Tisztességes vagy? Kiterítenek úgyis.
Még mindig szabadon büntetik a fővárosban parkoló autósokat, ha azok nem a megfelelő jegykiadó automatánál fizetnek a várakozásért. Az ombudsmani hivatal öt éve veri az asztalt, de a parkolócégek továbbra is maguk dönthetik el, hogy kinek kegyelmeznek meg. Bónusz: bajok vannak az új biztosítási törvénnyel is.
Több mint öt éve megy a harc az átlátható budapesti parkolási rendszer kialakításáért, de az autósok eddig vesztésre állnak. Parkolási cégek alakulnak és szűnnek meg, némelyiket a kerületi önkormányzat fennhatósága alá vonják, míg van olyan is, amely már évek óta csak azért létezik, hogy megpróbálja behajtani az évekkel ezelőtti vélt, vagy valós pótdíjtartozásokat.
Dr. Szabó Máté az alapvető jogok biztosa ezúttal azért kezdett vizsgálatot, mert egy autóst két éve furcsa körülmények közt büntettek meg a belvárosban. Az illető a hatodik kerületi Káldy Gyula utca 13. előtt állította parkolt le, majd mivel nem talált a közelben automatát, elsétált az Andrássy útra, és ott váltotta meg jegyét. Ezt, állítása szerint el is helyezte a szélvédő mögött, de mégis megbüntették.
A nem budapesti olvasók kedvéért leírom, hogy mindkét utca a hatodik kerületben található, a Káldy Gyula utca keresztezi az Andrássy utat, tehát még ebből a szempontból is logikus, hogy az illető az első, útjába eső gépnél fizetett. A cetlit amúgy mellékelte is a panaszleveléhez.
Ezeken a parkoló cédulákon cégtől és kerülettől függetlenül, pontosan ugyanazok az információk találhatók, tehát meglévő jóindulat esetén nem volna lehetetlen dekódolni őket. További jó hír, hogy a Káldy Gyula utcában sincs időeltolódás az Andrássy úthoz képest, és mindenhol a Gergely-naptárat használják. Csakhogy az ominózus áprilisi napon az előbbi helyen a Terázvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. által üzemeltetett PARKOL-6 Terézvárosi Parkolási Rendszer végezte az üzemeltetési és ellenőrzési feladatokat, az Andrássy úton pedig a Parking Kft. A jelek szerint ennek a két cégnek nem volt megállapodásra arról, hogy kölcsönösen érvényesnek tekintik egymás parkolójegyeit. Ezért ahogy odasétált a Káldy Gyula utcán tevékenykedő cég ellenőre az autóhoz, hiába láthatta a szélvédő mögött az érvényes parkolócédulát, azt semmisnek tekintette, mert nem az ő cége adta ki.
Összetört az autód? Nem javíthatod meg!
Szabó Máté hivatala egy másik autós ügyben is vizsgálódott az elmúlt időszakban. Mint azt korábban mi is megírtuk, ettől az évtől megváltozott a biztosítási törvény kárrendezéssel kapcsolatos része. Az aktuális szabályok szerint egy balesetben megsérült autó tulajdonosa csak akkor kapja meg az autó helyreállítási költségeinek áfa részét a károkozó fél kötelező biztosítójától, ha olyan javítási számlát nyújt be a cégnek, amely tartalmazza a helyreállításhoz szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint a számvitelről szóló törvény előírásainak is megfelel. Ellenkező esetben a biztosító csak a keletkezett kár nettó összegét téríti meg.
Az ombudsmani jelentés felhívja a figyelmet, hogy a polgári jog alapvető szabálya a teljes kártérítés elve, mely nem érvényesül abban az esetben, ha a károsult autós maga kívánja megjavítani a saját törött autóját, vagy egyáltalán nem kívánja helyreállíttatni azt. Az első eset sem életszerűtlen mert előfordulhat, hogy valakinek az autójavítás a szakmája, ezért akár otthon is képes elvégezni a munkát. Mi is történik ilyenkor? A roncs ott parkol a műhelyben, tulajdonosa összeírja a szükséges alapanyagokat és alkatrészeket, és sorra megvásárolja az összeset. Az alkatrészekről a bontós, az alkatrészkereskedő és a fényezőkellékek forgalmazója is ad számlát, az árak minden esetben tartalmazzák az áfát. Igen, azt az áfát, melyet a biztosító a törvény értelmében nem téríthet meg.
Szabó Máté szerint a mostani szabályok úgy akarják kifehéríteni az autójavító szektor működését, hogy kvázi helyreállításra kötelezik a károsultakat, ha azok teljes kártérítést szeretnének. De mi van akkor, ha valaki úgy dönt, hogy nem akarja helyreállíttatni a törött autót? Jelenleg egyszerűen nem számíthat teljes kártérítésre. Ez, az ombudsman szerint az alkotmányos joggal összefüggő visszásságot okoz, ezért felkéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdeményezze a törvény megváltoztatását.
Az alapvető jogok biztosának jelentéséből kiderül, hogy nem egyedi esetről van szó. Az elmúlt években szinte minden kombinációban előfordultak hasonló problémák a különböző kerületek, illetve a különböző cégekhez tartozó területek találkozásánál. Bár az autós korábban benyújtott panaszára egy kicsit az őt megbüntető parkolási társaság is megenyhült, ezért csak 6 ezer forintot kellett fizetnie, Szabó Máté azt kéri a cégtől, hogy utalja vissza ezt az összeget is.
Az ombudsman ezen kívül azt is szeretné elérni, hogy Budapest főpolgármestere tegyen lépéseket az egységes fővárosi parkolási rendszer kialakítása érdekében és ezzel számolja fel az mostani totális káoszból adódó jogbizonytalanságot és teremtse meg a tisztességes eljárás feltételeit. Ehhez talán elég volna annyi, hogy a cégek képviselői egyszer leülnek egy asztalhoz, és eldöntik, hogy jóindulattal kezelik majd a kaotikus fővárosi parkolási helyzet áldozatainak ügyeit amíg nem készül el a helyzetet rendező jogszabály.
