Hogyan vezess az esőben?

Az autósiskolákban is csak elméletben tanítják, pedig az elmúlt napok időjárást nézve időszerűnek tűnik, hogy a magyar autósok is rutinból tudják, hogyan kell zuhogó esőben vezetni. A fékút a száraz úthoz képest a kétszeresére nő, a látási viszonyok csökkennek, ezért mit sem érnek a tökéletes reflexek és a kiváló vezetési érzék, ha az autó nincs felkészítve és a vezetőnek fogalma sincs, hogyan élhetné túl az ítéletidőt baleset nélkül. 

Rendszeresen ellenőrizzük az összes abroncs légnyomását. A pontos értékeket minden autóban nagyjából ugyanott találjuk. Ha már elszórtuk a kezelési útmutatót, kereshetjük a vezetoldali ajtó keretére ragasztott matricán, a kesztyűtartó fedelének belső felületén, esetleg az üzemanyagtöltő nyílás fedelének környékén. Ha a gumik profilmélysége megfelelő, tehát például a nyári gumik nem koptak az előírt 1,6 milliméter alá (vagy, ahogy egyre több szakember ajánlja 3 milliméter alá), már azzal is rengeteget javítunk az esélyeinken, ha nem félig leeresztett gumikkal közlekedünk, mert vízelvezető bordák csak így képesek kiszorítani maguk alól a vizet. Elvileg havonta egyszer érdemes odafordulni a benzinkúti kompresszorhoz, ezzel sokat tehetünk a túlélési esélyeinkért.

Ha a gumik rendben vannak, a rendőrök által előszeretettel emlegetett relatív gyorshajtás lehet a következő ellenségünk, ugyanis ez okozza a legtöbb közlekedési balesetet. Tehát: lassítsunk. A városokban megengedett 50 kilométeres legnagyobb sebesség esőben már túl sok lehet, mert a rossz látási viszonyok és a töredékére csökkent tapadás miatt a normáli fékút többszörösére számíthatunk és ráadásul hosszabb reakcióidőre készülhetünk, valamint erre számíthatunk a többi autóstól is. Tegnap, Budapesten több autós azért ütközött, mert nem vette észre a táblákat és a többi autót a vízfüggöny miatt.

Esőben és hóban történik a legtöbb ráfutásos baleset, ezért például bizonyos autópályaszakaszokon is százra kell lassítani, ha nedves az út. Ilyenkor ez a kötelező sebességhatár, tehát be is mérhetnek, ha gyorsabban megyünk.

Ha nem megyünk a kelleténél gyorsabban, kevesebb az esélyünk, hogy az utat borító vízfilm miatt hirtelen megszűnik a kapcsolat a gumik és az aszfalt közt, vagyis kialakul az autósok réma, az aquaplaning (vízenfutás). Erre nagyon nehéz felkészülni, mert ilyenkor egyetlen apró kormánymozdulat is elég lehet, hogy leessünk az útról, vagy nekivágódjunk a mellettünk haladónak.

Az aquaplaning jele, hogy még a szervózott kormány is sokkal könnyebben tekerhetővé válik. Ha ezt érezzük például egy mély tócsában, semmiképpen se lépjünk a fékre, és ne tekerjük el a kormányt, mert amikor ismét talajt érnek a gumik, hirtelen, váratlanul válthat irányt az autó. Inkább óvatosan vegyünk vissza a gázból. Kis szerencsével azonnal újra tapadni kezdenek a gumik, és megmenekülünk.

Ha kanyarodik az út, lehetőleg még a manőver előtt lassítsunk. Akár fékezhetünk is, de vissza is kapcsolhatunk ötödikből negyedik fokozatba és használhatjuk a motorféket. A legtöbb mai autón van blokkolásgátló rendszer, amely nem engedi, hogy a tapadásukat vesztett kerekek állóra fékeződjenek menet közben, hanem csökkenti a féknyomást és a másodperc tört része alatt újra és újra megfékezgetik a kerekeket.

Ha ABS-es autónk van, egyenletesen nyomjuk a pedált, de ne kényszerítsük vészfékezésre a mögöttünk haladót, mert lehet, hogy az ő autójában nincs. Ha régi autóval megyünk és valóban nagy víz van az úton, először intenzívebben fékezzünk, majd fokozatosan engedjük fel a pedált. Így is elkerülhetjük, hogy blokkoló kerekkel csússzunk az árokba, vagy előttünk lévőbe. 

Ha az út kanyarodik, netán mi szeretnénk kikerülni valamit, esetleg bekanyarodni valahová, ezt soha ne a fékezéssel egyszerre tegyük, mert így sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy megcsúszik az autó fara és elveszítjük az irányítást. Ha manőver közben mégis megcsúszunk, a megcsúszás nagyságának megfelelően kormányozzunk a csúszás irányába, így csökkentjük az autót érő erőhatásokat és visszanyerhetjük a tapadást. 

Talán az elején kellett volna írni, hogy még mindig rengetegen autóznak világítás nélkül. Jó látási viszonyok mellett, lakott területen valóban nem kötelező a tompított fényszóró használata, de nem is tilos. Lakott területen kívül viszont mindig kötelező és amikor eleve rosszabbul látunk és minket is nehezebben vesznek észre, akár ezen is múlhat egy baleset. Adjuk meg magunknak az esélyt ennek a néhány alapvető tanácsnak a betartásával, ha pedig valóban úgy esik, mintha dézsából öntenék, egyszerűen állunk félre egy biztonságos helyen, hagyjuk rajta a helyzetjelzőt, illetve kapcsoljuk be az elakadásjelzőt.