A hatályos jogszabályok alapján igen összetetté és bonyolulttá váltak a közlekedési szabályok megsértése miatti eljárások. Ugyanis léteznek olyan esetek, melyek kapcsán közigazgatási eljárás indul az illető szabályszegővel szemben, míg vannak olyanok, melyek vonatkozásában szabálysértési eljárás lefolytatására kerül sor. Folytatódik DAS Jogszerviz sorozatunk.
A törvény külön megnevezi azokat a közlekedési szabályszegéseket, melyek esetében úgynevezett közigazgatási eljárásindul. Az ilyen eljárások többnyire az objektív felelősség elvén, az üzembentartóval szemben folynak. Ilyen a klasszikus gyorshajtás, a behajtási tilalom, és a kötelező haladási irány megsértése, vagy a piros lámpán történő áthajtás. A büntetés akár 300 ezer forint is lehet, például egy jelentős gyorshajtás esetén.
Az autósok a közigazgatási eljárással általában akkor találkoznak, amikor a Vas Megyei Rendőrfőkapitánytól közigazgatási bírság megfizetésére kötelező határozatot kapnak. Ekkor általában - az üzembentartót, úgynevezett objektív felelősség alapján marasztalja el a hatóság. A témáról korábban például az Egér úti gyorshajtások ügyében olvashattak a Totalcaron (a szerk.)
A hatóságnak kétséget kizáróan kell azt bizonyítania, hogy a szabályszegés ténye megvalósult, ehhez pedig bizonyítékokra, például fényképekre van szükség. Az iratazonosító és a rendszám megadásával, az érintett üzembentartónak lehetősége van arra, hogy a hatóság által készített fotókat megtekintse és ellenőrizze a határozatban foglaltakat ezen az oldalon. A Rendőrség elég részletesen ír a különböző eljárások menetéről, illetve az autós lehetőségeiről, érdemes a teljes tájékoztatót elolvasni, mielőtt döntünk a továbbiakról. Ha a fotók, mint bizonyítékok vitathatóak, érdemben is javasolt fellebbezni.
Javasoljuk, hogy a fellebbezést írásban, tértivevényes postai küldeményben küldjék el. Erre ötezer forint illeték megfizetésével van lehetőség, az alaphatározat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. Ha ebből a határidőbül kifutunk, a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Sokan nem tudják, hogy ez azt jelenti, hogy akár jogos a bírság, akár nem, az üzembentartó kénytelen lesz fizetni, ellenkező esetben adó módjára hajtják be tartozását.
Ha a gépjárművet nem az üzembentartó vagy tulajdonos vezette a kérdéses időpontban, úgy lehetősége van arra, hogy a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül kimentse magát. Ekkor az autó tényleges vezetőjének teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal kell igazolnia, hogy a kérdéses időpontban ő ült a volán mögött. Ezt megteheti egyszerű, kézzel írott formában, vagy nyomtatott szövegként. Az utóbbi esetben két tanúra is szüksége lesz, az előbbi esetben viszont csak dátum és aláírás kell a nyilatkozatra.
A közigazgatási eljárásban megállapított bírságok fix összegűek, vagyis nincs lehetőség mérlegelés alapján történő csökkentésre. A jogszabály konkrétan meghatározza, hogy valamely szabály megsértése miatt mekkora összegű közigazgatási bírságot kell kiszabni.
Szabálysértési eljárás
Ahogy a közigazgatási eljárások esetében, úgy a szabálysértési eljárásoknál is jogszabály határozza meg, mikor indul ez utóbbi eljárás. A korábbi rendelkezésektől eltérően, a hatályos szabályozás alapján a várakozni és megállni tilos, a járdán történő parkolásért jár szabálysértési bírság.
Ebben az eljárásban szintén a hatóságnak kell bizonyítania, hogy a szabálysértés megvalósult, és konkrét személyt meg kell nevezni. A gépjárművezető személye tettenéréssel, vagy az üzembentartó adatközlésével határozható meg. Ez utóbbi esetben fontos kitétel, hogy az üzembentartó az adatközlése során, mint tanú nem köteles terhelő nyilatkozatot tenni sem magára, sem hozzátartozójára.
A szabálysértési eljárási szabályok nagymértékben megváltoztak. Az eljárás alá vont személy, a határozat kézhezvételétől számított nyolc naptári napon belül terjeszthet elő kifogást az érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóságnál. Abban az esetben, amikor a pénzbírság összegét külön jogszabály állapította meg (fix szabálysértési bírság például várakozni tilos szabályának megsértése miatt), önmagában a pénzbírság mértéke miatt nem lehet kifogást előterjeszteni.
A kifogásban részletesen le kell írni, hogy milyen indokok, bizonyítékok alapján tartja magára nézve sérelmesnek az illető a marasztaló határozatot. Lényeges, hogy már a kifogásban meg kell jelölni azt, ha az eljárás alá vont személy azt szeretné, hogy a bíróság tárgyalást tartson. Amennyiben ezt nem jelöli meg az érintett, úgy a bíróság iratok alapján, tárgyalás nélkül fog dönteni.
A kifogás alapján a hatóság visszavonhatja a határozatát, vagy az eljárás alá vont személy javára megváltoztathatja, amennyiben a kifogásban olyan új tényt állítanak. Olyan esetekben is ez várható, ha új bizonyítékra hivatkoznak, amelyet a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozat meghozatala során nem ismert és nem is vehetett így figyelembe, és amelyek érdemben hatással vannak a döntésre. Ismételt kifogást kizárólag e megváltoztatott résszel szemben lehetséges előterjeszteni.
Amennyiben az alaphatározattal szembeni kifogás alapján a hatóság nem változtatja meg, vagy vonja vissza döntését, úgy az ügy iratait, a kifogással együtt a bírósághoz kell továbbítania. Ha a kifogásban az érintett nem kért előre tárgyalást, akkor a bíróság a kifogást tárgyalás megtartása nélkül, az iratok alapján bírálja el. Ellenkező esetben, a bíróság tárgyalást tart, mely nyilvános.
A bíróság a tárgyalásra idézi az eljárás alá vont autóst, ha a tárgyalást az eljárás alá vont személy kérte vagy jelenléte egyéb okból (például valamely kérdést tisztázása miatt) szükséges. Ilyen esetben, ha az idézés ellenére az érintett nem jelenik meg és elmaradását alapos indokkal előzetesen nem mentette ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kifogását visszavonta.
Abban az esetben, ha a bizonyítási eljárás során a bíróság megállapította, hogy az előterjesztett kifogás alaptalan, úgy a bíróság a szabálysértési határozatot hatályában tartja.
