Feljelenthetsz, de akkor nem leszünk jóban

Érdekes, nem? Mindenhonnan azt halljuk, hogy egyre kevesebben tanulnak autót vezetni az országban, és még mindig túl sok az autósiskola. Ennek ellenére mintha nem csökkenne azoknak az eseteknek a száma, amikor néhány helyen hülyének nézik a jelentkezőket, sőt, erre épül az üzleti koncepció. A következő történet tökéletes példa.

Olvasónk, a hangjából ítélve kora huszonéves Bence, egy Pest megyei autósiskolába jár. Most zajlanak a gyakorlati órái. Tele van a bakancsa, mert oktatója eddig összesen ötször késett el az előre megbeszélt vezetési órákról, így a csúszás összesen már órákban mérhető. Ráadásul mindig csak olyankor telefonált, hogy szóljon, amikor Bence már ott állt a megbeszélt helyen. Érthető, hogy szeretne már túl lenni az egészen. Névtelenséget kér és azt, hogy az iskola nevét se hozzuk nyilvánosságra. Mint meséli, a sorozatos késések miatt kipattant vita során az oktató, aki egyben az iskola tulajdonosa is, állítólag azzal rázta le Bence reklamációját, hogy: Feljelenthetsz, de akkor nem leszünk jóban. Ezért Bence most tart attól, hogy még egy rossz mozdulat, és tényleg megbuktatják a vizsgán.

Az oktatási szerződésében furcsa dolgokat írnak. Például azt, hogy az oktató húsz percet köteles várni a tanulóra, amennyiben az mobiltelefonon nem érhető el. Ha az oktató késik, a lemaradást köteles pótolni. Ez eddig rendben van. Ugyanakkor azt is kikötik, hogy a tanuló a gyakorlati órát minimum egy nappal korábban köteles lemondani, ellenkező esetben az iskola felszámolja az elmaradt óra díját, így az is beleszámít a huszonkilenc kötelező órába, akár lezajlott, akár nem.

Ez a szabály elvileg nem vonatkozik az oktatóra, vagyis ő mindenféle következmény nélkül lemondhatja az órát. A szerződés alján még azt is kikötik, hogy az árak az üzemanyagárak arányában változhatnak. Egy vezetési alkalom körülbelül száz perces, de a jogszabály szerint ez két gyakorlati órának felel meg.

De mi van, ha mint esetünkben, az oktató késik, méghozzá sorozatosan. A szerződés két lehetőséget rögzít erre az esetre. Az első, hogy az elveszett időt később hozzácsapják egy másik tanórához. Csakhogy, jelzi Bence, ebben az esetben az oktatás hatékonysága is változik, hiszen az oktató akár egy órát is késhet, a tanuló akkor is kénytelen elfogadni a fenti megoldást.

A másik lehetőség még kacifántosabb. Ekkor az oktató késését úgy kompenzálják, hogy tovább tart a gyakorlás. Vagyis ha az oktató nem érkezik meg az óra kezdetére, és nem tájékoztatja erről a tanulót, de nem is veszi fel a mobiltelefonját, ha az érdeklődne, hogy mégis hol a búbánatban van, gyakorlatilag kénytelen elfogadni a felkínált kompenzációt attól függetlenül, hogy az megfelel-e neki, vagy sem.

Bencének azért is nehéz dolga van a szóban forgó autósiskolával, mert az oktató késése ellenére sem kérheti vissza az elmaradt tanfolyami idő árát, melyet három részletben fizettettek be vele. Mint mondja, amikor a köztük lévő konfliktus nyilvánvalóvá vált, az oktató csak erősködött, hogy később lesz pótlás. Bence viszont úgy látja, a nem megfelelő szolgáltatásba fektetett pénz egyszerűen bent ragad a rendszerben, tehát az iskola kasszájában.

Néhány tízezer forintról van szó, vagyis nem ez az évszázad átverése, de az ügy szimbolikusan erős, sajnos. Az autósiskolák szolgáltatást nyújtanak, amellyel a jelentkező elégedett, vagy nem. Ha nem, leléphet és kereshet másik autósiskolát. Vezetni mindenki csak egyszer tanul, ezért a nagyképű autósoktatónak nem kell attól tartania, hogy elpártolnak tőle az ügyfelek. Nincs visszajáró ügyfélköre, mint egy fodrásznak. Bence történetében ez már a második iskola, de csak mert az első túl messze volt a lakóhelyétől.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság bekeményített, írtuk nem sokkal ezelőtt. Az oktatáshoz tartozó vezetési kartonra felkerültek a levezetett kilométerek, és a vizsga előtt az autósiskolának igazolnia kell, hogy a tanuló teljesítette a minimálisan kötelező közel hatszáz kilométert. Így kicsit nehezebb csalni. A nyilvántartás továbbra is papíralapú, de tervezik, hogy áttérnek az elektronikus rendszerre. Hogy mikor? Egy éven belül tartom valószínűnek, mert az e-kartonhoz szükséges informatikai háttér kialakítása és tesztelése, valamint a manipulációk lehetőségének minimalizálása időt vesz igénybe.

A közlekedési hatóság másik rossz híre, hogy a Bencéhez hasonlóan elégedetlen tanulóvezetők polgárjogi panaszuk kapcsán elsősorban nem a hatóságtól számíthatnak azonnali segítségre, hiszen az főként a közlekedésbiztonság, illetve a tanterv, és nem az üzleti etika szempontjából ellenőrzi az iskolákat és az oktatókat. Az iskola és a tanuló közt fennálló szerződés megszegése esetén két megoldás lehetséges: vagy ismét iskolát vált Bence, vagy fogad egy ügyvédet. Előbbi már eddig is többletkiadást okozott neki, mivel a mostani autósiskolánál magasabb tarifát számítanak fel a máshonnan érkezőknek.

A hatóság állítólag általában minden erejével azon van, hogy az otthagyni kívánt iskola hamar átadja az újabb beiratkozáshoz szükséges papírokat, bár ez sem mindig megy könnyen. Néhány helyen a lelépésért is súlyos tízezreket kérnek. Aki ügyvéddel oldatná meg a dolgot, akár évekig tartó pereskedésre készülhet, tehát ez sem életszerű. Akkor tehát nincs más választása a Bencéhez hasonló kezdőknek, mint lenyelni a békát, és reménykedni, hogy a tahó oktató megjavul, és mostantól pontosan kezdi a gyakorlásokat? Nem egészen. A Nemzeti Közlekedési Hatóság még idén vadonatúj értékelési rendszert vezetne be saját nyilvántartása alapján.

A kész rendszer segítségével a jelentkezők kiválaszthatják majd azt az autósiskolát, amely a lehető legközelebb esik lakóhelyükhöz, és belátható időn belül meg is tanítja a vezetés alapjait, de közben nem próbálja átverni őket. Ha az NKH rendszere egyszer valóban lábra áll, az autósiskoláknak reklámjaikban is fel kell majd tűntetniük az elmúlt időszak vizsgasikerességi statisztikáit, illetve az átlagos képzési óraszámokat tanulónként. Ezzel kapcsolatban Érsek István a hivatalvezető megjegyzi, jóllehet az autóvezető-képzésben most huszonkilenc gyakorlati órát kell teljesítenie a tanulónak a vizsga előtt, a valóságban az országos átlag alapján lényegesen magasabb lehet.

A különbség a pótórákból adódik. Ebből következtethetünk arra is, hogy ha egy cég azt hirdeti, hogy száz százalékos vizsgasikerességet nyújt a jelentkezőknek, az alap óraszámban nem tudja átadni a sikeres vizsgához elegendő tudást. Az iskolák óraszám-átlagait erősen módosítják az átjelentkezők is, hiszen ők a második iskolában akár néhány óra után végezhetnek, miközben lehet, hogy az előző helyen már pótórákra jártak.

A hivatalos értékelési rendszer harmadik eleme az átlagos képzési költség lesz. Ezt szintén könnyen ki lehet majd deríteni a képzési szerződés aláírása előtt. Érsek, és az ügyben szintén megkeresett Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője is kitér a becsapós autósiskolai hirdetésekre, melyekben általában betarthatatlan, vagy eleve nem teljes egészében közölt tanfolyami díjakkal vezetik meg a jelentkezőket.

A fogyasztóvédők az elmúlt években olyan eseteket is vizsgáltak, amikor a tanfolyamokat más, ellenőrizhetetlen előnyökkel hirdették. Az egyik cég azt írta, a nála végző tanulók kimagaslóan jó vizsgaeredményeket értek el, mások nemlétező oktatóautókkal csalogatták a jelentkezőket. Az NFH olyan példát is említ, melyet nehezen értünk meg. Egyszer azért indítottak vizsgálatot, mert egy autósiskola hirdetésében, ahogy ők írják, veszélyes helyzetben, egy autó volánja mögött ábrázoltak egy gyereket. Állítólag nem volt vele felnőtt a képen, nem ült gyerekülésben, és testmagassága nem érte el a 150 centit. Remélem, jól odacsaptak az autósiskolának.

A NKH-féle értékelési rendszer bevezetése teljesen új helyzetet teremthet a gépjárművezető-képzésben. Ha néhány kattintással ki lehet majd deríteni, mi igaz abból, amit ma az autósiskolák ígérnek, akár népszerűségi sorrendjük is megváltozhat. Sőt, a durva fővárosi árharcba egyre több Pest-közeli iskola is beleszólhat. Ha mással nem is, akár azzal, hogy pontosan azokat a feltételeket és árat biztosítja ügyfeleinek, amit a hirdetéseiben ígér. Így derül majd ki, hogy egy autójogosítvány reális ára 130-140 ezer forint, és nem 90.

Bencének azt javasolják a hivatalok, hogy tegyen bejelentést, ha panasza van, és küldje el az iskola által kiadott szerződés teljes szövegét. Ő viszont nem fog bejelentést tenni, és nem küld el nekik semmit. Nem erkölcsi győzelemre vágyik, hanem jogosítványra.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!