A lopott autó is átmegy az eredetiségvizsgálaton
470 ezer autót vittek tavaly eredetiségvizsgálatra Magyarországon. A vásárláskor kötelező vizsgálat díja a motor méretétől függően 17-20 ezer forint. Elvileg még átíratás előtt kiderül, ha az autó lopott. Szép elmélet, ugye?
Csáky János közel egy éve hunyt el. Mobiltelefonján most a fia jelentkezik, aki szerint cégük ügyeit a családfő távozása óta édesanyja intézi. Az özvegy telefonon azt meséli, 2014. decemberében hivatalosan visszaadták engedélyüket, azóta nem foglalkoznak autóeredetiség-vizsgálattal. A műhely a verőcei Ipartelep utcában működött, a vevők vagy eladók ide vihették be kocsijukat az átíratás előtti vizsgálatra. 2012. májusában itt járt az LVZ-359 rendszámú Renault Modus is, mielőtt olvasónk, Attila megvásárolta. A vizsgálaton mindent rendben találtak, az erről készült okiraton Csáky úr neve olvasható, csakhogy most már tudjuk, valójában semmi nem volt rendben. A Renault-t 2014. őszén lefoglalta a rendőrség, ugyanis kiderült, hogy 2011-ben Ausztriából lopták.
Siralmas színvonalú vizsgálatok
Az eredetiségvizsgálók módszerei semmit nem változtak az utóbbi öt évben. Nem alkalmazhatnak erős vegyszereket, nem sérthetik meg az autó fényezését az alvázszám környékén és nagyon fontos, hogy alaposan ismerjék a vizsgált autótípust, meséli két megkérdezett vizsgálóállomás tulajdonosa. Egyikük szerint nagyon eltérő, hogy az egyes állomásokon mit vesznek észre és mit nem, mert a szakma felhígult, nincs érdemi továbbképzés, nincs kapcsolat az autógyártókkal sem. Mindenki autodidakta módon próbál lépést az autófejlesztők és persze a hamisítok módszereivel, de ez reménytelen. Az eredetiségvizsgálaton gyanút kelthet, ha a forgalmiban szereplő gyártási dátumtól nagyon eltérő évszám szerepel a biztonsági öveken vagy körben az ablaküvegeken, esetleg az, ha nem szabályos a vázszám karaktereinek távolsága, tipográfiája.
Mindkét cég vezetője szerint siralmas, hogy a vizsgálat színvonala műhelyenként nagyon változó, hiszen az autósoknak fogalma sem lehet, hogy hol mennyire felkészültek. Az árak országszerte szabottak, a kötelező vizsgálat 17-20 ezer forintos díjából csak pár ezer a vizsgáló haszna, a többit elteszi az állam, amely nem vállal felelősséget a tévedésekért.
A nyomozásba bevont igazságügyi járműszakértő jelentése szerint a vázszámot meghamisították: az eredeti számjegyeket fémmel töltötték fel, és újakat ütöttek a helyükre. A lopott autó egy forgalomból 2010-ben kivont, németországi Renault Modus számait kapta meg, így honosították nálunk, amikor az első magyar tulajdonosa megvásárolta.
Az elrontott eredetiségvizsgálat időtartama ezúttal is körülbelül fél óra lehetett, a módszerek is pontosan ugyanazok, mint az országban működő többi állomáson évi 450-500 ezer esetben. A verőcei vizsgálóállomás ma is szerepel a vizsgálatot felügyelő és a hatósági bizonyítványt kiállító Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) honlapján, sőt, amikor kerestem a verőcei állomás tulajdonosát, a hivatal is a fenti címet adta meg.
Több mint egy évvel a megszűnés után a pontatlanság arra enged következtetni, hogy a hivatal nem kérdezi túl gyakran vizsgálóállomásokat, léteznek-e még. Így viszont sajnos rá kellett jönnöm, hogy a lehetetlenre vállalkozom, amikor a KEKKH bevonásával szeretném kideríteni, hogyan hibázhatott ekkorát az vizsgáló cég 2012-ben, vagy hogy valójában hány ilyen súlyos eset történik évente.
Attila az autó 1,7 milliós vételárával együtt, máig összesen 2,5 millió forintot veszített, pedig nagyon körültekintő volt a vásárlás előtt. Ügyvédjével kerestek meg, mert bár úgy érzik, óvatosabban képtelenség használt autót vásárolni, most mégsem látszik, ki téríti majd meg a budapesti mérnök kárát, és főleg, hogy mikor.
A Renault Modus átlagos kisautó, nincs sem különleges alvázszáma, sem megfejthetetlen elektronikus védelmi rendszere. A vázszám ezen az autón a csomagtérben található, a karosszérián lévő táblára ütve, de leolvasható a szélvédő mögött is. Attila egy sor dokumentumot csatolt a nekem küldött leveléhez, amelyek közt nemcsak az eredetiségvizsgálat és az autó papírjai, illetve lementett eredeti hirdetése szerepel, hanem például a váci Renault márkaszervizben végzett, vásárlás előtti állapotfelmérés számlája is.
A márkaszervizek mindig vállalkoznak hasonló vizsgálatokra, cikkeinkben mi is azt javasoljuk, aki teheti, szánja rá a pénzt erre az átnézésre, mielőtt használt autót vesz. Amikor valaki megrendel egy teljes állapotfelmérést, pláne ha márkaszervizhez fordul, joggal gondolhatja, hogy ha a kocsi ott megfelel, megnyugodhat. Ha a kötelező eredetiségvizsgálat is simán megy, az érzés még erősebb lehet. Mivel a váci Renault sem talált hibát a Moduson, Attila és családja a következő években gond nélkül használták, és egyszer még műszaki vizsgára is elvitték, ahol szintén nem tűnt fel senkinek, hogy a vázszám hamis. A műszaki vizsga egyik kötelező eleme az egyedi azonosítók, köztük a vázszám ellenőrzése is.
Mindezek után, másfél éve egy szeptemberi napon csöngettek a rendőrök Attiláéknál, majd aláírattak egy papírt, és a tréler már vitte is a család járművét. A történet eddig egyszerű, az olvasónak pechje volt, van ilyen, gondolhatják. Ám ha kicsit mélyebbre ássuk magunkat, elég baljós dolgokra bukkanunk. Attila nem akarta annyiban hagyni az ügyet, már éppen kifizette a hitelt, amikor elvitték Modust, így az összes pénze az autóban állt, ezért amikor másik autót kellett vennie a családnak, ismét hitelt kellett felvenniük, amelyet most is törlesztenek.
Először a KEKKH-hoz fordult kártérítésért, hiszen a hivatal fejléces papírján igazolták 2012-ben az eladónak, hogy az egyedi azonosítók valódiak, és egyeznek a forgalmi engedélyben szereplő adatokkal is, vagyis nincs mitől tartani.
A KEKKH válaszából az derül ki, hogy semmilyen felelősséget nem vállalnak azért, amit a tőlük származó vizsgálati jegyzőkönyvben írnak, másrészt az abban foglaltakat utólag nem is vizsgálják, ez így szabályos. A távolból nem tudják ellenőrizni a magánkézben lévő vizsgálóállomáson bepötyögött adatok és állítások valódiságát. Ez a legkomolytalanabb közokirat, amiért ma Magyarországon pénzt kérnek.
Hisznek a vizsgálócégeknek, kft-knek, és ha azok hibáznak, náluk reklamálhat az ügyfél, a hivatalnál nem. A jogszabály szerint persze a hivatal törölheti a vizsgálóállomás, vagy a vizsgálatot végző személy jogosultságát, ha az súlyos hibát követ el. Ilyen hibáról 2014-ben mindössze 4, tavaly pedig 21 esetben szerzett tudomást a KEKKH. A hivatal ettől függetlenül nem fizet kártérítést senkinek, ha utólag kiderül, lopott autóról állították, hogy nem lopott.
Azt is javasolták Attilának, hogy forduljon a céghez, mert annak biztosan van felelősségbiztosítása az ilyen esetekre. Pontosabban, és most jön egy újabb csavar, forduljanak ahhoz a céghez, amelynek alvállalkozója az eladó autó eredetiségét vizsgálta. Külön érdekesség, hogy a hivatal egy szóban sem említi az Attilának írt levelében, hogy nem az NJL a vizsgálócég, és azt sem, hogy pontosan melyik az a cég. Ezt én derítettem ki némi internetezéssel és telefonálással. Ezért is történt, hogy Attila és ügyvédje megkeresték a KEKKH levelében említett NJL Kft-t, mert a KEKKH szerint annak alvállalkozójaként működött Csáky úr cége, 2012-ben.
2010. előtt sok eredetiségvizsgáló állomás tartozott az NJL érdekeltségébe, majd változtak a szabályok, változott a vizsgálathoz használt szoftver, és a módszerek is. Végül maradt az NJL-nek néhány külső partnere, míg tavaly tavasszal ez a korszak is lezárult. Az NJL biztosítója a Generali volt, ide a cég maga jelentette be Attila kárigényét tavaly nyáron. Azért csak ekkor, mert a 2014-ben lefoglalt autót 2015. június 26-án sikerült kivonatni a forgalomból, a rendőrség lassan kiadott igazolása alapján. Vagyis papíron Attilának csak ekkor keletkezett kára, hiába húzták ki alóla az autóját sokkal korábban.
A Generali válaszlevele valódi pofonként érte a már éppen reménykedő Attilát, hiszen kiderült, hogy az NJL felelősségbiztosítása 2015. január végén megszűnt. Olyan szerződésük volt a társasággal, amely szerint az elrontott eredetiségvizsgálatok károsultjainak csak a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkat térítik meg. E három feltételnek egyszerre kellett volna teljesülnie, amúgy nem adnak egy fillért sem.
Vagyis hiába volt felelősségbiztosítása a verőcei mikrovállalkozás fölött álló NJL-nek 2012-ben, amikor Csáky úr nem vette észre, hogy Attilának lopott Renault-t akarnak eladni. Mivel a rendőrség csak az autó 2014-es lefoglalása után háromnegyed évvel adott igazolást arról, hogy Attila többé nem ülhet bele a legálisan vásárolt autójába, ő nem tudta időben bejelenteni a kárát.
A Renault állapotfelmérésével kapcsolatban megkerestem a márka importőrét, mert nyugtalanítónak találtam, hogy az egyik márkaszerviz a műszeres diagnosztikának nevezett szolgáltatás során nem vette észre, amit a rendőrség szakértő később igen: a Modus-nak más alvázszámot tárolt a központi vezérlő számítógépe, mint ami a kasznin olvasható volt. Az előbbit ugyanis elfelejtették meghamisítani a tolvajok.
Az igazságügyi szakértő (aki nem Renault-szerelő) az autó memóriájában simán megtalálta az eredeti vázszámot, amely alapján nemzetközi körözést adtak ki rá még 2011-ben az osztrák rendőrök. A Renault Hungária szerint a szerviz nem hibázott, mivel az állapotfelmérés nem terjed ki az autó azonosítószámainak ellenőrzésére. Attila külön ezt nem kérte.
A KEKKH tavaly 470 ezer eredetiségvizsgálati bizonyítványt adott ki, és a nekem küldött válaszlevelük szerint 2000 esetben derült ki a vizsgálat során egy autóról, hogy lopott, vagy valamilyen egyéb rendellenesség van az azonosító számaival. Ha az autóknál elképzelhető legolcsóbb, 17 ezer forintos tarifával számolunk, és tudjuk, hogy minden tarifa 40 százaléka marad a vizsgálóállomásnál, kiszámolhatjuk, hogy egyetlen év alatt durván 5,2 milliárd forint került az államkasszába vizsgálatokból. Az államhoz, amely nem költ a rendszer fejlesztésére, vagy a modern csalási módszerek, esetleg az autógyártók védelmi megoldásainak oktatására.
A rendőrség Attilának adott határozata szerint a Renault lefoglalása tavaly április végén szűnt meg, ekkor került vissza egy osztrák biztosítóhoz, amely annak idején kártérítést fizetett a kinti tulajdonosnak, akitől ellopták.
Szintén a rendőrség írja, hogy egy bizonyos Tran Kim Chungnál tartott házkutatáson találták meg a hamis és eredeti számpárokat, így jutottak el a Attilához és még vagy húsz autóstársához, akiktől szintén elvették az autójukat. Rendőrségi forrásom szerint csak tavaly több mint 570, magyar rendszámmal használt lopott autót találtak meg. Jelentős részüket eredetiségvizsgálatra is elvitték, műszaki vizsgára is eljutottak. Az Európai Unióból származó használt autók esetén nincs szükség magyar műszaki vizsgára a honosításhoz, ha az autó kinti műszakija még legalább egy évig érvényes, és a kintről behozott kocsikra egyáltalán nincs kötelező eredetiségvizsgálat.
Ha most azt kérdezik, hány, korábban kint ellopott, de itthon már egyszer átíratott autó csúszik át az évente több mint 5 milliárd forint állami bevételt termelő magyar eredetiségvizsgálaton, senki nem fogja tudni a pontos választ. Ha egy autóról évekkel az utolsó átíratás után derül ki, hogy lopott, biztosan lefoglalják, és a tulajdonosa nem tehet semmit.
Hogy ki kártalanítja a sorozatos hivatali mulasztások áldozatait, ha a vizsgálóállomás közben megszűnik, teljesen bizonytalan. Amíg az utólagos kártalanításra nem sikerül épkézláb megoldást találni, kéne egy kevésbé megtévesztő név ahelyett, hogy eredetiségvizsgálat. Lehetne mondjuk: vizsgálat, ahol talán kiderül valami, mielőtt autót veszel. Van rövidebb ötletem is: bújtatott adó autóvásárlóknak.
