A forgalom részéről óriási rá az igény, mégsem terjed az éjszakai útkarbantartás gyakorlata. Egyszerű válasznak tűnik a dugókra, de a hiányának oka legalább ilyen kézenfekvő.
Gyakorló buszozóként sok dugót álltam már végig heterogén társaságban. A 800-as buszon ezek lélektana állandó menetrendet követ. Ha baleset miatt áll a busz, többnyire megértő a csapat. Az útépítés egészen más, ott halott a kultúra. Van, aki csak a telefonba meri, a bátrabbak a szomszédnak panaszkodnak, vagy csak káromkodnak egy hangosat üvegre tapasztott fejjel. Különféle emberek, akik ellen összeesküdött a világ. Nem bánom én, fizessenek nekik kétszer annyit, csak csinálják ezt este. A külső szemlélő logikája sokszor túl egyszerű megoldást sejt.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. több mint 31 ezer kilométernyi országos közúthálózatot üzemeltet. Lényegében az M5-ös és az M6-os autópályák koncessziós szakaszain és a főváros útjain kívül mindenért ők felelnek, ami közút. Az ő hatáskörük eldönteni, a vállalkozók mely napszakban végezzék az útkarbantartási munkákat, így ha valahol, hát náluk lehet a megoldás. A címben feltett kérdésre adott válaszuk talán lehangolja majd az összeesküvéspártiakat. Az éjszakai munkavégzés az útépítőknél ugyanis a 22-es csapdája: ahol adottak rá a feltételek, ott nem lehet, mert sokakat zavar, ahol nem adottak, ott túl költséges megteremteni azokat. A lakók nyugalma és az anyagi szempontok feszülnek szembe a forgalom érdekeivel.
Az éjszakai útépítés olcsón és könnyen csak ott megoldható, ahol van közvilágítás, áramforrás. E kettő általában olyan helyeken adott, ahol emberek laknak – nem mellesleg a dugó-érzékeny útszakaszok java is itt van. A városokból ez alapján ki lehetne irtani az útépítések miatti torlódásokat. A tapasztalatok azonban azt mutatják, a lakosok nem tolerálják a nagyobb volumenű és így nagyobb zajjal járó éjszakai munkákat, mondja Pécsi Norbert, a Közút szóvivője. A lakossági panaszokon nagyon sokszor elvérzik a szándék, de a szóvivő tud ellenpéldát is. Ilyen volt a közelmúltban Budakeszi Fő útjának aszfaltozása. A nap közben ingázóktól terhelt úton az esti órákban végezték a nagyobb korlátozásokkal járó munkákat, akkor is mozgó tereléssel, hogy a lehető legkisebb szakaszon alakulhassanak ki torlódások.
A Közút a karbantartási és felújítási munkálatainak kilencven százalékát külterületen végzi. Ezek jellemzően a forgalomtól kevésbé terhelt utak, ahol a nappali munkavégzés nem okoz jelentős fennakadást. A főutakon egész más a helyzet, itt mérlegelni kell, hogy megéri-e az anyagi és logisztikai ráfordítás az esti munkát. Leginkább e két szempont döntő, a nagy fényerejű reflektorok mellett kellő minőségben elvégezhető szinte bármilyen útkarbantartási munka. Ezt igazolja egy Budapest környéki burkolatjel-felfestésre és jelzőtáblák kihelyezésére szakosodott kft. is. Ők – ha a Közúttól esti órákra kapják meg a munkaterületet – az ilyesféle munkákat gond nélkül megcsinálják éjszaka is.
Egy megkérdezett közlekedési szakértő szerint rengeteg bonyolult forgalomtechnikai tényező is befolyásol, sok függ például a munkaterület méretétől. Egy kátyúzás, útfelfestés, aszfaltmarás, -fektetés is lehet lokális vagy kiterjedt feladat. A megfelelő feltételek mellett azonban sokszor a forrás hiánya dönt, de a pluszköltség mértékét nem sikerült megtudni. Az aggregátorok használata, a plusz eszközök és a magasabb bérek azonban legalább egyszámjegyű százalékban kifejezhetők az összköltségben. Nem véletlen, hogy Ausztriában is csak az autópályán bevett gyakorlat a reflektoros éjszakai munka, a közutakon ott is nappal dolgoznak, ahogy az EU-ban bárhol.
A mérleg egyik nyelvén tehát a közvetlenül kifejezhető anyagi áldozat, a másikon a dugóban ülők elvesztett órái, ami valahol szintén forintosul. Pécsi azonban kiemeli, hogy a költségek mellett biztonsági szempontokat is figyelembe kell venni. Egy sötétben végzett útkarbantartás számos figyelemfelhívó jelzést igényel, és még azokkal együtt sem veszélytelen. Fontos, hogy a forgalom szereplői időben tájékozódhassanak az úton folyó munkákról. Ez nappal is kritikus szempont.
Ha lehetőség van rá, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. inkább a hétvégi munkavégzésre szavaz az éjszakaival szemben. Pécsi szerint utóbbinak leginkább belterületi és nagyon forgalmas szakaszon van létjogosultsága, tehát inkább a fővárosban és néhány megyeszékhelyen. A fővárosi utak azonban már a BKK és a kerületi önkormányzatok kezelésében vannak.
Az esti infrastrukturális munkáknak a BKK Közútnál is van gyakorlata. A forgalom folyamatosságának biztosítása érdekében a munkavégzéskor arra törekednek, hogy ahol lehet, éjszaka dolgozzanak, kaptuk válaszul a sajtóirodától. Az ő terepük kizárólag a város, ilyen irányú szándékukat sokszor csendrendeletek akadályozzák, a tetemes pluszköltség pedig náluk is mérlegelési szempont minden egyes munkaszervezésnél. Szempont még az is, hogy a nagy értékű gépeiket nem használnák ki teljesen, ha csak éjszaka dolgoznának velük. Jelentsen ez bármit is.
