újabb szalonok építési költségeit. Ezeket viszont az importőrök és az autómárkák terjeszkedési stratégiája erőltette a kereskedőkre. Ki a hibás? Senki? Mindenki?

A mai gyakorlat szerint a használt- vagy újautó-kereskedő fokozatosan, a hitel törlesztésével párhuzamosan kapja meg jutalékát, hogy így is tisztuljon a piac. A kereskedőknek az új rendszerben kötelességük és egyben jól felfogott érdekük pontosan tájékoztatni a vásárlókat, hogy ne vállalják magukat túl, például ne válasszanak jól felszerelt Volkswagen Golfot, ha csak egy Suzuki Swift részleteit képesek fizetni. Sajnos a gyakorlatban ez az ötlet sem vált be, ma még magasabbak a jutalékok.

Akinek nincs legalább havonta 80 ezer forintja autózásra, jobb, ha nem is gondolkodik hiteles autóvásárlásban. A mostani érdeklődők rossz véleménnyel vannak a hitelintézetekről, mondja Széll Balázs. Nehéz volna eldönteni, hogy a kereskedők és a bankok növekedési vágya, illetve a fejletlen pénzügyi kultúra okozta-e a bajt, vagy ezek együtt. A 120 hónapos futamidő és a 0 százalékos indulórészletek korában senki nem törődött azzal, hogy már egy 3 millió forintos autó után is legalább 5-800 ezer forint többletet fizetnek ki összesen, a futamidő végéig. A vásárlók egy része Hiteldoktorunknak küldött levelében is arra panaszkodik, hogy nem tájékoztatták megfelelően a szerződés aláírása előtt, illetve a bank utólag változtatott a szerződési feltételeken. A levelek egy részéből viszont az derül ki, hogy a vásárlók nem bíbelődtek az apróbetűs résszel, csak kocsit akartak, de azonnal.

Mennyit kell keresnie ahhoz, hogy hitelre autót vehessen?