Erre figyelj, ha szervizbe mész

Amikor Zsuzsa május 26-án kötelező szervizre, átnézésre és műszaki vizsgára vitte a 2010-es évjáratú Skoda Superbet a Porsche M5-höz, arra számított, hogy a számára hibátlannak tűnő autó karbantartása nem lesz drága. Tévedett, mert jóllehet a nekünk elküldött Javítási megrendelőlapon 150 ezer forintos várható költségről írnak, végül háromezer forint híján 500 ezret hagyott a kasszánál két nappal később.

Az autóban 176 ezer kilométer van, rendszeresen karbantartott, nem lelakott példány. Gazdája gépészmérnök, nem gépromboló. Amikor leadta a kulcsokat átadta a munkafelvevőnek, az papíron rögzítette, hogy Longlife 2 elnevezésű szervizt, a műszaki vizsga érvényességének meghosszabbítását kérte, illetve jelezte, hogy a klíma nem hűt, szétesett az egyik szellőztető rostély, folyamatosan jelez az alacsony gumiabroncs-nyomás figyelmeztető jelzése, és kiégett az egyik irányjelző izzója.

Olvasónk a szalon alkatrészboltjában megrendelt egy csomagtértakarót is, ezt szintén felírták a munkalapra, ahogy a külső-belső takarítást. Ha csupán ezeknek az árát összeadogatjuk, kicsit szűkösnek tűnik a szerviz 150 ezres árbecslése.

Zsuzsa azt állítja, a következő napokban többször hívta a Porsche M5-öt, hogy pontosan mennyibe fog kerülni neki ez az egész, de nem kapott pontos választ. Kiderült, hogy új akkumulátorra is szükség lesz, mert a régiből kifolyt a sav. Ő és a szervizvezető, István is emlékszik szó esett erről, bár Zsuzsa nem értette, hogy egy mindössze egyéves akkumulátor hogyan mehetett ilyen hamar tönkre, ezért kérte, hogy adják vissza neki, ezt meg is tette a szerviz.

Egy másik beszélgetés során szóltak neki, hogy egy, az eredeti kalkulációban nem szereplő, körülbelül 8 ezer forintos futóműalkatrészt is cserélni kell, de sem ő, sem a szervizvezető nem tudja pontosan, hogy az hangzott-e el, hogy csak egy, vagy több ilyen alkatrész cseréjét említették-e neki, hiszen egy munkatársa foglalkozott Zsuzsa Skodájával. Gondolhatják, hogy mindez nem is fontos, pedig nagyon is az, ugyanis a csütörtök reggeli leadás után a pénteki zárás előtt elkészült az autó. 

Zsuzsa első levelében is azt írta, hogy bár többször kérdezte telefonon, az utolsó pillanatig nem árulták el neki, hogy mennyi pénzzel készüljön az átadására. Egyszer állítólag azt mondták neki a szervizben, hogy még nem adtak össze minden tételt, ezért csak a pénztáros tud segíteni.

A kasszánál aztán háromoldalas számlát kapott, amelyen olyan munkákat is felsorolnak, amelyekről nem volt szó. Ilyen a hátsó lengéscsillapítók, a futómű lengőkarok, ütközőgumik ki- és beszerelése. Ez utóbbiak, gondolom az időközben telefonon jelzett alkatrészek, a többi futóműelemet pedig azért kellett megbontani, hogy a darabonként nyolcezres ütközőket ki tudják cserélni.

A Porsche M5 márkaszerviz óránként 12 100 forintot kér a munkákért, és mivel nagyon fegyelmezetten tartják a Volkswagen csoport és márkái által előírt szerelési normaidőket, illetve a kasszások percre pontosan kalkulálnak, most már tudhatjuk, hogy egy Superb indexizzóját 4610 forintért cserélik ki, a lengőkarok szerelése pedig 29 ezerbe került. 

A szerelések és az átvizsgálás, és a műszaki vizsgáztatás munkadíjáról szóló számla végösszege önmagában is 156 ezer forint volt, amely amúgy kedvezményes volt. Azt hiszem, nem ez lepte meg igazán Zsuzsát, hanem, hogy az eredeti munkafelvételi lapon szereplő csomagtérroló kicsit több mint hatvanezer forintos árát és az 52 ezer forintos akkumulátor árát beleszámítva 497 ezer forintot kellett fizetnie, amit a pénztárbizonylatok is igazolnak. 

Amikor fia levelet írt a Totalcarnak, először azt gondoltam, hát igen, a márkaszervizek nem dolgoznak olcsón. Éppen ez magyarázza, a Zsuzsáéhoz hasonló, hat év körüli vagy még idősebb autókat még a Porsche M5 igazgatója szerint sem látják túl gyakran ezek a műhelyek. Egy márkaszerviz fenntartási költségei horribilisek, mert folyamatosan fizetnie kell a szerelők továbbképzését, meg kell vásárolnia a diagnosztikai eszközöket, szoftvereket és célszerszámokat, és csak gyári alkatrészt építenek be. Gyárit, vagy, mint az akkumulátor esetében azt, amit a VW raktárából meg lehet szerezni még akkor is, ha 52 ezer forintnál sokkal olcsóbban lehet jó akkumulátort vásárolni egy 2.0 TDI Skodához. A gyári alkatrészekre két év garanciát ad az anyacég, ha azokat márkaszervizben építik be.

Zsuzsa végül csak azért tudta kifizetni az eredeti összeg több mint háromszorosát, mert éppen azon a délutánon vett fel pénzt a munkahelye számára, amit az autó átvétele után pótolni tudott a saját bankszámlájáról. Fel van háborodva, mert a Porsche M5 nem szólt neki időben, hogy ennyibe fog kerülni az autó javítása.

Ha menet közben, de még a váratlan kiadást jelentő szerelések előtt megtudta volna, hogy az eredeti kalkuláció (vagy becslés?) nem tartalmazta a csomagtér-határoló és az akkumulátor árát, és a hátsó futómű szerelési költségét, illetve elmondják neki, hogy ez, így összesen mennyibe fog kerülni, hogy dönthessen a család félretett pénze jelentős részének elköltéséről. 

A Porsche M5-nél egészen másként látják a történteket. Azt mondják, amikor Zsuzsa bevitte az autót, megállapodtak abban, hogy felhívják, ha időközben kiderül, hogy drágábban tudják megjavítani és levizsgáztatni a Skodát. A szerviz állítólag többször is egyeztetett Zsuzsával. Szóltak neki a váratlan fejleményekről, az akkumulátorról és a kis gumialkatrészről, ezért nem értik a felháborodást. A telefonhívásokról listájuk van, ezt már Varga Viktor, a cég igazgatója mondja, bár beszélgetéseket nem rögzítették, mert erre nincs joguk.

Mindvégig a munkafelvevő hívogatta Zsuzsát, ami tökéletes patthelyzet, mert kettejükön kívül senki nem tudja, mi történt pontosan. A félmillióért szervizelt Skoda Superb esete tökéletes példája annak, hogy milyen szerencsétlen ügy kerekedhet abból, ha egy szerviz telefonon, és nem e-mailben hagyatja jóvá ügyfelével a váratlan többletköltségeket. Fontos tudni, hogy a cég szerint a kapcsolattartás módját mindig az ügyfél határozza meg.

A Porsche M5 vezetője bízik a szervizvezetőben, aki bízik az embereiben. Elmondták, hogy évente körülbelül 12 ezer autót – Skodákat, de Audikat, Seatokat és Volkswageneket – javítanak, és körülbelül harminc ügyfelük reklamál utólag, de Varga Viktor szerint ezeket mindig sikerül békés úton rendezni. Az igazgató azt is hozzáteszi, hogy a Porsche M5 tartja magát ahhoz a kijelentéséhez, mely szerint Zsuzsát előre tájékoztatták a javítás végösszegéről.

Kicsit árnyalja a képet Dr. Vágány Tamás jogtanácsos, a DAS Jogbiztosító munkatársának véleménye: a magyar törvények szerint a szerviznek kellene bizonyítania, hogy Zsuzsa vállalta az eredeti 150 ezer forintos kalkuláción felüli költségeket miután ezekről részletesen és időben tájékoztatták. Beleegyezése, a törvények szerint lehet írásbeli és szóbeli is. Ha elmérgesedett volna az ügy, nehéz helyzetbe került volna a Porsche M5, mert a híváslistával csak azt tudják bizonyítani, hogy hányszor, mikor és mennyit beszéltek a Superb tulajdonosával, mást nem, ez viszont kevés. 

A Porsche M5 vezetői szerint az ügyfelek egy része siet, csak leadja az autóját és ha lehet, még aznap szeretné elvinni, a szerelés után. Szinte senki nem várja meg, hogy még a szerelés előtt valaki felmérje az autó állapotát, pedig erre a cég szerint mindenkinek lehetősége van. Ilyen feszített munkatempó mellett óriási időveszteség volna, ha mindenkivel e-mailben hagyatnák jóvá a többletköltségeket.

Zsuzsa autója levizsgázott, így érdekes helyzet állt volna elő, ha a vita hevében kéri, hogy szereljék ki belőle az előre meg nem beszélt alkatrészt. Márpedig a DAS szakértője szerint erre is lehetőség van, más kérdés, hogy ezúttal éppen a munkadíj volt jelentős és nem az alkatrészek ára, ráadásul a futóműhöz azért kellett hozzányúlni, mert a Skoda e nélkül megbukott volna a műszakin. Hogy pontosan mi történt, sosem tudjuk meg, így tényleg csak annyi biztos, hogy Zsuzsa soha többé nem viszi márkaszervizbe az autóját, pedig az autó most hibátlan.