Százezrek bukhatják az olcsó kötelezőt

Korábban a biztosítók saját nyilvántartásában szerepeltek a gépjármű-tulajdonosok adatai, a káreseményeik, illetve a balesetmentes előélet. Az előzmények alapján dőlt el, ki mennyit fizetett a biztosítási évfordulót követően. A BOMA rendszer átlátható volt, hiszen a biztosítók közvetlenül is kommunikálhattak egymással.

A magyar szabályozás 2010 január 1-én gyökeresen megváltozott. Ekkor kezdett működni a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer, melyet egy később, egy 2011 június 15-i, Nemzetgazdasági Minisztériumban kiadott rendelet alapján kibővítettek a bónuszátvezetés szabályozásával. A változás célja a biztonságosabb adatkezelésen túl az volt, hogy a jövőben ne az autósoknak kelljen átvinni egyik biztosítótól a másikig a korábbi bónusz-málusz besorolásukról kiállított igazolást, hanem ezt a biztosítók kérdezhessék le egyszerűen, elektronikus úton. Az új rendszerbe maguk a biztosítók töltötték fel az ügyfelek adatait, de ez sok esetben pontatlan volt, például eltért attól, ami az autósok lakcímkártyán szerepelt.

Cselovszki Zsolt, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének munkatársa szerint komoly problémát okoz, hogy a központi nyilvántartás mindössze a tulajdonosok nevét, anyjuk nevét, a születési helyüket és időpontját tartalmazza. Ezek alapján még könnyen lehetnek egybeesések, és ha a felsorolt adatok közül bármelyik nem stimmel egy elírás miatt, már borul minden. Cselovszki szerint jobb volna valamilyen egyedi azonosítószám, melyet az ügyfelek egész életükben megtartanak, ha már az adószámot jogi akadályok miatt csak cégek esetében használhatják a nyilvántartásban.

A Magyarországon forgalomban lévő autókat és motorokat négy negatív, vagyis málusz, és tíz bónusz-besorolás szerint osztályozzák. Akit a korábbi balesetei, koccanásai alapján a legrosszabb kategóriába soroltak, a belépőszintet jelentő A0-nál megállapított biztosítási díjnál akár száz százalékkal többet fizet autója vagy motorja után, az M4 kategóriában. Aki viszont évekig nem balesetezik és korábban biztosítóváltáskor is gondoskodott arról, hogy kártörténeti igazolása eljusson a régitől az új biztosítójához, évente lépett egy bónusz-szintet a legmagasabb felé. A B5 huszonöt százalékos kedvezményt jelent az A0-hoz képest, míg a legjobb, B10-es besorolás ötvenet.

Érdekes adalék, hogy jóllehet a bónuszfokozat nem a járművekhez, hanem tulajdonosukhoz köthető, akinek egy időben több jármű is a nevén van, nem érvényesítheti mindegyikre a korábban elért bónuszfokozatát.

Horváth László a PBA.HU Biztosítási alkuszcég szakértője szerint akár egy egyszerű keresztnév-eltérés is adatvesztéshez vezethetett. Aki a korábbi biztosítója nyilvántartásában csak az egyik keresztnevével szerepelt, de az újnál mindkettőt megadja, hamarosan felszólító levelet kap majd az utóbbi cégtől, hogy intézkedjen. Ekkor az autós törlésértesítőt kérhet a régi biztosítójától. Ha az új biztosító felszólítása után az autós maga kér új, helyes adatokat tartalmazó igazolást a régi biztosítójától, az új biztosító újra lekérdezheti a központi nyilvántartásból az ügyféle adatait, és remélheti, hogy azt a helyes besorolással együtt megkapja. Ha nem, végső esetben elveszhet az évek alatt elért bónuszbesorolás, vagyis egy évig biztosan az A00 szerinti díjat fogja fizetni.

A cégnek 30 napon belül le kell kérdeznie a kártörténeti besorolást a rendszerből, és 15 napon belül értesítenie kell az ügyfelét, ha ez valami miatt meghiúsul. Időközben annyit enyhítettek a szabályokon, hogy ha összesen 60 napon túl sikerül mégis bizonyítani a valódi bónuszfokozatot, azt utólag is érvényesíteni lehet. Ez a változtatás felér egy beismeréssel, tehetjük hozzá. Vajon hányan nem tudják most, hogy hibásak az adataik a központi nyilvántartásban? Ezt épp a rendszer jellege miatt senki nem tudhatja.

Érdekes, hogy egy olvasónk olyan levelet kapott a Köbétől, amelyben azt írják, hogy amennyiben május 15-ig a kártörténeti előzményadatok (vagyis a bónuszbesorolás) továbbra sem válnak beszerezhetővé, szerződését a jogszabálynak megfelelően A00 osztályba sorolják. A levél május 3-i keltezésű, vagyis kézbesítés után összesen kilenc napot adtak neki a hiánypótlásra.

Mint ismeretes, a legutóbbi kötelező biztosítási kampányidőszakban szinte minden társaság jelentős veszteségeket szenvedett a kialakult árharc és jelentős díjcsökkenés miatt. Horváth emlékeztet, hogy a kötelezők piaca a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a 2007-es 133 milliárd forintos bevételi szintről az elmúlt évben 98 milliárdra csökkent. A kötelező biztosítás sok cég számára veszteséges, afféle ügyfélszerző belépőtermékké vált.

Ez azt jelenti, hogy bár közvetlenül nem, közvetve mégis megéri a biztosítóknak a kötelezőkkel foglalkozni, hiszen az ajánlatkéréskor olyan sok, látszólag lényegtelen adatot kérnek el leendő ügyfeleiktől, hogy ezek alapján nem csak a kockázatot tudják pontosan meghatározni, de azt is, hogy később milyen egyéb biztosítással bombázhatják gyanútlan ügyfelüket.

Aki biztosítóváltáson gondolkodik, jó ha észben tartja, hogy az elmúlt években megkezdődött az év végi átkötési időszak kivezetése a rendszerből. Az új szerződéseket már nem november 30-ig lehet felmondani egy másik, kedvezőbb biztosítási ajánlat reményében, hanem az előző szerződés megkötésétől számított egy év múlva.

A Magyar Biztosítok Szövetsége (MABISZ) sajtószóvivője szerint átmeneti problémáról van szó, melyet hamarosan megoldanak. Gilyén Ágnes szerint koránt sem ilyen rossz a helyzet, hiszen szisztematikus hibák már gyakorlatilag nincsenek, csak egyedi esetek, ám ezek kezelése csak egyedileg lehetséges, ami időigényes.

A központi nyilvántartás mintegy 4 millió élő szerződés adatait tartalmazza. Ennek mindössze néhány ezrelékénél adódhatnak még problémák a szóvivőnő szerint, aki hozzáteszi, általában lehetnek zavarok a besorolásokkal. Például ha az ügyfél mondta fel, vagy nem idejében mondta fel az előző szerződést, nem jól emlékezett a szerződés évfordulójára, és nem is válthatott volna. Esetleg nem jelentette be, hogy eladta az előző autóját, így annak szerződése díj nemfizetés miatt szűnt meg. A legviccesebb mégis az, amikor az autós egyszerre több biztosítónál is szerződést kötött. Az egyik társaságnál például 9 ezer olyan ügyfelet találtak, akik több helyen, a biztosító honlapján, illetve brókercégeknél is szerződtek.

Érdemes tehát megnézni a legutóbbi biztosítás csekket, mert aki véletlenül az indokoltnál rosszabb bónusz kategóriába csúszott, nem csak feleslegesen fizeti a magasabb díjat, de az ebből kiszámított 30%-os baleseti adója is több lesz.

A témát hamarosan folytatjuk. Olyan olvasóink levelét várjuk, akiknek idén év közben felmondták biztosítási szerződését, miután előre kifizettek egy félévnyi kötelezőt úgy, hogy az összegben nem szerepelt a baleseti adó. Kattintsanak a nevemre és írjanak!