Rászállnak a rendőrök a tuningautósokra

2014.03.21. 12:15 Módosítva: 2014-03-21 12:15:38
A megboldogult Paul Walker népe izomból nyomja a vészcsengőt, mert valaki tegnap reggel elhintette a Facebookon, hogy a hétvégi budapesti Autó, motor és tuning show (AMTS) bejáratánál összecsapások várhatók. Az egyik sarokban a széles felnis, nagy lökhárítós tuningautók tulajdonosai, a másikban a rettegett hatalom.

Állítólag állampolgári bejelentés miatt ellenőrzi a kiállításra érkező autókat a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Budapesti Kormányhivatal közlekedési felügyelősége, hogy kiszűrjék az engedély nélküli átépítéseket. Ne legyünk szemellenzősek, ezekből bőven lesz a napokban a kiállítás környékén, nem is hinnék, mi minden számít engedélyköteles átépítésnek. Az autók egy része tréleren, akár külföldről érkezik, és tényleg csak azért, hogy megmutassák a közönségnek. A többi viszont a saját kerekein. Velük lehet gond.

A vonatkozó Facebook-bejegyzés hangvétele valódi csemege, olyanokat írnak benne, minthogy ez Magyarország 2014.-ben, ez az az ország, ahol a politikusok felháborodva és értetlenül szemlélik, ahogy a fiatalság ömlik ki az országból, mint a vér egy artériás sebből. Idézet vége.

A kiállítást szervező Nokta Balázs szerint tegnap és azelőtt is kint volt a hatóság, az autójukat lábon hozó tunereket szedegették ki az Hungexpo bejáratához vezető Albertirsai úton. Csütörtök délután, az érkezőket fényképező fiatalok szerint órákon át álltak a rendőrök az egyik kanyarban, és mindenkit kiintettek, akinek kicsit is gyanús volt az autója. Ugyanez várható vasárnap ugyanitt.

Az autótuning, mértékétől függetlenül Magyarországon is vallás, sőt, iparművészet, mégha népi jellegű is. Sokan vágynak arra, hogy tucatautójuk ne legyen többé tucatautó, és minden joguk meg is van ehhez. Legyen erősebb, egyedi, amilyen nincs senkinek a kerületben, legyen xenon a fényszórója, vagy legalább hangosabb a kipufogója a gyárinál. A tuningról mást gondolnak a közvetlen érintettek, mást írnak elő a törvények, és sokszor egészen másra asszociálnak a teljesen kívülállók.

Csak egy példa: az eredetinél hangosabb kipufogótól nem tudnak aludni a belvárosiak, de állítólag fokozza a biztonságot, mert biztosan időben észreveszi a többi közlekedő. Egyébként is a fokozott biztonság az egyik legfontosabb menedék a tunerek számára. Sokan ezzel magyarázzák a futómű-átépítést, a szélesebb gumikat, a hátsó szárnyat, vagy az erősebb motort - általában mindent.

Hiába csatlakoztunk éppen tíz éve az Európai Unióhoz, még mindig nincs egységes szabályozás a különböző műszaki és esztétikai módosításokra, de ez nemcsak Magyarországon van így, és nemcsak nálunk szoktak durván büntetni minden szabálytalanságot, hanem például a Wörthi-tónál az éves Golf találkozón is, az oda nagy erőkkel felvonuló osztrák rendőrök.

A magyarok jelentős része sajátosan viszonyul bármilyen szabályhoz. Ha valami átláthatatlan, azzal csak kevesen akarnak bajlódni, lesznek inkább megannyi autós Robin Hood. Reménykednek, hogy nem buknak le a rendőr előtt, és a műszaki vizsgán is átcsúszik valahogy az angel eyes-lámpás VW Polo, illetve nem lesz gond a lambóajtós Corsával. Utóbbiban nem is tévednek, a rendőröknek csak akkor van esélyük kiszúrni minden eltérést, ha kézen fogja őket egy vizsgabiztos. A közlekedési hatóság és a kormányhivatalok amúgy egész évben tartanak ellenőrzéseket, és a szokásos műszaki vizsgán is kivágják, aki nem dokumentált módon nyúlt a kocsihoz. A vizsgabiztos nem mérlegelhet.

A jelenleg érvényes magyar jogszabályok, egészen pontosan a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet tartalmazza az átépítési feltételeket, de ezek csak az alapszabályok. Több csoportba sorolják az autókon végzett módosításokat. Vannak nem engedélykötelesek, ilyen például a motorcsere, ha azonos típust építünk be az eredeti helyett, vagy ott van az adott járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése, és még néhány apróbb dolog. A még mindig divatos utólagos xenon beszerelése sem lehetetlen, de csak az adott modellhez gyártott eredeti új, vagy bontott alkatrészekkel, esetleg utángyártott, de homologizált szettel, melyben van foncsor, fényszórómósó és dinamikus szintszabályozás. Így sokkal drágább, de legalább nem vakítja el a szembejövőt.

Az engedélyköteles átalakítások vagy tuningfajták közé olyan dolgok tartoznak, amelyek valamilyen módon hatnak az autó biztonságára, tehát nagyon sok minden. Ilyen a sportülés beépítése, a kormánymű átalakítása, vagy éppen a fék- és motortuning. A törvény talán abból indul ki, hogy nem biztos, hogy minden érintett képes reálisan megítélni, nem lesz-e balesetveszélyes az autó, mert mondjuk a nagyobb teljesítményhez már kevés a futómű, vagy egyszerűen mert akkora hókotrót tett a lökhárító helyére, hogy az simán kettévág bármilyen gyalogost, ha az nem hallotta meg a hangos kipufogót.

Egy megkérdezett független műszaki vizsgaállomás vezetője szerint nem igaz, hogy teljesíthetetlenek a feltételek, bár a szabályrendszer valóban bonyolult és sokaknak még az alapok sincsenek meg a fejében. Példaként a terepjárósok körében általános divatnak számító csörlőt, a gallytörőrácsot, illetve a karosszériaemelést említi, merthogy bizonyos szempontból ezek is tuningnak számítanak. Ugyanúgy szükséges hozzájuk a Nemzeti Közlekedési Hatóság jóváhagyása, és a külön műszaki vizsga, mint a korábban említett fényszóróhoz.

Az átépítésekhez csak akkor adja meg az engedélyt a hatóság, ha a beépítendő alkatrészek E-jelzést viselnek, vagyis megfelelnek az európai előírásoknak és szerepelnek az engedélyezett alkatrészek jegyzékében. Ez tényleg csak a minimum. Ezek az alkatrészek, éppen az európai minősítés költségei miatt többnyire drágábbak, mint a boltokban és a neten kapható távol-keleti kütyük, de lehet és érdemes is számolni velük ugyanúgy, mint a futóműtuninggal és a legegyszerűbb ültetőrugóval.

Aki valódi E-jelzéssel nem ellátott alkatrészekkel aggatja tele autóját, biztosan számíthat arra, hogy egy a maihoz hasonló ellenőrzésen egyszerűen érvénytelenítik a forgalmiját, levakarják a matricát a hátsó rendszámtáblájáról, és mehet újra műszaki vizsgára. Talán jobb volna, ha úgy vezetnék át a sok illegálisan tuningolt autót a legalitásba, ha az érdeklődök könnyedén megismerhetnék a lehetőségeket, a hivatalos utat.

Lehetett volna például egy hatósági infopult, vagy stand az AMTS-en, a háttérben egy feldarabolt Ford Focussal és azon naponta háromszor elmutogathatták volna az arra járóknak, hogy mit, miért és hogyan. A vizsgáztatást intézhetnék úgy, mint a veteránautókét. Vagyis egy pár főből álló szakértői brigád vizsgálgatná az átépítést és tételenként leokézná, vagy megkérné a tulaj, hogy szerelje ki, ha pecsétet akar a forgalmijába. Mindez csak a szerkesztőségi ötletelésünk szüleménye, de nem tűnik megoldhatatlannak.

Aki el akarja kerülni a bírságot, annak még az átépítés előtt érdemes beszereznie a szükséges engedélyeket, műbizonylatokat, mert egy jelentősen átépített autót most utólag biztosan nem lehet legalizálni. Ha a felhasznált alkatrész igazolhatóan megfelel az európai előírásoknak, érdemes megterveztetni az átépítést, és szükség lehet egy, a járművek minősítésével foglalkozó független intézet szakvéleményére is, amelyet az engedélyező közlekedési hatóság ír elő, ha az átalakítás jellege indokolja. Egyszerűbb esetekben akár néhány tízezer forintért bevizsgálják az autót és kiadják a vizsgáztatáshoz, illetve az engedélyhez szükséges szakvéleményt.

Bárki autója lehet illegális, ha például olyan sportkormány van benne, amelyhez nincs műbizonylat, sőt, ez vonatkozik a nem gyári alufelnikre is. Ezeknek szerepelnie kell a forgalmi engedélyben még akkor is, ha évekkel ezelőtt így adták át az autót a szalonban.

Ha a karosszériát is módosították, nem lesz egyszerű a legalizáció, mert lehet, hogy csak akkor adják áldásukat a dologhoz, ha a tulajdonos vállalja, hogy töréses vizsgálatokat végeznek az autóján. Ezt egy kormányhivatali forrásunk mondja, elég hajmeresztően hangzik. Itt sem külön kitolásról van szó, hanem arról, hogy ha én a szériaautómat átalakítom, arra többé nem érvényes a típusra vonatkozó európai engedély, így újra kell engedélyezni. Nem minden esetben van erre szükség, de érdemes ezzel is számolni, a nagy átépítések előtt.

Ön melyik csapathoz tartozik?

  • 4322
    Tuningolok, nem érdekel az engedély
  • 4136
    Elegem van a hangos kipufogókból
  • 2340
    Tuningolok, minden legális
  • 1304
    Rendőr vagyok, bírságolok

De mi van akkor, ha már egy eleve átépített vagy tuningolt autót veszünk mondjuk Németországban? A németek minden legális átépítést bejegyeznek a forgalmiba, amely eleve sokkal részletesebb, mint a magyar. Tartalmazza például az eredeti abroncsméreteket és minden olyan módosítást, amelyet engedéllyel rendelkező alkatrészekkel és műhelyben végeztek el. Ha egy ilyen autót szeretnénk honosítani, kis szerencsével a kinti TÜV minősítő intézet igazolását a magyar kirendeltség pecsétjével legalizálhatjuk, így pénzt és időt spórolhatunk. A vizsgáztatással foglalkozó szakértőnk ennek ellenére azt javasolja, hogy a tulajdonos a továbbiakban is tartsa magánál az eredeti papírok másolatát. Úgy nem lesz gond a közúti ellenőrzéskor, ha a magyar hatóságok esetleg elfelejtik beírni a forgalmiba, hogy milyen legális átépítéseket vannak a kocsin.

A magyar szabályozás bonyolult és terjedelmes. A tuning, ha legálisan szeretnénk intézni, sok pénzbe kerül és sajnos nálunk csupán állampolgári attitűd kérdése, hogy valaki abban hisz jobban, hogy a törvények megvédik a kreténektől, vagy abban, hogy nyugodtan kerülgetheti a szabályokat, úgysem bukik le.

A tuning folyamata nem az átépítéssel és az alkatrészek felhalmozásával kezdődik, hanem valamivel ami sokkal unalmasabb: a jogi keretek megismerésével. Nyűgös dolog ez, és lehet, hogy végül nem bólint rá mindenre a hatóság, de még mindig jobb előre szembesülni a korlátokkal, mint utólag, amikor már kaparják a rendszámérvényesítő matricánkat. Bónusz: a hipermarketben vásárolt pótféklámpáért is jöhet a dádá, ugyanis az is minősítésre kötelezett, ezért ha ön mondjuk egy látens tuner autós apuka Kia Picantóval, gondolja meg, meddig merészkedik.  

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!