2014.01.29. 06:12 Módosítva: 2014.01.29. 06:19

Talán odafent megunták, hogy a magyarok rájöttek, ha kevés a pénzük, érdemes külföldről használt autót hozni. De az is lehet, hogy újabb gigaberuházáshoz kell az a néhány milliárd forintocska. Január elsejétől minden használtautó-vásárlás után vagyonszerzési illetéket kell fizetni, akár itthon vásároltuk a kocsit, akár külföldön. Akivel eddig véletlenül nem fizettettek, annak utólag küldik ki a csekket.

Az illetéktörvény szövegét már tavaly novemberben átírták egy kicsit, de akkor nem verték nagydobra. Az utóbbi évek legdrágább félmondata került bele, így idén januártól a használtként behozott autók, motorkerékpárok, haszonjárművek és pótkocsik után is be kell fizetni a vagyonszerzési illetéket, hiába történt külföldön az úgynevezett vagyonszerzés. Minimum húszezer forinttal kell számolni, de az tényleg a legalsó kategória, ezért nyugodtan számoljanak átlagosan negyvenezerrel.

Az illeték autónként akár több százezer forintra is rúghat, ha valaki 120 kilowattnál erősebb autót választ. Ennél még a páréves BMW 320d-k is többet tudnak, vagyis ne gondoljanak sportautóra. Mellesleg a törvénymódosítás a motorkerékpárokat is érinti, és ott aztán tényleg nem nehéz viszonylag nagy teljesítményűt találni. Például egy 113 lóerős Cagiva Raptor 1000 után 38-40 ezer forint lesz a tarifa, vagyis ugyanannyi a motorok illetéke, mint az autóké.

A múlt évben forgalomba helyezett 70 ezer használt személyautóval és a fenti illetékátlaggal számolva ez körülbelül 2,8-3 milliárd forintos többletbevételt jelenthet idén az államnak. A pontos számolásnál minden érintett járműkategóriát hozzá kell majd adni, de erre az összegre bizton számíthatnak. Nyilván meg is van már a helye a költségvetésben.

Idézet a jogszabály most hatályos vonatkozó szakaszából, alatta a december 31-ig alkalmazott korábbi változat. Keressék az eltérést, a szintidő két perc:

2014 január 1-től:

Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése tekintetében az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették, veszik nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

2013 december 31-ig:

Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése tekintetében az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

presidents-day-globe-staff

Megfejtés: a korábbi szövegbe a belföldön vették tagmondat folyatásaként bekerült a veszik (nyilvántartásba) szó. Ez fejezi ki, hogy a kint, használtként vásárolt autó első forgalomba helyezése is belföldi vagyonszerzésnek számít, hiába kinti az adásvételi szerződés. A törvény 105. paragrafusának kiegészítését valahol egyszerűen szövegcserés módosításnak titulálják, a parlament honlapján pedig azt írják, hogy, idézem:

A pontosító, jogalkalmazást segítő rendelkezés vitathatatlanná teszi, hogy az átadás pillanatában nyilvántartásban nem szereplő, vagy külföldi nyilvántartásban rögzített, de belföldi nyilvántartásba-vétel céljából megszerzett gépjárművek, pótkocsik után is kell vagyonszerzési illetéket fizetni.

Van rövidebb magyarázatunk is. Ez a változtatás az aminek tűnik: az utóbbi évek legnagyobb állami lehúzása, pedig volt már néhány próbálkozás. Az úgynevezett vagyonszerzési illeték, mely a köznyelven átíratási díjként szerepel, valójában nem is illeték, hanem adó, és már eddig is voltak vele gondok. Korábban megírtuk, hogy valakik éveken át szervezetten lenyúlták az autóvásárlók egy részének belföldi átíratáskor befizetett pénzét, ezért az nem jutott el az államkasszáig. Hogy ez miért csak tavaly derült ki, arról csak nagyon sötét elképzeléseink vannak.

A kormányhivatalok sorra szólítják fel az érintett tulajdonosokat, hogy igazolják, valóban befizették az illetéket. Ha nem tudják felmutatni az akár ötéves csekk ellenőrzőszelvényét, újra befizettetik velük az illetéket. Kvázi meggyanúsítják őket, hogy csaltak, ha nem tudják előhúzni az öt éve befizetett csekket. Így már nem is olyan fontos megtalálni a valódi tetteseket. Sok ezer károsultja lehet az ügynek, és még mindig nem tudni, hogy hivatali segédlettel tették-e zsebre a jóhiszemű autósok pénzét. A mostani esetben sem nyugodhatnak meg azok az érintettek, akik idén helyeztettek forgalomba kintről behozott használt autót, mert az ötéves jogvesztő határidő ezekre az esetekre is vonatkozik. Tehát a következő években mindig legyen meg a szükséges 50-100 ezer forint az illetékre, hátha jön a csekk.

A Nemzetgazdasági Minisztérium sosem pihen, bátran összerúgják a port néhány százezer kispénzű autóssal, akiknek sokszor egy-kétszáz eurós árkülönbség is sokat számít, amikor kint a hirdetések közt böngésznek. Az illetékszámítási képlet a belföldi adásvétel esetén alkalmazottal azonos. Egy legfeljebb 40 kilowatt motorteljesítményű (55 lóerős) 0-3 éves autó esetén a tarifa 550 forint kilowattonként, mely az autó korának előrehaladtával három-négyévente sávosan csökken. Így ugyanezért a kocsiért kilowattonként 300 forintot kell fizetnünk, ha legalább nyolcévesen honosítják. Például a nyugaton teljesen értéktelen, ezeregyszáz köbcentis Citroen Saxo kint 500-1000 eurótól indul. Regisztrációs adója Euro 2-es motorral 35700 forint, de forgalomba helyezése 12 ezer forinttal drágul az illeték miatt. Egy ugyanilyen kategóriájú fiatal kisautó rendszámozásáért körülbelül 22 ezerrel kell majd többet adnunk, ellenkező esetben nem írják a nevünkre.

Itt azért emlékezzünk meg a tényről, hogy Európai Unió ide, vámmentesség oda, Magyarország már eddig is mindenféle, nem vámnak nevezett sarccal sújtotta az autóvásárlókat, mint a regisztrációs adó, vagy a speciális műszaki vizsga, melynek különlegessége, hogy bár látszólag nem alaposabb, mint a hagyományos, sokkal drágább, önmagában is 39 ezer forint. Na, ezekre dobják most rá az illetéket a honosított használt autók esetén.  

A teljesítmény növekedésével arányosan nő az illeték mértéke is. A következő kategóriába a 41 és 80 kilowattos, vagyis 56 és 108 lóerő közti teljesítményű típusokra érvényes. Esetükben száz forinttal magasabb, 450-650 forintos alaptarifával kell számolni. Ebbe az illetékkategóriába esik az utóbbi évtizedekben gyártott kis és kompakt kategóriás, ezernégy-ezerhatszáz köbcentis benzinesek, illetve a kicsit nagyobb turbódízel motorral szerelt modellek zöme. Éppen azok, amelyek most abszolút slágernek számítanak a használtautó-piacon.

Az újszerű autók esetén más a helyzet, mert köztük például már a Peugeot 1,6 HDI dízelmotorja is kilóg ebből a sávból a maga 114 lóerejével, és efölött alig találunk olyan motorváltozatot, amely nem lép át a második legdrágább sáv határát. Egy ezredfordulós BMW 316i után a 76 ezer forint regadó mellé a mostantól 35 ezer forint illetéket is kell fizetnünk, míg egy kortárs, rendkívül fiatal, de használtan behozott, 1,2 TSI motoros Volkswagenért körülbelül 50 ezret – az eddigi nulla forint helyett. Az új autókat nem érinti a változás, azok után már eddig is be kellett fizetni a vagyonszerzési illetéket.

A szélsőértéket a 120 kilowattnál nagyobb teljesítményű autók vásárlói fizetik. Így lesz egy nyolcéves háromezres, dízel VW Touareg forgalomba helyezése 100 ezerrel drágább a vártnál. Az ilyen nagyobb teljesítményű autók esetében minimum ennyit kell majd fizetni, de az illeték lehet ennek többszöröse is, ha nő a teljesítmény és/vagy csökken a kor. A további számításokat bárki elvégezheti az alábbi, Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról származó táblázat alapján.

És ezzel még nincs vége. Komoly kavarodást okoz a használtautó-kereskedők számára, hogy január első heteiben még a régi rendszer szerint helyezték forgalomba a behozott kocsikat, vagyis nem szedtek illetéket, ám a hivatalok most azt az utasítást kapták, hogy a január 1. után honosított autók tulajdonosaival utólag is fizettessenek. Ezekben az esetekben az első magyarországi tulajdonos kap felszólítást, de érdekes helyzet állhat elő, ha a kereskedővel kötött szerződésben az autó vételárán kívül a forgalomba helyezés összes költsége tételesen is szerepel. Ilyenkor a vevő joggal követelheti a kereskedőtől, hogy az fizesse be az illetéket helyette.

A változásokkal kapcsolatban feltettük kérdéseinket a minisztériumnak, ahonnan eddig nem érkezett válasz. Amint ezeket megkaptuk, frissítjük a cikket.

Véleménye, észrevétele van? Itt kommentelhet.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.