Még mindig rendszeresen találnak pancsolt gázolajat és hamis motorolajat az adóhatóság emberei, pedig évente több százezer ellenőrzést tartanak. A gázolajként eladott alapolaj után nem fizetnek adót, ezért hatalmas üzlet. A szigorított törvény ellenére továbbra is trükköznek a motorolajokkal, hamisítják a flakon tartalmát, a flakont és a címkét is. Aztán néha lebuknak, mert Google-re bízták a fordítást.
Egy debreceni bűnbanda nyolcmilliárd forint értékű, üzemanyagként is használható kenőolajat, más néven bázisolajat adott el az elmúlt két évben az ország több pontján, de áfát, illetve jövedéki adót sem fizettek utána. Aztán lebuktak. Nehéz mihez kötni egy ilyen bődületes számot, ezért jó, hogy az is kiderült: összesen harmincmillió literről van szó. Ez, a mai autók átlagosan ötvenliteres tankjával számolva hatszázezer teletank.
A bűnözőktől begyűjtött mintákat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi szakértői intézetében vizsgálták. Ez a hivatal jól felszerelt központi laboratóriuma, de a mintagyűjtésre és a kisebb vizsgálatokra van hét darab, mobil laborjuk is. Hétfőn elindulnak a jelöletlen fehér furgonok a tizenhatodik kerületi bázisról, majd egész héten járják az országot. Évente százezer, üzemanyaggal és kenőolajjal összefüggő ellenőrzésről beszél a hivatal, de ebben a megyei kirendeltségek is részt vesznek.
A NAV sajtóosztálya szerint a keleti határvidéken, mindenféle telephelyeken, illetve szállítmányozó cégeknél rendszeresen vizsgálódnak, sőt, bizonyos járművek tankjából is vesznek mintákat. Jellemzően még mindig a jövedékiengedély-köteles, de nem adóköteles bázisolajjal csalnak, azt adják el üzemanyagként, de nem fizetnek utánuk közterheket. A probléma Magyarországon kívül más európai országokban is ismert, és éppen ez az üzleti modell egyik lényege. A külföldről származó ásványolajok címzettje a szállítási és egyéb okmányokon más, mint ahová valójában szállítanak a csalók. Papíron a szállítmány több országon át vándorol, míg a tényleges vevőhöz kerül.
Az ok természetesen a pénz. Az autósok a benzinkutak árainak feléért juthatnak gázolajhoz, pedig a megoldás kockázatos, akár az egyszerű bázisolajtól is tönkre mehet egy modern autó üzemanyagrendszere. A többnyire ukrán és szerb eredetű gázolaj nem mindig szabványos, minősége olykor nem éri el az unióban elfogadott gázolajét, például több ként tartalmazhat az előírt 10 PPM határértéknél. A kén nem csak egészségkárosító, de akár a gázolajban, akár a motorbenzinekben van jelen, csökkenti a motor egyes alkatrészeinek élettartamát. Ennek ellenére a laborban még mindig találkoznak olyan mintákkal, melyekben több a kén a kelleténél, ami egyébként kevésbé fejlett finomítási eljárásra utal.
Évente több ezer üzemanyagminta kerül a NAV laborjába, ahol olykor érdekes eredménnyel zárulnak a vizsgálatok. A csalók nem csak a bázisolajas módszert ismerik. Miután bejutottunk a tizenhatodik kerületi őrzött objektumba, megtudtuk, a korábbi rajtaütések során találkoztak olyan mintával is, melybe a már említett kőolajszármazékon kívül hagyományos gázolajat, sőt, növényi olajat is kevertek, hogy ne kelljen adót fizetni utána. A keverékkel egy régebbi dízelmotoros autót, vagy teherautót gond nélkül el lehetett indítani, és többnyire az ilyen járművekbe is töltik őket.
dr. Kapillerné Dr. Dezsőfi Rita főosztályvezető, a labor főnöke azt mondja, nem mindig a pancsolással csalnak. Tavaly húszliteres kannákban mérték az olcsó, adózatlan gázolajat bárkinek a nyíregyházi piac környékén. Az üzemanyag összetételével nem volt gond, de a kannák valójában csak tizenöt literesek voltak, a maradék öt litert poliuretán habbal töltötték ki. Egy másik esetben vizet adtak el gázolajként. A kannában lévő folyadék színe, a szinezék miatt és illata emlékeztetett a valódira. Nem tudni pontosan, hogy a háztáji módszerrel készített hamis gázolajjal hány autóst csaptak be, de a vizezés sem egyedi eset.
A laboratóriumi elemzések megértéséhez nem elég a gimnáziumi kémiatananyag, pedig a lepárlásos módszer elég egyszerű elven alapul. A vizsgálatot végző műszer automatikus, pontosan megállapítja, hogy adott hőmérsékleten a vizsgált minta eredeti térfogatának hány százaléka válik gőzzé, majd csapódik le a rendszer egy másik pontján. A különböző üzemanyagok egyes összetevőinek forráspontja eltérő. A mintát fokozatosan melegítik, majd a részeredményeket összevetik a szabványban szereplő határértékekkel.
Többek közt így mutatják ki, hogy a kutakon begyűjtött gázolajban, benzinben vagy éppen a minimum hetven százalék etanoltartalmú E85-ben valóban csak az előírt összetevők voltak-e, vagy valami más is, mely bizonyos hőmérsékleten hamarabb, vagy később válik gázhalmazállapotúvá. A hagyományos benzint ritkábban hamisítják, de előfordult már, hogy abba nem a drágább etanolt, hanem az olcsóbb, és rendkívül mérgező metanolt keverték nagy mennyiségben. A laborban nem vizsgálják a motorteljesítményt növelő, minden nagy kúton kapható csodabenzinek hatásait, illetve, hogy egyáltalán van-e ezeknek bármilyen hatásuk csak azt, hogy megfelelnek-e a szabványoknak.
Egy másik mérés során a gázolajmintát különböző hőmérsékleten szivattyúzzák át egy zárt rendszerben, közben műszerrel figyelik az ellenállását. A folyamat egyszerű: azt szimulálja amikor télen próbáljuk elindítani az öreg dízelmotoros autót, és meg kell küzdenie a fagypont alatt dermedésnek induló parafinnal. Ha nincs benne dermedésgátló adalék, igazán hideg időben nehézkes lehet az indítás. A benzinkutakon kétféle benzint és kétféle gázolajat forgalmaznak (téli-nyári), NAV azt is ellenőrzi, hogy időben elvégzik-e a szezonális átállást.
A magyarországi teljes éves gázolajforgalom másfél milliárd liter. Ennek jelentős részét nem személyautókba, hanem teherautókba és munkagépekbe töltik. A debreceni bűnbanda esetéhez hasonlóan a hamis, vagy illegálisan átminősített üzemanyagokat nem hagyományos benzinkutakon adják el. A nagy kutakon kapható üzemanyagok útja a finomítótól a töltőpisztolyig pontosan követhető, ezeken a helyeken ritka a szabálytalanság, pedig nem minden társaság vásárol magyar forrásból.
Mindegy, hogy Szlovákiából, vagy más uniós országból, esetleg Ukrajnából származik-e az itthon eladott üzemanyag, annak teljesítenie kell a magyar előírásokat. Nem csalásként, de szabálytalanságként értékelik, ha a gázolajban benzint találnak, pedig ilyesmi előfordul. (Bizonyos mennyiség felett a benzin jelenléte is árt a dízelmotornak, mert kenési problémát okoz.) Dr. Kapillerné szerint általában átfejtési hiba miatt kerül egy kevés benzin a gázolajba. Nem tisztítják ki elég alaposan a csöveket és a tartályokat, mielőtt másfajta üzemanyagot kezdenek átfejteni a tartályból a tartályautóba.
A kúttársaságoknak pontos elszámolást kell készíteniük az eladott üzemanyagfajtákról, és súlyos bírságokra számíthatnak, ha a mintavétel után kiderül, valami mást is kevertek a benzinbe, a gázolajba, vagy az E85 nevű bioüzemanyagba, mint amit a szabvány előír. Az úgynevezett vámtarifaszám megállapításakor dől el az is, hogy egy üzemanyagfajta megfelel-e a kilencvenötös motorbenzinre vonatkozó európai előírásoknak. Tartalmaz-e legfeljebb tíz térfogatszázaléknyi biokomponens, vagy sem.
A már magyar kutakon is felbukkanó E10 jelölésű kilencvenötös benzinben kétszer annyi etilalkohol van, mint a hagyományos E5-ben, de ez csak bizonyos régebbi autók gumialkatrészeiben okozhat kárt, az újabbakat már felkészítik az új üzemanyagra. A kutakon, például a Lukoilnál külön jelzik, ha egy kútoszlopból magasabb biokomponens-tartalmú benzint árusítanak.
A NAV ellenőrzéseinek pontos módszertanáról nem beszélnek a hivatal emberei, csak annyi biztos, hogy bármikor, bárhol felbukkanhatnak a furgonjaik. A laboratórium nem érzékeny orrú látogatóknak való, már a belépéskor megtántorodtunk. Bár a farmernadrágtól a mosóporon át mindenféle termék eredetiségét vizsgálják, azért mégiscsak az olajszármazékok szaga dominál.
Az utóbbi másfél évben valódi sláger lett a motorolaj-hamisítás. Mivel ezeket kenőanyagokat jellemzően flakonos, vagy hordós kiszerelésben vásárolják az autósok és a szervizek, a hivatali laborban már a flakonok minőségét és eredetiségét is vizsgálják. Virág Tündének, a labor munkatársának a sok minta után már annyi is elég, hogy letekerje a kupakot, máris érzi, valóban az van-e a flakonban, amit a címkére írtak. A jó minőségű motorolajnak selymesebb az illata, mondja.
A hamis motorolajokkal kapcsolatos nyomozás még mindig nem ért véget, ezért erről a korábban megírtakon felül a laborban sem tudtunk meg túl sokat. Kicsit kevés a megnyugváshoz, hogy a vegyészek is műszeres elemzések egész sorát végzik el, mielőtt kimondják, hogy az adott olajmárka importőrétől kapott, biztosan eredeti olajjal azonos összetételű-e a gyanús minta, vagy sem.
Az összes ásványi- és részben szintetikus motorolaj egyszerű alapolajra épül, de minden gyártó saját receptúrával dolgozik, az adalékolás maga a titok. Az is titkos, pontosan mely márkák termékeit hamisítják itthon a legtöbbször, de úgy tűnik, ez adja most a legtöbb munkát a NAV nyomozóinak. Kéz alatt, nyilvánvalóan illegális helyről nem érdemes gázolajat vásárolni, és szintén nem éri meg néhány ezer forintnyi megtakarításért gyanús olajat tölteni a motorba. A helyzetet bonyolítja, hogy eredeti, minőségi motorolaj nem csak magyar importőröktől származhat, és nem csak akkor bízhatunk benne, ha a flakonon van hologram. Az ugyanis helyi, de legalábbis regionális sajátosság, afféle tűzoltás a bajban.
A hamis motorolaj flakonjának más a tapintása, mert néha másfajta fröccsöntő gépen készül, állítják a labor munkatársai. Az eddig látott hamis címkék nyomtatási minősége is gyengébb, mint az eredetieké. A szakértők néha jót nevetnek, amikor egy Google-fordítóval magyarított szövegben felejtett idegen szóra bukkannak. A hamis motorolajok címkéje gyatrább minőségű, a nyomtatás felbontása általában kisebb, a papír sem olyan igényes. A műszeres vizsgálatokat persze olyankor is elvégzik, ha ezek alapján nyilvánvaló a csalás. De ezzel már csak azt tudják meg, hogy a hamis flakonba valamilyen olcsóbb fajta motorolaj került-e, esetleg regenerált fáradt olaj, vagy valamilyen olajipari melléktermék. Könnyű nekik, hiszen nem csak gépeik vannak ott a laborban, de mindig ott van egy az eredeti termékből is.
