A szonda téved, te fizeted a százezret

 A lényeg hamar átjön: tavaly több közúti baleset történt Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az Elektronikus Rendészeti helyzetkép című összefoglalóban kevés a szöveg, sok a grafikon. Közel 20,5 ezren sérültek meg különböző balesetekben, a korábbi 19,5 ezerrel szemben. A szabálysértési törvény és a büntető törvénykönyv többszöri módosítása, illetve a minimum 30 ezer forintos bírság és a rendszeres országos ellenőrzések ellenére nem javul a helyzet.

A személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek több mint tíz százalékát, tavaly pontosan 1616 ütközést az ittas vezetők okozták. Ez minimális csökkenés az előző évhez képest. Az ittasan okozott balesetek tizenegy százalékát érdemes összevetni a valódi, tehát nem relatív gyorshajtás miatt bekövetkezett balesetek hét százalékával. Így még kevésbé értjüki, miért éppen a traffipaxokra készülnek elkölteni a közlekedésbiztonság fokozására kapott 12,5 milliárd forintnyi Európai Uniós támogatás nagyobbik részét. Pintér Sándor az Indexnek úgy nyilatkozott, akár az egész országot teleszórhatják rendőrségi kamerákkal. A beszerzési hullám végén háromszázhatvanöt fix és százhatvan mobil berendezéssel dolgoznak majd. Miért nem kezdik inkább az ittas vezetés felszámolásával?

2013 július 1. előtt nem konkrét véralkoholszinthez kötötték az ittas vezetést, hanem klinikai tünetekhez, és csak év közepén került be a jogszabályba konkrét határérték. Addig az Igazságügyi Orvostani Intézet módszertani levelében szereplő 0,8 gramm/liter véralkohol-szint határértéket vették irányadónak a bíróságok. A változtatás óta 0,5 gramm/liternél van a választóvonal. Ez alatt szabálysértésnek, fölötte bűncselekménynek számít az ittas vezetés és évek óta zéró tolerancia van érvényben, vagyis 0 ezrelékes véralkohol-szint fölött mindenképpen büntetnek.

Alkoholos befolyásoltság esetén a korábbi minimum egy év helyett minimum egy hónapra vonhajták be a jogosítványt Dr. Bátori-Kallós Korinna közlekedési szakjogász szerint, akinek ügyei harmadát teszik ki az ilyen esetek. Amikor a határérték közelében mozog egy autós véralkohol-szintje, az ügyész dönti el, emel-e vádat bűncselekmény miatt, vagy szabálysértési eljárást indítanak az autóssal szemben. 

Mivel nálunk nem csak egy főrendőr vezethet részegen, a rendőrség emberemlékezet óta kétféle módszerrel próbálja kiszűrni az ittas autósokat. Ilyen országos akció legutóbb december 13-án és 14-én zajlott. Akkor körülbelül tizenkétezer embert ellenőriztek és 167-nél jelzett a készülék. Az igazoltatáskor légalkoholszintet vizsgálnak többféle elektronikus eszközzel.

A szabálysértésnek számító enyhébb esetekben a pénzbírság az alkoholszinttől függően 30-100 ezer forint lehet, de nem vonják be a jogosítványt. A súlyosabb ügyekben viszont egyedileg állapítják meg a pénzbüntetést. Figyelembe veszik az autós keresetét, és azt is, utazott-e vele valaki, esetleg egy baleset után derült-e ki, hogy alkoholt fogyasztott.

Akit bűncselekmény miatt marasztalnak el, mert olyan sokat ivott, elvileg minimum egy hónapig nem vezethet, bizonyos esetekben utánképzésre is elküldik, és bírságot is fizetnie kell. Így mindenképpen több százezer forintos veszteségre számíthat. A bírói gyakorlat szigorú, tehát senki ne számítson arra, hogy megússza egy hónap eltiltással. Az ügyvédnőtől telefonos tanácsot kérők zöme megnyugszik, ha nincs veszélyben a jogosítványa, és azzal a lendülettel be is fizeti a bírságot.

Az ittasság megállapításához a helyszínen általában légalkohol-mérő tesztereket, azaz szondákat használnak, majd bizonyos esetekben ezt követi a hitelesített légalkohol-mérő készülék, és/vagy a véralkohol koncentráció meghatározása, továbbá ezen alapuló orvosszakértői véleményezés.

A légalkohol-vizsgálat gyors, egyszerű és sokkal olcsóbb, mint egy vér- és vizeletvizsgálat. Csakhogy van egy kis gond az út szélén használt alkoholtesztekkel. Az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek (ISZKI) veszprémi laboratóriumának munkatársa, Dr Horváth Gézáné tavaly hónapokig elemezte a vérvételes és kilélegzéses vizsgálatok eredményeit. Azt szerette volna tudni, mennyire szoros a kapcsolat a vérben lévő alkohol mennyisége és a légalkohol-szint közt a gyakorlatban. Általában olyankor vesznek vért az ittas vezetésen ért autósoktól, ha vitatják a helyszíni légalkohol-vizsgálat eredményét, balesetet szenvednek, vagy magas értéket mutat a szonda. Vagyis koránt sem mindig.

A veszprémi kutató az elemzéshez 624 korábbi, a helyi rendőrkapitányság adatbázisában szereplő véralkoholos eset adatait használta fel. A jegyzőkönyvekben nem csak a kilélegzett levegő alkoholkoncentrációja és a véralkoholszint szerepelt, hanem az is, hogy két elterjedt (Drager és Lion szonda) eszköz közül melyikkel végezték a kilégzéses vizsgálatot, ezért utólag sokféle következtetést le lehetett vonni. Fontos, hogy nem országos elemzésről van szó, mert a felhasznált adatok néhány megye rendőrségétől származnak. Ráadásul, gondolom, ahol csak az egyik, vagy csak a másik fajta vizsgálati módszert használták, mert mondjuk az autós a szondáztatás után beismerte, hogy ivott, ott nem lehetett elvégezni az összehasonlítást.

Azt már korábban is sejtették, hogy a mért légalkohol-mennyiségből nem lehet tökéletesen kiszámolni a véralkohol-szintet, ezért ezt is figyelembe veszik az ittasság megállapításakor. Azon viszont talán még maga Dr Horváthné is meglepődött, hogy idézem: A különféle szondákkal mért légalkohol koncentráció értékek és a vérmintákban mért etilalkohol koncentráció szórása az illesztett egyeneshez képest nagy. A teljes vizsgált statisztikai minta alapján a két mennyiség közötti, feltételezett lineáris kapcsolat laza, gyakorlatilag nem igazolható.

Segítek: ez röviden azt jelenti, hogy az alkoholszondák olykor megközelítőleg sem mutatják meg, mennyi alkohol van valójában az ember vérében.

Bizonyos esetekben előfordult, hogy a szondás méréshez mellékelt vérmintában  egyáltalán nem találtak alkoholt, és fordítva, amikor alacsony légalkohol-koncentrációhoz magas véralkohol-szint társult. Kicsit jobban végiggondolva ez a következőket jelenti. Elméletileg egy enyhén ittas autós is átcsúszhat a helyszíni vizsgálaton, ha a csekély légalkohol-szint miatt nem küldik vérvételre, de elfordulhat az is, hogy valakit durván megbüntetnek, mert a szondáztatás szerint ivott.

A veszprémi kutatónő megkért, hogy az általa leírtakból csak saját nevemben vonjak le következtetéseket a magyar rendőri gyakorlatra vonatkozóan. Horváthné nem azért kezdett a Magyarországon használt alkoholszondák eredményeinek vizsgálatába, mert meg akarja változtatni a gyakorlatot, csupán kíváncsi volt, hogy milyen szoros az összefüggés a vérmintákban talált alkohol mennyisége és az út menti szondás vizsgálat eredményei közt.

A kutatás eredményei is rámutattak, hogy a helyszíni alkohol-teszterek által mért eredmények elsősorban jelzés értékűek, ezért vitás esetben érdemes a hiteles méréshez ragaszkodni, még ha az macerásabb is. Így esetleg megmaradhat a jogosítvány, és talán elkerülhetjük a súlyos pénzbírságot is, ha amúgy tényleg nem ittunk, csak mondjuk cukorbetegek vagyunk és ezért bolondult meg a műszer. Ha a vérvizsgálat eredménye teljesen ellentmond a légalkohol-teszt eredményének, szinte biztosan a bíróság dönt majd az ügyben, vagyis egyszerű megoldásra ilyenkor sem lehet számítani.

De inkább senki ne igyon, mielőtt autóba ül. 

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!