Vigyázzon: csapda a belvárosban
Április 15-óta fizetni kell a parkolásért Budapesten, a tizenharmadik kerületi Angyalföldi út, Róbert Károly körúthoz közel eső szakaszán, egyúttal egyirányúvá tették az utcát. Bárki is döntött az új táblák elhelyezéséről, soha életében nem járt még a helyszínen, vagy amikor másfél éve ez lett volna a dolga, nem töltött elég időt a tervezéssel. Így most bárki bekaphat egy jó kis bírságot.
Mivel a táblákat az út szélétől 40-50 centire, mélyen az akácfák lombja közé telepítették, a Déryné köz irányából, vagy akár az Árpád híd felől érkezve egyáltalán nem látszik, hogy az Angyalföldi út egy hónapja egyirányú és hogy kerékpárral mindkét irányban járható. Ha valaki vissza akar fordulni autóval, vagy visszafordulás után parkol le az utca túloldalán, büntetésre számíthat, már ha észreveszik.
Talán helyi érdekű semmiségnek tűnhet egy nyamvadt tábla hibás elhelyezése, biztosíthatom önöket, hogy nem az. Valami olyasmit szimbolizál az egész, ami a kerület, sőt, megkockáztatom a város határon túl is értelemmel bír, sajnos. A környéken háromféle parkolási rend is érvényes egyszerre és rengeteg autó jár erre a városközpont felöl és Budáról, az Árpád hídon át. A közelben nem csak az Országos Rendőr-főkapitányság épülete található, de itt van az Országos Egészségbiztosítási pénztár is. A Róbert Károly körút túloldalán, a rendőrpalota tövében nem az itt érvényes 175 forintos óradíjért lehet parkolni, hanem 265-ért, de a közelben van néhány olcsóbb, magántelken kialakított hely azoknak, akiket Központi okmányirodai időtöltésre kárhoztatott a sorsuk.
Miután reggel felhívtam a kerületi önkormányzat közlekedési ügyekért felelős divízióját, a biztonság kedvéért kimentem a helyszínre. Nem akartam elhinni, hogy az autóscsapda tényleg létezik, és nem csak az ügyesen megválasztott képkészítési szög miatt tűnik úgy, hogy fák a lombja eltakarja a táblát. A válasz röviden: ezt a táblát tényleg hülye helyre szerelték fel, és tényleg nagyon nehéz kiszúrni menet közben, az utca sarkától húsz méterre.
Már megint egy pofátlan hivatali baki, gondoltam, ahogy ott fényképezgettem, míg hirtelen észrevettem, hogy ketten is figyelnek a túloldalról. Még reggel riasztottam az önkormányzatot, ahol máris akcióba lendültek. Braun József, a közlekedési ügyek divíziójától munkatársával jött ki a helyszínre, és éppen a lehetséges megoldásról tárgyaltak. Tőlük így élőben tudtam meg, hogy a parkolási rendről és a táblák elhelyezéséről nem a kerület, hanem a Budapesti Közlekedési Központ döntött. Az önkormányzatnak szinte nem volt beleszólása az ügybe.
A táblát nem azért nem építették közvetlenül az utcasarokra, mert így akarnak kitolni az autósokkal, hanem mert az itt lévő teresedés és a betorkolló Déryné köz miatt egyszerűen ide kellett tenni a táblát. És akkor most ez már mindig így lesz? Az autósoknak meg kell várniuk a lombullást, hogy messziről is látni lehessen a táblát? Úgy tűnik nem. Braun úrék egyik ötlete a fa odahajló ágának levágása volt, de rögtön szóltam nekik, hogy érdemesebb volna inkább a táblát áttenni. Ebben egyetértettünk, Braun úr második ötlete is ez volt, a fa megnyesése után. Az akác nem tehet arról, hogy megváltozott a forgalmi rend a környéken, jegyeztem meg ekkor kissé bátortalanul.
Nagyobb beavatkozáshoz bonyolult fővárosi eljárásra lenne szükség, de ezúttal talán elég lesz egy egyszerű levélváltás a BKK-val a hiányzó méterről. A tábla oszlopát akár egy héten belül arrébb telepíthetik, hátha úgy többen észreveszik majd. Időszerű volna ez, mert ott jártamkor éppen a helyszínen dolgozott egy parkolóőr, ráadásul a környéken mindenhol rendőrök cirkálnak. Vigyázzon, aki arra jár. Az az egy hét meg csak eltelik valahogyan. Utána visszamegyek az Angyalföldi útra.
