Ahol a proli lenyomja az arisztokratákat
Aki az utóbbi években figyelte az autós, autósport témájú híreket, hallhatott róla: a Nürburgringen változások zajlanak. Óriási szórakoztató központ épült, hotelekkel, éttermekkel, csak hogy a nagyérdemű jól érezze magát. Mi, akik a Hungaroring arányaihoz szoktunk, láttunk már OSB lapokból összetákolt kurvanegyedet, szőlőtőkék közt parkoltatott látogatókat, talán el sem tudjuk képzelni, miről is beszélnek a hírekben.
Az idei ADAC 24 órás versennyel egy időben szervezte meg a Carrera a saját slot-car világbajnokságát. Szerencsére volt a kisautó-versenyben magyar is, így a legfiatalabb versenyzőt elkísérve közelről is megnézhettük, milyen a Ring új arca. De nemcsak az új részeket, a boxokat és versenyzőket is meglátogathattunk, köztük Walter Csabát, aki vendégművészként az egyik német csapatban taposta a pedálokat a 24 órás versenyben.
Őrületes létesítmény-komplexumot húztak fel a pálya mellé, modern, színes, szagos, mindent tud. Kétszer két sávos út, körforgalmak, gyalogos felüljárók, mélygarázsok, mindenfelé pofaleszakajtó autók és motorok. Ez az, amivel az ember először szembesül. Aztán jönnek a finomságok. A carrerás rendezvény az egyik új épületben, a Ring boulevardon zajlott. Itt egy nagy placcon elfért egymás mellett az AMG standja, az Audi által kiállított autók, a Carrera versenypályája a lelátókkal, a Playstation kamion, meg a szimulátor-R8, a Gazoo Racing visszafogott standja, a Bild-csoport sátra, ahol egész nap könyörögtek az embereknek, nyerjenek már egy vadonatúj mobilt, mert hegyekben állt a hostessek mögött. Ja, volt még három vagy négy büfé sörpadokkal, asztalokkal.
Egymás mellett sorakoztak a szuvenírboltok (igen, vettem Green Hell pólót, naná), a nagy gumi-, autó- és kiegészítő gyártók portáljai. Ezek az állandó boltok az összes rendezvényen ott vannak, a boulevard teljes hosszában azonban alkalmilag kitelepült standok álltak. A Falken sátránál az igazi Ring-fanatikusok egész nap Nordschleife-tetoválásért álltak sorban.
A Ring-boulevard az autógyártóknak fontos felület, az Audi és a BMW nagyon erősen jelen van, de a legérdekesebb talán a Nissan igen határozott nyomulása. Nem elégednek meg az állandó bemutatóteremmel, a BMW M-divizió által felállított látványos installáció mellé a Nissan is felsorakoztatta a sportos modelljeit. Itt láthattam élőben először a Juke-R-t, de GT-R és Z hiányra sem lehetett panaszkodni. Nagyon keményen igyekeznek a márkát újrapozícionálni, és úgy tűnik, erre az egyik legmegfelelőbb hely a Nürburgring.
Sokáig fel sem tűnt, hogy a boulevard-on sétálva az ember feje felett egy hullámvasút pályája lebeg. Csak a szabadba kiérve vettem észre, hogy egy furcsa csőszerkezet ér véget látszólag az épület falában: egy felhúzható kapun keresztül tudnak a hullámvasút szerelvényei be- és kihajtani az épületből. Csak éppen nyomát sem lehetett látni a kocsiknak, a szolgáltatás nem üzemelt. Ezzel szemben folyamatosan kerregtek a gokartok a másik épületben, a fedett pályán LPG üzemű kartokkal lehetett csapatni –ezt mi is kipróbáltuk vasárnap, így elmesélhetem bárkinek, hogy padlógázon mentem a Nürburgringen. Azt már nem kell mindenkinek az orrára kötni, hogy összesen nem mentem egy teljes futamban annyi ideig, amennyi alatt egy jó sofőr egyszer körbeautózza a Nordschleifét.
A szerkesztőségben a hangos kisebbséghez tartozom, mikor a drift sportértékén vitatkozunk, de akár sportként, akár csak szórakozás/szórakoztatásként nézzük, elvitathatatlan, egyre népszerűbb. Ezt nem csak a nagy plakátok bizonyítják, amikkel a Drift United nürburgringi rendezvényére hívogatnak, de a 24 órásnak is volt driftbemutató programja. Mi több, a gokartpályán állt egy furcsa gumival felszerelt gép is. Aki látott már rádiótávirányítású driftautót, azonnal tudja, miért van ez a szemre is csúszós felület a gumira hordva. Igen, ez egy driftkart, amivel rövid unszolásra kis bemutatót is tartottak.
Kint, az épületek előtt az egyik nagy kedvencembe botlottam, a versenyautók nyakkendős prolijába: az AMG 6.8-asba. Bár ez a kiállított darab a régi versenyautónak csak replikája, iszonyú jó látni élőben ezt a dögöt. A Mercedes egyik legelegánsabb autójából, a W109-ből csináltak versenyautót, ez volt a legelső AMG modell. Finomságról, eleganciáról azonban nehéz beszélni, mikor akkora kereket csavaroztak a látványosan kiszélesített kasztni alá, amiknek az alapanyagából egyenként ki lehetet volna hozni egy korabeli családi autó összes felnijét és gumiját. A nagy vényolcasról is inkább a kissé tufa amerikai autók jutnak az ember eszébe, nem a finom európai versenygépek. Kicsit olyan, mint Schwarzenegger szmokingban.
A versenyből keveset, a pálya körüli életből semmit nem láthattunk, de azért nem panaszkodnék. A paddockban, a boxok körül is volt elég látnivaló. Első dolgom Walter Csabáék meglátogatása volt, nem is kellett sokáig keresgélni. Egy boxban két csapat is el volt szállásolva, azt mondják, sok jó ember kis helyen is elfér. Itt mindenki jó ember. Az M3-as BMW a pályán volt, Csaba pihent a teherautóban. Pontosabban a raktérben, a szerszámok, alkatrészek, sörösrekeszek és gumik között.
