Jól tudjuk, hogy az Év Autója Díj valójában nem nyom annyit a latban, nincs akkora jelentősége, mint amennyit a körötte lévő hype sugall. Na és ha ez ennyire fontos, akkor mennyire befolyásoló tényező egy bármilyen lap/egyesület vagy akárki által kiosztott díj?
Oké, a Red Dot Design Award az más, ott egyértelműen a formatervet díjazzák és általában egyet is tudunk érteni vele.
De az nem kifejezetten autós díj. Az autós díj olyan, mint a vélemény, ami olyan, mint a segglyuk. Legalábbis ezt mondják. Ráadásul csupa semmitmondó díj létezik. Év Importautója, Év Haszonjárműve, Év Izéje. Egyik sem pontos és tisztán definiált, jóformán azt sem tudjuk, kik és miért döntenek úgy, ahogy.
Na, ilyet mi is tudunk, sőt, jobbat is, Tessék, itt a Totalcar Kreténdíj-gála, az idei tesztautók részvételével, maximálisan szubjektíven. Íme:
Év Hátsó ülése Díj
Nem nehéz kitalálni, hogy ezzel azt a terméket jutalmazzuk, amely a hátsó (középső) üléssorban nyújtott igazán jó teljesítményt. Nem kell okvetlenül svédtornára gondolni, de a komfort, a kilátás, a térérzet és a valós tér, valamint az esetleges extrák (ülésfűtés, szabályozható klíma, pohártartó, könyöklő) sokat nyomnak a latban. De legfőképpen az, hogy mennyire éreztük magunkat jól a hátsó üléseken.
Vályi István: Bár a Mercedes V-Klasse erősen versenyben volt, végül azonban győzött a racionalitás és a kellemes emlékek, melyek a C4 Grand Picassóval megtett több ezer kilométeres tesztúthoz kapcsolódnak.
Winkler Róbert: Passz
Sipos Zoltán: Én ugye nem számítok, hiszen tesztautó idén alig volt nálam, bemutatókon jártam, az angol turnén ülhettem pár érdekesebb autóban, illetve a Tannistesten volt szerencsém néhány kocsihoz. Ezekből válogattam, a nevezettjeimet komolyan venni nem ér.
Év Ablaktörlője Díj
Melyik törölt jól és eleget? Melyikből tisztességes a kilátás minden irányban? Melyiknek nem koszolódik össze azonnal a tolatókamerája? Az Év Ablaktörlője Díj azokat az autókat illeti, amelyeknél nem kell sötétben tapogatózni, ha éppen be akarunk parkolni valahová.
Csikós Zsolt: Nekem öreg autóim vannak, azokhoz képest bármilyen új autóból olyan a kilátás, mint Kufstein börtönéből egy esős novemberi hajnalon. Hiába lapítják, hozzák hátrébb mostanában a szélvédő melletti oszlopokat, így is siralmas a kitekintés. Ezért nem tesztautót teszek ide, hanem egy koncepciót: ha a Jaguar szériagyártásba veszi a kitakart teret az A oszlop belsejére vetítő megoldását, azzal megvettek.
Vályi István: Nissan Pulsar. A személyautók piacára visszatérő Nissan nem üt szíven senkit, de magas üléspozíciójának, mélyre húzott ablakvonalának köszönhetően mindenféle kamera és szenzor nélkül is olyan belőle a kilátás, mint a nyolcvanas évek dobozautóiból.
Winkler Róbert: passz
Stump András: Pistának üzennék, aki kitalálta ezt a csodálatos díjat, amiről végképp semmit nem lehet írni, hogy bizony van idén év ablaktörlője, mégpedig a Cactusé. Ennél a fantasztikusan agyament autónál ugyanis felbiggyesztették a spricnit a karra, azzal a mondással, hogy így kevesebbet kell sprickolni, ezért kisebb tartály is elég, vagyis úgy sütötték el, mintha súlycsökkentés lenne. Na persze, ezért árulják a Homasitában a komplett rendszert 99 forintért. Nem beszélve arról, hogy a Citroen már a BX-nél is használta ezt a rendszert. Nincs új a Nap alatt.
Sipos Zoltán: Nem emlékszem olyan autóra, amelyiknél szíven ütött, hogy úristen, de mennyire kilátok. De ha a tolatókamera koszolódás-mentessége szempont lehet, akkor Golf Sportsvan akár nevezhető is, hiszen az a kibillenő hátsó VW-emblémájában hordja az optikát, esélye sincs összemocskolódni.
Év Ülése Díj
Egyszerű, mint a pofon. Azon autók listája, melyekben zokszó nélkül viseltünk el hosszabb távokat is a sofőrülésben ülve.
Csikós Zsolt: A Mercedes S500 Sportcoupé viszi a pálmát, nincs kérdés. Olyat nem lehet. Nem illik. Az egy szekszuális ajzóeszköz.
Vályi István: A Mercedes C-osztály ülése valami egészen elképesztően jól esik a testnek, de sajnos volt idén nálunk egy nagyobbacska Volvo és ha ülés, akkor a Volvo S60-fotel. Pedig ránézésre semmi extra.
Winkler Róbert: Nekem idén a Golf első üléseiben volt a legjobb. Nem is kell rá bőr, az alap-alap változat a maga keménységével valahogy tökéletes.
Stump András: Az évülést sehol se tapasztalhatjuk drámaibban, mint a Mercedes-Benz S kupéban. Hatalmas, pazarló, ezer hurkás, nagyapai értelembe vett fotelben tespedhetünk és emlékezhetünk vissza a régi szép időkre, amikor még nem kellett Viagra a kesztyűtartóba.
Sipos Zoltán: A Tannistesten ültem egy agyonextrázott S500C-ben. Tavaly az S-klasse masszázsfotelje miatt áradoztam hónapokig, és nem akartam elhinni, hogy tényleg nem tudtam kiszállni belőle, a hátamon matató mágikus ujjak szinte mágnesként tartották vissza a testem. Idén az S kupéba tették bele a masszázsfotelt. Talán a C-klasséban is volt? Ha igen, akkor azt is nevezem.
Arany Lamella Díj
Az év csapatós autójának.
Csikós Zsolt: Lehet, hogy nehezebb az M4-nél, az is lehet, hogy egy-két tizeddel rosszabbat megy pályán, de a Lexus RC F letépte a pofámat. Az a hang, ami az ötliteres V8-ból jön, színtiszta polgárpukkasztás. Meg a kormány. Az ülése, ahogy fog. Ahogy alád dolgozik az egész, nem bután, mint a Nissan GT-R, hanem ügyesen, már-már régimódinak érzed, annyira autószerű. És megint - a hang.
Vályi István: Fiesta ST, jaj, az tavaly volt. Hmm...ez a legnehezebb kérdés talán, hiszen nyilván adná magát az M3/M4, de azok már annyira a sztratoszférában mozognak, hogy versenypályán kívül épeszű ember nem keresi a határaikat. Sőt, még ott is csak a kiváltságosak. Aztán beugrott az új Mini Cooper, abból is a háromajtós, háromhengeres, na az végre olyan lett, mint annak idején az első régi-új. Pöpec kormány, remek fék, pazar futómű.
Winkler Róbert: Vagy a Mini Cooper, vagy még inkább valamelyik 1-es BMW, tulajdonképpen szinte bármilyen motorral.
Stump András: Idén egyszer sikerült igazán jót veretni tesztautóval, és nem, nem az M4-es volt az. Hanem óriási meglepetésre az Audi TT, amely poroszosan fegyelmezetten, de mengelei módszerességgel vezet el minket a gyönyör mezejére, akár az özönvízen át is. Persze utólag kiderült, hogy egy extrém preparáláson átesett Év Autója special edition volt, Winkler ugyanis váltig bizonygatta, hogy neki ugyanaz az autó nem durrogott gázelvételnél.
Sipos Zoltán: A Bugatti Type 35 C. Csak utasként ültem egy unatkozó angol milliomos autójában, de ennél esszenciálisabb csapatósautó-élményem sosem volt még. A dél-francia szerpentinen minden kanyar élmény volt, a bokámat a váltóház tűzforró öntvénye melegítette, a fából készült taposórács alatt a padlón gépolaj lötyögött. Az orrom előtt a kerekek mozogtak fel-le, jobbra balra, a kompresszor túlvonyította még a váltót is.
Év Kretén Autóneve Díj
Kell ezt magyarázni?
Csikós Zsolt: Suzuki Celerio. Írásban másfél betű a különbség (celery), hangzásban meg egy véletlen, ezért megkérdem: hogyan lehet egy autót /zellernek/ hívni? Mondjuk, úgy is néz ki.
Vályi István: Azt hittem, hogy az Adamot nem lehet ütni. Szerencsére a németek következetesek, ízlelgessék kicsit: OPEL KARL. Omfg!
Winkler Róbert: Citroën C4 Cactus. Már tanulmányautó korában is imádtam, bár akkor még C Cactus-nek hívták, ami így nem durva, de kimondva, mint szé káktüsz, bejön minden idiótaság, amit Clusoe felügyelőtől a Saint Tropez-i Lütyőig és Fütyeszig a frankofília az emberiségnek adhatott. Mondjuk a Karl se piti.
Stump András: Ha már volt a Karl, akkor én a Seat Leon Experience-et, elnézést, Experidance-t, még egyszer nekifutok, X-Perience-et nevezem. Nem értem, hogy mehetett át a felügyelőbizottságon az, hogy Seat Leon É-Lmény.
Sipos Zoltán : Ford EcoSport. Nem azért, mert egy csúnya autó, mert hát csúnya, de értelmes neve azért még lehetne. Miért Eco? Miért Sport? És hogy jön össze a kettő, pont ebben az autóban? Nem értem.
Év Kalodája Díj
Ellentétje az Év Hátsó ülésével. Ezt az a termék kapja, amelyikben egy vicc a hátsó ülés, kupék nyilván hátránnyal indulnak.
Csikós Zsolt: Én ültem középen hátul az Audi A6-osban a Breki Burgerbe menet, azt hiszem, nincs annál rosszabb. Ja nem, tévedtem, van: a Mini ötajtósa, amiből arccal Mekka felé, négykézláb szálltam ki a párizsi szalonon. És az a hátsó ajtó csak 55 cm széles. Erre az ötletre mondták volna anno a tiszalöki MGTsz-ben: túlfeszítettük, elvtársak.
Vályi István: A BMW 4 GranCoupe hátra ülve egy igazi fájdalom, de mivel a Ford Focus globális modell és sokkal elterjedtebb, ezért inkább az fog fájni sokaknak, aki hátra kényszerülnek.
Winkler Róbert: Az új Audi TT hátsó ülése, na az kemény. A vicc, hogy a csomagtérajtón van is egy matrica: óvatosan csukd le, fejbe ne kúrd a hátul ülőket.
Stump András: Ha egy harmincmilliós, közel ötméteres szedánban nem fér el hátul rendesen három férfi, az nálam gáz. Legyen bármilyen felszereltségű az A6-os, én úgy ismertem ennek a típusnak az eddigi generációit, mint egy tisztességesen megépített autót, nem pedig egy mint egy terméket, amelynek az A8-as felé kell tolnia a vásárlókat.
Sipos Zoltán: Az ötajtós Mini. A hely is kicsi, ráadásul a kiszállást a hátsó sorból előre meg kell tervezni. Ha nem a megfelelő sorrendben kezdtem kihajtogatni magam, beszorultam. Újratervezés, és indulhatott az egész művelet elölről. Bakancsban csak két lábbal előre ment a dolog.
Év Holttere Díj
Na ezekből nem lehet rendesen kilátni semerre.
Csikós Zsolt: Minden sportos BMW. Mélyen ülsz, magas a műszerfal, ami középen, ahol a bazi nagy tükör fityeg, még domború is, ezért csak egy szűk csövön látsz előre. Nem véletlen, hogy a BMW-sek lesöpörnek mindenkit az útról. Nem agresszívek, csak nem látnak.
Vályi István: Az A6-os Audit megmenti a temérdek szenzor és kamera, de az új Seat Leon egy kerekeskút, az aljáról nézve.
Winkler Róbert: Évek óta nem láttam ennyire szűkre szabott kilátást, mint a Rolls-Royce Wraith nyújtani képes. Kupéktól sosem vártuk, hogy hátrafelé kilássunk, hiszen a kupékat épp azért szeretjük, mert nem praktikusak, de szépek. Viszont az első tetőoszlop vastagsága, és a hülye helyre súvasztott, mikrosütő méretű külső tükör szinte mindent kitakar, ami a világban történik. Mondjuk le is szarjuk, nyilván.
Stump András: Szegény opelesek mióta küzdenek már azzal az eleve nem túl szerencsés Corsával. 2014-ben olyan új kisautót kihozni, amelyben osztott az A oszlop, nem valami korszerű. Holttér/beltér arányban titkos favorit a kis Opel.
Sipos Zoltán: Egyértelműen a DTM Audi. Csak utasként ültem benne, de betakar a bukócső, korlátozza az oldalra látást a sisak, a füles versenyülés. Még szerencse, hogy nem kell a versenypályán gyalogosokra, meg keresztirányú forgalomra számítani.
Év Hokedlije Díj
Fájó derék, szűk ülőlap, rövid támla. Itt találja a kényelmetlen első üléssel szerelt autókat.
Csikós Zsolt: Ellentétben Bandival, nekem minden autóban megfájdul a derekam, ha nincs nálam a piros kispárnám, hogy a támla tövébe gyűrjem. Különben meg csak arra emlékszem, hogy a Fiat 500X-nek túl rövid volt az ülőlapja, a legendásan pocsék vezetőülések (Astra F) korszaka véget ért.
Vályi István: Dacia Duster. Ütni-vágni remek, de az ülései katasztrofálisak. Rövid, lekerekített ülőlap, csúszós huzat, nulla oldaltartás, 100% hokedli.
Winkler Róbert: Passz.
Stump András: A franc fogja megjegyezni, melyik autóban rossz ülni, szerencsére még nem vagyok ennyire hátfájós. Aki itt panaszkodik, ajánlom, üljön fel a KTM Duke 390-re, és megtudja, mi az a hokedli.
Sipos Zoltán: Morgan Three Wheeler, egyértelmű. A műfajban ennél minimalistábbak csak a burkolatlan alumínium Hot Rod ülések, ezen legalább volt egy kis párnázás, meg műbőr huzat A lábakat a kardánalagút és a kocsi oldala nyomja össze, igaz, a helyszűke miatt semmilyen irányba nem csúszkál az ember. Mondjuk háromkerekű Morgant senki nem azért vesz, hogy kényelmesen utazhasson.
Év Csalódása Díj
Csikós Zsolt: A Citroen C4 Cactus. Imádom, ahogy kinéz, imádom a finom részleteit, lenyűgöz az eredetisége, hihetetlen, hogy ilyen autót is lehet gyártani. Aztán beleülsz és csak a hiányokat látod: nincs fordszámmérő, nincs hátul kapaszkodó, csak fel-le állítható a kormány, a hátsó pad csak egyben (és rettentő kínok közepette) hajtható le, nincs rolója az üvegtetőnek, nem állítható az első övek magassága... És aztán mész vele, akkor meg előjön a régi C3-alap: dobog a futótómű, hátul pattog, nagy a gördülési zaj, zörög egy csomó minden a belső térben - soha ilyen vérző szívvel nem adtam még vissza tesztautót. A szemem imádja, az eszem utálja.
Vályi István: Citroen C5 Crosstourer, avagy hogyan rontsd el minden idők legkényelmesebb autóját azzal, hogy emelsz rajta. Még most is hallom a kőkemény ütést és érzem a keresztbordát a derekamban.
Winkler Róbert: Én még a garázsból sem hajtottam ki vele, amikor Brekihez indultunk, már mondtam, hogy ez nem jó, ezen valamit elkúrtak, Pista pedig kitartóan győzködött, hogy nem, ez ugyanaz a nirvána, mint a legutóbbi hidrós C5 kombi. De látom, azóta megjött az esze. Én ettől függetlenül az otromba BMW X4-re szavaznék.
Stump András: Nem vártam sokat a WRX STI-től, de még azt is sikerült alulmúlni. Lehet, hogy szerencsétlen tesztautót fogtam ki (kettőt is vezettem), lehet, hogy pályán jobban mutatna (kétlem), lehet, hogy nem vezetek elég jól, hogy élvezni tudjam (simán), de az biztos, hogy ezért fognak leütni a subarusok egy sötét sikátorban, jó nagy furkós bottal.
Sipos Zoltán: A Toyota Aygo. Rendben, hogy nagyon kicsi és olcsó kocsi, de ennyire tejfölös pohárból készült autóra nem számítottam. A hátsó ajtó olyan hanggal záródik, hogy attól még egy ős-Swift is elszégyellné magát.
Szeretem Díj
Csikós Zsolt: Porsche Macan, lehetőleg nem a háromliteres VW-dízellel, de üsse kavics, azzal is.
Vályi István: Mazda3 2.0 Skyactiv benzin.
Winkler Róbert: Mini Cooper S, a négyhengeres benzinessel.
Stump András: Audi TT
Sipos Zoltán: Az új Passat.
Egyetért? Vitatkozik? Hozzászólna? Irány a kommentposzt!
