Van abban valami hátborzongató, amikor a Fendt 1000-es szériájú traktor önmagát vezetve lassan odagurul az épülethez. Az orrsúlyán kis párna, a párnán kulcs. A fülkében ül valaki, háttal, hogy látványos legyen: nem ő kormányoz. Persze előrefelé skubiz, nehogy átmenjen parkoló autókon, vagy pár egyetemistán, mert a gép csupán GPS és a földi korrekciós jelek alapján megy, a környezetét nem érzékeli. Óvatosra programozták, ennél sokkal gyorsabban vet, vagy szánt, de itt a biztonság volt a fő cél.
A kulcs elvileg egy laboré, amit most adnak át a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Ugyanakkor az épület előtt van egy körbekerített rész, olyan roncsokkal, amelyek akkoriban lehettek újak, amikor a most 70 éves anyukám járt ide – ezeken kívül persze vannak az egyetemnek működőképes gépei is.
Azóta Gödöllőn komoly gépészkar fejlődött ki, s az egyetemet összevonták több más felsőoktatási intézménnyel, így már tulajdonképpen Szent István Egyetemnek hívják. A gépészmérnök itt is gépészmérnök, maximum vannak más érdekes ismeretek, amit kazánok vagy fogaskerekek méretezésére kiképzett mérnöknek nem feltétlenül kell tudnia. Mondjuk hogy mitől nem süllyed el a traktor a tökig érő sárban, vagy hogyan kell bármilyen nagy szélben meggyújtani egy szál cigit.
Az ehhez hasonló, speciális mezőgazdasági szaktudás – nem feltétlenül a cigigyújtás – megszerzéséhez segítség a labor, ahol felépítették a traktorok komplett GPS-alapú robotkormányzásának rendszerét, és egy hatsoros vetőgépet. Mellesleg a kulcsszállító traktor is itt marad, hogy a diákok megtudják, holt tart a mai technika. Mindez a Fendtet gyártó AGCO nevű cégcsoport, és a hazai forgalmazó, az Axiál műve, mivel úgy tűnik, a felsőoktatás csak magáncégek támogatásával tud előre lépni a gyakorlati oktatásban (nemrég a Claas és a Bosch is avatott itt labort). Most Gödöllő ismét lépett egy rendeset, ráadásul egy olyan csúcstraktorral, amilyet itthon még nem is forgalmaztak – ez autóra lefordítva kábé olyan, mintha érkezett volna egy Bugatti Chiron egy autós tanszékre.
Pénteken volt az átadó, ahol Harsányi Zsolt, az Axiál tulajdonosa és Dr. Martin H. Richenhagen, az AGCO elnöke, Dr. Tőzsér János rektor az ilyenkor szokásos protokolláris köröket letudva nyitotta meg a labort. Dr. Richenhagen rövid előadást tartott arról, hogy a mezőgazdaság hogyan fogja eltartani a Föld növekvő népességét, a számítások szerint 2030-ra minden egyes földműves 250 embert fog etetni. Jelenleg Kína, India és Afrika farmjainak gépesítése a nagy falat számukra – a magyar piac ezekhez képest tényleg semmi, pláne egy olyan cégcsoport szempontjából, ahol a Valtrától a Challengerig irdatlan mennyiségű egyéb márka is megtalálható.
Afrikában például a farmok 77 százaléka önellátásra termel, kezdetleges módszerekkel. Nekik fejlesztették ki a 10 ezer dolláros traktort, illetve a 20 ezer dolláros csomagot, amelyben a legfontosabb talajművelő eszközök is benne vannak a traktor mellett. Ezzel a helyi gazdák 300 százalékos hozamnövekedést értek el.
