Mégsem számolnak le a horpadt autókkal?

2012.12.03. 17:52

Múlt héten belekapaszkodtunk a vészharang kötelébe, és rángatni kezdtük. Okunk volt erre, hiszen megtudtuk, a biztosítási szakma szinte egyként háborog egy tervezett törvénymódosítás miatt. Arról volt szó, hogy hamarosan teljesen megváltozik a kötelezőbiztosítási kárrendezések szabályrendszere, ezért rengeteg, ma még javításra érdemesnek számító sérülés miatt, bontóba küldik a régi autókat.

Azért volt ennek nagy esélye, mert az eddigi gyakorlattal szemben az új rendszerben a károsult autós nem választhatta volna a megegyezéses kárrendezést, vagyis a jövőben csak számla ellenében juthatott volna pénzhez, az esetek egy részében akkor is csak az avultatás nevű procedúrát követően. A jelenleg létező megoldás velejárója, hogy a számlás javítás várható költségénél jelentősen alacsonyabb összegről ajánl megegyezést a biztosító. Ebből az autósok egy része legálisan vagy számla nélkül helyreállíttatta a sérülést, mások egyszerűen eltankolják az egészet és nem törődnek a horpadással.

Így lehetséges, hogy azok az autók is a forgalomban maradhatnak, melyeket magas újkori áruk és jelentős értékvesztésük miatt, a jelenlegi piaci értékükhöz képest olyan drágán állítanának helyre egy ütközés után, hogy akár egy dupla ajtótörés miatt is gazdasági totálkárossá nyilváníthatják őket. Ha nem lenne egyességes kárrendezés, ezeknek az autóknak egy része biztosan a bontóban végezné.

A mai viszonyokat alaposan átrendező javaslat olvasható az Országgyűlés honlapján. Ott a múlt hét elején azt írták, hogy a kész szöveg a köztársasági elnök aláírására vár, vagyis gyakorlatilag eldőlt, hogy az állam több tízezer érintett autótulajdonost akar bontásra és cserére kényszeríteni, egyúttal bekasszírozni az ebből adódó több tízezer forintos adminisztratív költséget. Ezt hittük mi és az általunk megkérdezett biztosítási szakértő is.

Aztán csütörtökön megjelent a cikk és megjelent a Magyar Közlöny aktuális száma is, melyben közlik a biztosítási törvény megváltozott részét is. Nem az és nem úgy változott, mint amit a javaslatban leírtak, de a végleges verziót jó sokáig nem lehetett elérni a hivatalos helyeken. Jó volna tudni, hogyan állt össze a többek szerint rendkívül zavaros javaslat, és miért vetették el azt végül. A biztonság kedvéért egyszerűen idemásolom a végleges változatot.

Így módosították a biztosítási törvényt

31. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosításáról

362. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 3. §-a a következő

8/A. ponttal egészül ki:

„8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja.”

(2) A Gfbt. 32/A. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről

szóló törvény előírásainak megfelel. Ellenkező esetben a biztosító a gépjárműben keletkezett kárként az (1) bekezdés szerinti nettó összeget téríti meg. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén, vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.”


Mit is jelent ez? Azt, hogy a biztosító továbbra is fizet majd azoknak az autósoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják számlaképes műhelyben megjavíttatni az autójukat. A kifizetett összeg a kárszakértői kalkuláción alapul majd, a szakértő által kiszámolt várható javítási költség nettó összegére számíthat az autós. A törött autó vizsgálatakor a kárszakértő számba veszi a sérülések mértékét és az érintett elemeket, majd az Audatex kalkulációs programból kiindulva, beárazza a teljes helyreállítást. Ez a rendszer az új és bontott alkatrészek árán kívül, a munkadíjakat és a szerelési fázisokhoz szükséges időt is tartalmazza, vagyis a teljes bruttó költséget ki lehet vele számolni. Ha a törvény betűje szerint járnak el, ebből egyszerűen le kell majd vonniuk az áfát, és a maradékot átutalni az autósnak.

Persze ne csodálkozzunk azon, ha az ilyen módon kikalkulált összeg alacsonyabb lesz, mint amennyiért egy tetszőlegesen kiválasztott márkaszerviz, vagy független javítóhely végül valóban elvállalja majd a törött autónk helyreállítását. Ez eddig is sokszor így volt, de ez már egy másik cikk témája lehet.

A radikális változás helyett tulajdonképpen minden marad a régiben, vagyis pusztán a törvény miatt senkinek nem kell majd a legális javítóműhelyeket választaniuk, ha valaki beleszállt az autójukba.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.