Így gyilkolja szervezetét az esztelen klímahasználat

2015.08.13. 11:46

Ha a rendszer tiszta, már csak a használaton múlik, lesz-e nagy baj, vagy valamilyen kellemetlenség a klímázásból. És azt tudta, hogy a nyári megfázás túlhűtött autóval egy végtelen ördögi kör? Klímával kapcsolatos rossz tapasztalata mindenkinek volt már, mert bár az alap jótanácsok szájról szájra terjednek, nem tartunk be minden íratlan szabályt. Mit mond erről az orvos?

Mit mond a szemész?

A szemszárazság ma általános probléma, de ez ne lepjen meg senkit. Arról van szó csupán, hogy az evolúció képtelen lépést tartani a megváltozott használati igényekkel, külső körülményekkel: városi szmog, mesterséges fény, pollen vagy a hosszas, kis területekre meredés (monitor, telefon, tévé). Minderre nagyon erősen rátehet a felelőtlen klímahasználat, egy szem felé irányított fúvóka, ami egyértelműen merénylet a szaruhártya ellen.

Szemünk szaruhártyáját normál helyzetben egy sima könnyfilmréteg vonja be. Ez védi a szemet a külső behatásoktól és ettől látunk többek között élesen, ez biztosít kellemes érzetet pislogáskor. Ha a szem kiszárad, ez a könnyréteg tűnik el a felszínéről, amivel jön a csípő, égő, szúró érzés, hunyorogni kezdünk és bizonyos esetekben a látásunk is romolhat, mivel a szabálytalan felszínen megtörik, szóródik a fény. Ez amellett, hogy vezetés közben különösen nagy veszélyforrás, nagyon kellemetlen, és hosszú távon a szemnek is árthat – mondja Dr. Palotás Csilla, az Optimum Látásjavító Lézerközpont vezető főorvosa.

Autót vezetni sok szempontból olyan, mint monitort bámulni: tartósan egy helyre koncentrálunk, emiatt keveset mozgatjuk a szemünket és keveset pislogunk. Ezekből egyenesen következik, hogy könnyebben kiszárad a szem, amire ráfujatni a klíma száraz levegőjét őrültség. A szemszárazság kellemetlen, de még a legkisebb rossz, ami történhet, és recept nélkül kapható műkönny-készítményekkel egész jól kezelhető. A folyamatos huzattól irritatív – a nem megfelelően tisztított pollenszűrő miatt allergiás, vagy esetleg bakteriális – kötőhártya gyulladás is kialakulhat. Egy gombás szaruhártya gyulladásnak pedig már súlyos, maradandó szövődménye is lehet. A panaszok fokozottan jelentkezhetnek azoknál, akiknek elve száraz a szemük, vagy kontaktlencse-viselők – figyelmeztet a doktornő.

A klímahasználat egyik legfontosabb szabálya: nem mindegy, merre fúj a fúvóka
A klímahasználat egyik legfontosabb szabálya: nem mindegy, merre fúj a fúvóka

Megoldások:

- Ne irányítsa arcára a klíma fúvókáját, óvja szemét a huzattól.

- Mindig legyen kéznél műkönny.

- Nem lesz egyszerű, de próbáljon meg többet pislogni vezetéskor.

- Ha súlyosabb vagy tartós panaszok jelentkeznek, a szem vörössé, váladékossá válik, baj van, irány egy szakorvos.

Mit mond a fül-orr-gégész?

Megfázás, hörghurut, torokgyulladás, mandulagyulladás, arcüreggyulladás, esetleg visszatérő külső fülgyulladás, vagy fájdalmas fülkürt hurut – a leggyakoribb felső léguti tünetek, melyek kiváltó oka lehet akár a klímahasználat is. A veszély etéren se önmagában a hideg, hanem a száraz levegő nyálkahártyát szárító hatása, ami hozzájárul a felső légutak irritációjához. Egy nem megfelelően tisztított pollenszűrő mindezt fokozhatja – avat be a klíma fül-orr-gégészeti szempontból fontos részleteibe Dr. Nagy Judit, a Budai Egészségközpont igazgató főorvosa.

Ha már megvan a baj, fontos tudni, hogy ez egy összetett rendszer: az arcüreg összefügg a fülkürttel és a torokkal, szóval bárhol van gyulladás, más is érintett lehet. Fontos tehát fülkürt hurut esetén is torokfertőtlenítőket használni, vagy sós vízzel gargarizálni, vagy például torokgyulladás esetén is a legkisebb orrdugulást megszűntetni orrcseppel vagy spray-vel. Nagy doktornő szerint orrfolyásra mindig használjunk orrcseppet vagy sprayt, de mértéket tartva, mert 1-3 napon túl használva, különösen gyakran visszatérve az alkalmazásukhoz nyálkahártya elsorvadást okoznak és így hosszútávon a tüneteket rontják.

A doktornő kiemeli a visszaesést, ami nyáron legalább akkora veszély, mint télen. A felsőléguti hurutok esetén az a baj, hogy hetekig-hónapokig elhúzódhatnak, mert amikor már egészségesnek érezzük magunkat, vagy már egy napja láztalanok vagyunk és kimerészkedünk az utcára, a szervezetünk még gyakran az úgynevezett rekonvaleszcencia, azaz a lábadozás szakaszában van, és jóval érzékenyebb. Így a betegség után még amúgy is izzadtak vagyunk, amihez a nagy meleg is hozzájárul, és ha minderre verítékesen beülünk egy légkondícionált térbe, az különösen nem szerencsés.

Megoldások:

- Ne hűtse túl hidegre az autót! Egy forró nyári napon legfeljebb 7-8 nyolc fokkal legyen hidegebb bent, mint kint. Nem csak a légutak lesznek hálásak, de a vérnyomásának sem vág oda annyira, mintha egy 17 fokosra hűtött autóból pattanna ki a 35 fokba.

- Felső léguti hurut esetén jobb kerülni a klímahasználatot.

- A torok- vagy füllgyulladásra, az orrdugulásra az első jelek után reagáljon.

- Ha egy helyen baj van, mindenhol baj lehet. Ne kezelje elszigetelten a torok-, a fül- vagy az orrproblémákat, ezek ugyanis összefüggnek egymással.

- Légúti betegségből lábadozás után fokozottan legyen óvatos a hűtött terekkel.

Mit mond a tüdőgyógyász?

Nagy doktornőhöz hasonlóan a száraz, hideg levegő légutakra gyakorolt veszélyére figyelmeztet dr. Lupkovics Gergely, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet tüdőgyógyásza is. Mint mondja, azzal kapcsolatban, hogy a túl hideg levegő felső légúti fertőzésekre hajlamosít, az orvostudomány kevés adattal bír, de látható az analógia a megfázással kapcsolatosan. Nevezetesen a nyálkahártyákat – így a hörgőrendszerben található nyálkahártyát is – érő hideg levegő hatása a lokális immunsejtek működésének csökkenése, így könnyebben bejuthatnak vírusok, baktériumok, melyek a kialakuló fertőzések okaként szerepeltethetőek.

Egy túlhűtött autóban a hideg levegő gyorsan lehűti a felső légutakat, ami szájon légzéssel az alsóbb légutakat is veszélyezteti. Egy ésszerűen használt klíma normál esetben az alsóbb légutakra nem sok veszélyt rejt, Lupkovics szerint akkor van baj, ha allergia vagy megfázás miatt az embernek orrdugulása van, és szájon keresztül veszi a levegőt. Az orr párásító, melegítő funkciója így kiesik a rendszerből, és a test kondícionáló berendezésének használata nélkül jut be a szűretlen, jéghideg, száraz levegő a légcsövünkbe. A tüdőbe jutó hideg levegő aztán ingerli a hörgőket, ami leginkább az asztmásoknak különösen kellemetlen.

A klímával kapcsolatban általános félelmek a légionáriusbetegség, valamint a gombás, bakteriális megbetegedések, melyek a tüdőben pusztítva szélsőséges esetben halált is okozhatnak. Ezek a nem megfelelően üzemeltett/karbantartott klímaberendezések mellett reális félelmek, de Lupkovics doktor úr szerint a klímarendszer megfelelő használata mellett nem növekszik meg jelentősen az ezzel összefüggésbe hozható légúti fertőzések száma. A tanulmányok azt mutatják, a klímaberendezéseknél használt szűrők (nagy teljesítményű pollenszűrők, illetve ultra kis részecskék kiszűrésére is alkalmas eszközök) megfelelő gyakorisággal történő cseréje, a rendszer időszakos tisztítása esetén gombák és egyéb kórokozók megtelepedéséhez nem alkalmasak a körülmények, hiszen a rendszeres használatkor átáramló hideg, száraz levegő nem biztosít megfelelő körülményeket a kórokozók szaporodásához. A kulcsszavak azonban a rendszeres csere és tisztítás, ami a felelős klímahasználat alapjai.

Minden, ami klíma és Totalcar

* Klímatisztítás házilag: Így szabadulj meg a klímabűztől

* Klímajavítás: Klímahibák, szervizelés

Az ésszerű klímahasználat nem csak az egészség miatt fontos: Klímahasználati szájbarágó

* Minden, amit a klíma működéséről tudni érdemes: Hidegre vágva

* Itt pedig megválaszoltuk a nagy kérdést: Ki kell-e nyomni a klímát előzéskor?

Mi van az ízületekkel?

Ismeri az érzést, amikor egy forró nyári napon kiszáll a hűtött autóból, és rosszul esik kinyújtózkodni? Ha ezt a ki-, beszállást gyakran ismételgeti, jön a hidegsokk, amely mozgásszervi, izom- és ízületi fájdalmakhoz vezethet. 

A hivatásos sofőröknél állítólag jellemző volt, hogy a felső, bal oldali ízületeik gyakran fájtak, ami valószínű egyenesen következett a lehúzott sofőroldali ablakból. A klíma hasonló hatást gyakorol a szervezetre. A nyak- és vállfájdalom, valamint a derék- és térdpanaszok is általánosak a klímahasználat mellett, bár ezek mértéke is nagyban függ attól, hogy ezek a testrészek direktbe kapják-e a huzatot. Ezek általában gyorsan múló kellemetlenségek, Dr. Nagy Judit szerint azonban a klíma kihozhat, azaz ronthat idült betegségeket, például az ízületi meszesedést, ami már gyakran gyulladáscsüökkentő gyógyszeres kezelést igényel.

Megoldások:

- A klímahasználat alapszabályának betartása: testre ne fújjon hideget.

- Tudatos öltözködés, ami védi a huzattól a bőrfelületet, különösen, ha izzadt.

- Klímázás után jelentkező erős ízületi fájdalmak ellen használhat a meleg fürdő.

Nőknél a felfázás is veszély

Légkondicionált munkahelyen, autóban, különösen a nőknél gyakori a felfázás, a hólyaghurut. Ez sokszor gyakori és fájdalmas vizeletürítés formájában jelentkezik, máskor már előrehaladottabb derékfájás és vérvizelés az első tünet. Dr. Nagy Judit szerint egy harisnya már nagyban segítheti a megelőzést, ha pedig megvan a baj, enyhe húgyúti fertőtlenítő, bőséges folyadékfogyasztás, meleg fürdő és gyakran antibiotikum szükséges a kezelésére.