Spórolnál? Ésszel használd a klímát

2016.07.21. 06:04
Ha hűt, nincs vele baj, ha nincs baja, nem kell vele foglalkozni – szól a felhasználói logika, ami sok klímaszervizt eltart az országban. Pedig a klíma élettartama sokszor a rá fordított figyelemmel arányos. A hanyagság a legáltalánosabb veszély, de persze itt is vannak típushibák, egy komolyabb klímabajra pedig a világ pénzét elköltheted.

Hol rontottad el?

Az első meleg napokon bekapcsolod, nyáron többnyire használod, aztán ahogy jönnek a hűvös napok, újabb nyolc hónapra elfelejted, hogy az autód része? Ha így viszonyulsz a klímához, ne érezd magad egyedül, egy óriási közösség tagja vagy. A tagság egyik velejárója, hogy a kelleténél többször keresed fel a klímaszerelőt minimum egy gáztöltésre, de akár valami drágább munkára is.

A legjobb úgy elképzelni az autók klímarendszerét, amiben a klímagáz, azaz a hűtőközeg kering, mint egy zárt barlangrendszert. Ez a kacskaringós rendszer leginkább csöves járatokból és tömítésekből áll, amikből utóbbiak érzékenyek arra, ha sokáig pihentetve van a klíma. A fém elemek (leginkább alumínium) még elvannak hosszú használat nélkül, de a tömlőknek, gumitömítéseknek van egy rossz tulajdonságuk: porózusak, így ha nincsenek kenve, áteresztővé válnak, és többé nem tartják meg a hűtéshez nélkülözhetetlen gázt. Ezt a kenést az az olaj végzi, ami a rendszer lelkét, a kompresszort is keni.

Az olaj kiválóan elvan a gázzal, így miközben vele együtt áramlik köre-körbe a párologtatótól a kondenzátorig, egyenletesen szétterül mindenhol odabent, így a tömítéseken is. Emiatt problémás, ha hónapokig nem használod a klímát, ami így rögtön megadja a választ, miért általános tapasztalat, hogy az előző nyár végén még rendben működött, aztán az első meleg napokon alig hűt. A szerelők azt mondják, az év egészén legalább havonta, de inkább hetente egy alkalommal muszáj pár percre rányomni az AC-gombra (ha máskor nem, párátlanításkor). A legáltalánosabb gondatlanságból bekövetkező klímagyilkosságról van szó, aminek jó esetben csak egy gáz- és kenőanyag-töltés lesz a vége, rosszabb esetben tömítéscsere.

A legfájóbb, ha a klímakompresszort gyilkolod. Ennek létkérdés, hogy időnként körbejárjon benne az olaj. Az állást a tömítéseknél jobban tolerálja, de tartós pihenés mellett megragadhat. Általános veszélyeztetés viszont, ha rosszkor kapcsolod be a klímát. A klímakompresszor a motortól veszi a fordulatot, közvetve a motor főtengelye hajtja, ezért nem mindegy neki, hogy mikor kell működésbe lépnie. Ha hirtelen kell nagy fordulatra pörögnie, az akár már egy alkalom után kinyírhatja, és ez már egy komoly tétel.

Nem a klíma a hibás, mégsem jön a hideg

Mielőtt még rohansz a szervizbe a gyenge klímád miatt, tudd, hogy vannak azok a hibák, mulasztások, amik valójában nem is szorosan a klímával függenek össze, de ott éreztetik hatásukat. Ezek elhárításához sokszor szakember sem kell. Ott van mindjárt a pollenszűrő, ami ha eltömődik, nem képes elég gyorsan átengedni magán a levegőt és dolgozhat akármennyire az AC, gyengének tűnik majd a befúvás. Ilyenkor elég cserélni a szűrőt az erősebb klímáért, amihez még szakember sem feltétlen kell, otthon is elvégezhető, és akkor már össze lehet kötni egy általános klímatisztítással.  

A gyenge klíma oka lehet még az is, ha a klímahűtő (kondenzátor) tömítődik el. A lamellák közé szorult por, bogarak, na meg a téli hónapokban feltapadt só mind rontják a hűtő hatásfokát. A gáznak a rendszer ezen részén kell visszacseppfolyósodnia, de a meggyengült hőleadás miatt ilyenkor ezt nem tudja kellő mértékben, amiből következik, hogy a klíma nem tud elég hideget fújni. Sőt, ha a klímagáz túlmelegszik, és a tágulás miatt megnő a nyomás a zárt rendszerben, a klíma egyszerűen lekapcsol.

Jól látszik, mi minden nem jön be az utastérbe a pollenszűrőnek hála. Egy szint után annyi lesz a mocsok, hogy levegő se sok jut át a szűrőn
Jól látszik, mi minden nem jön be az utastérbe a pollenszűrőnek hála. Egy szint után annyi lesz a mocsok, hogy levegő se sok jut át a szűrőn

Célszerű időnként a motor hűtőjével együtt kiszerelni és ellenőrizni a klímahűtőt, mert az egymás mögé helyezett motor- és klímahűtőnél előfordulhat, hogy előbbi tömődik el annyira, hogy nem enged elég levegőt a kondenzátornak. Időnként jobb mindkettőt alaposan, de a lamellákra vigyázva átmosni.

Mit csinál a klímaszerelő, mennyibe kerül majd?

Ha már baj van, és nem tudod vagy nem akarod magad megoldani, irány a szerviz. Bár a nemrég létrehozott Nemzeti Klímavédelmi Hatóság az érintettek szerint kicsit megbolygatja majd a piacot, ma még minden sarkon találsz olyan műhelyt, ahol foglalkoznak klímatöltéssel, javítással. Számíts rá, hogy ezekben egy általános menetrend szerint folynak a dolgok.

A klímaszerelők egy része esküszik rá, hogy minden munkát a hőmérőzéssel érdemes kezdeni. Ha ugyanis annyi a panasz, hogy fújhatna hidegebbet is a rendszer, nem ritkán kiderül, hogy valójában csak az ügyfelet csapta be a hőérzete. Ha fúvókába dugott mérő kánikulában is 8-10 fok körül mutat, kár folytatni a munkát, jól működik a rendszer. Van, ahol ezt egyszerűen kihagyják, és rögtön a nyomásellenőrzéssel kezdenek. 

A nyomás ellenőrzése segít elindítani a szerelőt a probléma irányába. Ha például a nyomás rendben van, esetleg túl magas, nagy valószínűséggel a már említett hűtő-vonalon lesz a baj. Ha azonban a nyomás túl alacsony, kevesebb gáz van a rendszerben, mint kéne, jöhet a töltés. Itt még nem kell rosszra gondolni, nincs száz százalékosan záró rendszer, így még a gyártók maguk is általánosságban évi 10 százalékos nyomáscsökkenésről vallanak. Három-négy év alatt ez már komoly veszteséget jelent, ami drasztikus teljesítménycsökkenéssel jár, miközben maga a klímarendszer lehet, hogy sértetlen, jól  van kenve és vigyáztál rá a rendszeres beindítással.

Minden klímatöltés lefejtéssel kezdődik. A rendszerre kötött gép leszívja a megmaradt hűtőközeget - a jobbak ekkor különválasztják az olajat és a gázt, így az később megtisztítva visszatölthető. Ezután még jön egy nyomáspróba, ahol 18-20 bar nyomáson tartva nitrogént pumpálnak a rendszerbe, amit 15-20 percig meg kell tartania jelezve, hogy nincs szivárgás. Szerencsés esetben nincs, és következhet maga a töltés. Ez a gyár által megadott érték szerint zajlik. Az autóklímák jellemzően 800-900 gramm közötti hűtőgázt igényelnek, plusz pótolni kell az olajat is. A legtöbb műhely ilyenkor ad UV-adalékot is tölt a rendszerbe, hogy egy esetleges későbbi szivárgást könnyebb legyen lokalizálni. Eddig tart bármely klímatöltés, amelynek irányára 9 és 13 ezer forint között mozog a műhelyekben, de az ár függ a töltéskor használt gáz és olaj mennyiségétől.

A szimpla klímatöltés a legjobb, ami egy klímaszerelőt meglátogató autóssal történhet. Ezen túl már csak drágább, időigényesebb munkálatok történhetnek, például ha a nyomáspróbán elvérzik a rendszer. Ez a szivárgás jele, aminek lokalizáláshoz többszöri nyomáspróba, UV-festés és szivárgáskereső hab szükséges, na meg sok munkaóra. A szivárgás oka sokféle lehet, például a már említett hosszú állás alatt tönkrement tömítések. Ez a foltozással vagy tömítőcserével, kötelező újratöltéssel együtt már egy több tízezres költés lesz.

Gyakori, hogy maga a klímahűtő korrodálódik menthetetlenre vagy lyukad ki több ponton. A szerelők többsége azt mondja, úgy 5-6 lyuk fölött a legtöbb hűtőt már nem is érdemes foltoztatni, olcsóbb ahogy van, ha vesznek egy újat. Ezt persze hűtője válogatja, ugyanis 20-30 ezertől akár több százezer forintig terjedhet az ára. Erre jön megint csak a töltés és a munkadíj. 

Hibaforrás lehetne még a hőcserélő és a párologtató, a szakértők szerint ezek viszont szinte sosem mennek tönkre. Nem úgy a klímakompresszor, egy az autósok rémálmaiból. A kompresszor a klíma lelke, aminek hengereiben kis dugattyúk nyomják össze a párologtatóból érkező meleg gázt. A munka javát ez végzi, komoly terhelés alatt. Amikor besül, a rajta futó tárcsa a könnyítésnek hála általában letörik. Emiatt ugyan alattomos, zaj nélküli a vég, cserébe nem ad egy pofont a főtengelynek, ahonnan a fordulatot kapja. Javítani általában lehet, de nem éri meg, a csere pedig maga a horror: 50-60 ezer forinttól 300-400 ezer forintig terjed. Megelőzni nehéz, de ha nem kapcsolgatod nagy fordulat mellett a klímát és kap kenést a rendszer, megtetted a magadét.

Gyárilag bajos?

Octavia? Klímakompresszor. Citroen vagy Peugeot? Taknyosodás a ventilátor mögött. Laguna vagy Megane? A klímahűtő előtti műanyag terelő dörzsöli lyukasra a kondenzátort. Astra (G vagy H)? Kompresszorbehúzó tekercs. Néhány általános, jellemzőbb hiba a tapasztalt szerelők szerint. Azt mondják, minthogy a klíma egy összetett, bonyolult rendszer, sokféleképpen képzelik el a gyártók, így valamelyest lehet általánosítani gyártókra, típusokra, de érdemes általánosságban nézni a problémák mögé, és kimondani, hogy a közelmúlt trendje az anyagspórolás:  gyengébb műanyagokból, kevesebb alumíniumból gyártják a hűtőt és a csöveket, így sokszor eszköztelen az óvatos felhasználó.

A klímaalkatrészeket nagy tételben forgalmazó Cool4U Kft. már árnyaltabban fogalmaz. Az ő tapasztalataik szerint inkább karbantartási hiányosságra vezethető vissza a meghibásodások többsége, és nem lehet általánosítani az alkatrészek minőségével kapcsolatban. A legkeresettebb termékeknek nem meglepő módon a klímakompresszorokat és a klímahűtőket látják, de szárító-szűrőből is sok fogy.

Használni is ésszel kell

Nem csak a klímakarbantartásnak, - szerelésnek van meg a tudománya, de a mindennapos használatnak is. A fogyasztáson és az egészségeden is sokat segíthetsz, ha betartasz pár alapszabályt.

- Nem kell egyből bekapcsolni. Ha napon hagyott autóról van szó különösen hasznos jó tanács, hogy beszálláskor ne indítsd el egyből a klímát. Attól a sok köbméter levegőtől, amit a felforrósodott műanyagok a kinti levegőnél is messze melegebbre fűtöttek a legegyszerűbb egy szellőztetéssel megszabadulni. Ha úgy érzed, hogy a menetszél már kivitte az extrém esetben 50-60 fokos légtömeget (egy-két perc), jöhet a felhúzott ablak és a klíma.

- Többnyire belső keringetéssel. Megoszlanak ugyan a vélemények az arányokról, de sokat spórolhatsz, ha időnként belső keringetéssel használod a klímarendszert. Ilyenkor nem a kinti meleg légtömeget kell újra és újra felmelegíteni, hanem a benti már lehűtöttet, amivel lényegesen takarékosabb az üzemeltetés.

- Testre sosem. Az ízületeid, az izmaid és a szemeid – ezeknek árthatsz a legegyszerűbben azzal az általános felhasználói magatartással, ha a testedre fújatod a klíma hidegét. Kérdezz meg bárkit a reumatológustól a szemészen át a bőrgyógyászig, mind azt mondja majd, hogy önveszélyeztetés a testedre irányítani a fúvókákat. Legjobb, ha a középső befúvórostélyokat egymás felé nyitva, kissé felfelé irányítod, a szélsőket pedig az oldalablakokra. A légáram-beállítót érdemes láb-arc-szélvédő hármas állásába tenni, így a befújt hideg könnyen körbejárja az utasteret.

- Készülj a szárazságra. Mire a rostélyokon át az utastérbe kerül, a rendszerben lehűlt levegő már minden nedvességet kiadott magából. Szerencsénkre, a száraz levegőt ugyanis hűvösebbnek érezzük a nedvesnél, a test viszont így többet párologtat, a szemünk pedig szimplán kiszárad. Szemcseppel és ivóvízzel készülj, ha hosszabbat mész.

- Ne hűtsd túl. Egészségügyi szempontból talán a legfontosabb tanács. Megint csak az orvostudomány felől jön a megállapítás, hogy egy klímázott helyiségben az a jó, ha öt, de legfeljebb 7-8 fokkal van hidegebb a külső hőmérsékletnél egy forró nyári napon. Ezt egy egészséges szervezet még képes tolerálni, amikor kiszállsz az autóból, de ennél nagyobb különbség már bárkit fejbe vághat. Normális reakció, hogy a hirtelen hőmérsékletváltozástól kitágulnak az erek, amiből aztán egyenesen következik, hogy csökken a vérnyomás és jön a bágyadt, erőtlen érzés. A túlhűtésnek nem mellesleg könnyen lehet pillanatok alatt következménye az orrfolyás és a köhögés.

Ha olvasnál még általános egészségügyi tanácsokat, itt megtalálod ugyanezeket, hosszabban kifejtve: