Már-már kezdhetjük azt hinni, hogy gumi-nagyhatalommá válunk. Elvégre már jó ideje készülnek nálunk a Michelin nagy teljesítményű abroncsai – itt a kapacitás cirka 2,1 millió darab/év. Aztán Rácalmáson gőzerővel termel a Hankook, évi 17-18 milliós kapacitással. Ennél kisebb a Bridgestone gyára, de 2020-ra eléri ez is az évi 6,5 millió darabot. Ha ezt összeadjuk, úgy 26,5 milliónyi abroncs készülhet nálunk pár éven belül – de ne higgyük, hogy csak nálunk ekkora a gumiipar: a környező országokban is akad gumigyár bőven.
Erre megjelenik nálunk az indiai Apollo Tyres negyediknek – mint emlékezetes, egyszer már nekifutottak 2008-ban Gyöngyösön, de akkor nem lett semmi a dologból. Mi a tervük? Erről kérdeztük Kannan Prabhakart, aki a gyöngyöshalászi, készülő gumigyár ügyvezetője. Az építkezés állásáról egyébként kiválóan tudósítanak az építő Market Zrt. webkamerái.
Az ügyvezető másfél éve él Magyarországon a családjával. Nagyon pozitívak a tapasztalatai a magyar üzleti környezettel kapcsolatban, de elismerően nyilatkozik a nálunk található indiai éttermekről is. Eredeti végzettségét vegyipari gépészmérnökként lehetne magyarra fordítani, foglalkozását tekintve leginkább projektvezetőnek tekinthető. Ő vezette az Apollo két gyárépítését Indiában: Baroda (1995) és Chennai (2008-2009), tehát a zöldmezős beruházások szakértője.
Apollo, Vredestein, Kaizen...
Még mielőtt elmerülünk a részletekben, érdemes kigyúrni magunkat egy kicsit az Apollo Tyres-ből, mivel azelőtt, hogy felmerült a gyár gondolata, teljességgel ismeretlen volt felénk ez a név. Az Apollo Tyres indiai vállalat, 1972-ben alapították és jelenleg a világ 17. legnagyobb gumigyártója. Üzemei vannak Indiában és amióta 2009-ben megvette a korábbi orosz tulajdonostól, a holland Vredestein is hozzá tartozik. Termékeit (személy- és teherabroncsok, futózáshoz szükséges anyagok) több mint 100 országban értékesíti.
Egy 2011-es cikk szerint az Apollót az Európában elérhető nagyobb árrés (16%, szemben az otthoni 8-10-zel) vonzotta Európába, annak ellenére, hogy itt a piacot uraló négy nagy (Goodyear, Michelin, Bridgestone, Continental) mellett jelen van további 300(!) kisebb márka is. Az Apollo az utólagos piacon nagyon erős, de a céljuk az, hogy a gyártmányai bekerüljenek az autógyárak első szerelésű abroncsai közé. A VW, GM, BMW és a Mercedes mellett a Hyundai-Kia is a lehetséges partnerek között szerepel Európában. Az Apollo Tyres a következő márkákat árusítja: Apollo, Vredestein (szgk., haszongépjármű és terepjáró), de felhívnám a figyelmet egy ügyes, japános névválasztásra a Kaizen esetében. Ez a név egyébként ugyanúgy teher- és buszabroncsokra kerül, mint a Regal.
- 2008-ban az Apollo Tyres már akart gyárat nyitni Gyöngyösön, de a helyiek tiltakoztak, akkor nem lett semmi belőle. Erre mondjuk azt magyarul, hogy ha kirakják az ajtón, visszajön az ablakon. Illetve, ha már mégis Magyarországon akarnak gyárat nyitni, akkor miért ismét szinte ugyanott, Gyöngyöshalászon?
- 2008-ban két gyár építésére voltak terveink, az egyiket Közép-Kelet Európában építettük volna, a másikat pedig Indiában, Chennai-ban. Épp válság volt, és úgy döntöttünk, hogy egyszerre csak egy gyárat építünk. Megvizsgáltuk mind a két lehetőséget. Akkoriban a gazdaság lelassult, miközben Indiában szárnyalt a teherautó- és a busz szektor. Végül úgy döntöttünk, hogy India következik először. Chennai jelenleg a legnagyobb busz- és teherabroncsgyár Indiában, épp most vagyunk azon, hogy megduplázzuk a kapacitását. Ez 2012-re volt teljesen kész, és most itt vagyunk.
2009-ben megvettük Vredesteint, amely nagyon nyereséges vállalkozás volt és szerettük volna növelni az eladásokat. Azonban a holland gyárunk kapacitása korlátozott, és ott nem nagyon lehet terjeszkedni, mert nincs elég terület. Gyöngyöshalász mellett szólt az infrastruktúra, hogy közel van az M3-as autópályához, a reptér kevesebb, mint egy óra alatt elérhető és van két-három műszaki is a környéken. Mindezek, és természetesen az állami támogatás is vonzó volt.
- Magyarországon jelenleg három nagy abroncsgyártó cég található: a Bridgestone, a Hankook és a Michelin. Nem túl kicsi Magyarország négy abroncsgyárnak? Tudom, hogy nem Magyarország a fő piaca az itt gyártott abroncsoknak, de ugye a munkaerő, a beszállítók...
- Ilyen szempontból egész Európát kell figyelembe venni, nem csak az országot. Mindössze két órára van Ausztria, fél órára Szlovákia, gyakorlatilag mindegy, hogy hova építjük a gyárat. Olyan helyen szerettünk volna építkezni, ahol jó a munkakultúra, ahol jó az infrastruktúra, ahol egyszerűen és gyorsan fel lehet építeni a gyárat, jó gyártórendszert tudunk kialakítani. Ha elmegyünk Csehországba, ott is van 2-3 nagy cég, és Szlovákiában is, a környéken minden országban nagy a termelés.
- Hogy halad az építkezés?
- Jól haladunk, az épület már szinte kész, áprilisban és májusban már megérkeztek az első gyártóberendezések, hamarosan megkezdődik a beállításuk. Az első személygépkocsi-abroncsok jövő év első negyedévében készülnek el, ezekből évi 5,5 millió darab a gyár kapacitása. Teher- és buszabroncsokból évi 675 ezer darab készülhet, a gyártásuk 2017 harmadik negyedévében indul. Ez persze a piaci helyzettől is függ.
- Milyen márkák fognak nálunk készülni?
- Két vezető márkánk van, a Vredestein és az Apollo. A személyautóknál a Vredestein a topmárka és az Apollo az almárka, viszont a haszongépjármű-abroncsoknál az Apollo a vezető márka. Azt korai lenne még megmondani, hogy milyen arányban készülnek majd.
- Milyen típusú abroncsokat fognak Magyarországon gyártani? Lesznek-e speciális abroncsok, például öntömítő, defekttűrő vagy nagy sebességű abroncsok? Vagy Magyarországon a nagyszériás gumik készülnek? Mik a terveik?
- A gyár az európai piacot teljességében ki fogja szolgálni. A személyautókhoz 14 és 24 col közötti, a teherautókhoz pedig 22 és 24,5 col közötti abroncsokat tudunk gyártani. A magyarországi gyárunkban az összes létező abroncsot képesek leszünk legyártani, beleértve a speciális fajtákat is. Ha a márkastratégia előírja, és a piacnak is szüksége van rá, mindenféle abronccsal állunk az európai vásárlók rendelkezésére.
- Mi a különbség az indiai és az európai abroncsok között? Európában jóval gyorsabban közlekednek a járművek, mint Indiában. Máshogy készülnek az oda szánt abroncsok?
- Az alapvető gyártási eljárásunk ugyanaz. Természetesen figyelembe vesszük a sebességhatárokat, és azt is, hogy a téli gumi nem ugyanazt jelenti Indiában, mint Európában. Az összetevők és a gyártás folyamata ugyanaz, mint Indiában, sőt a minőség is megegyezik, de a piac igényeinek megfelelően készítjük az abroncsokat.
- Milyen értékesítési terveik vannak az abroncsokkal?
- Terveink szerint a Magyarországon készülő abroncsok az európai piacon találnak majd gazdára, illetve olyan piacokon is keressük a lehetőségeket, mint például Törökország és Oroszország.
- Magyarországon és a környékben is számtalan nagy autógyár található, mint a Hyundai, a Kia, az Audi és a Mercedes. Folynak jelenleg tárgyalások ezekkel a cégekkel?
- Az Apollo Indiában már évek óta a vezető OEM gyártók egyik meghatározó beszállítója minden kategóriában. Az európai OEM gyártók bevonása mot van folyamatban, hogy megalapozhassuk velük kapcsolatunkat.
- Van valami visszajelzése az itteni munkavállalóktól? Az Apollo jó munkahelynek számít?
- Úgy gondolom, hogy igen. Az emberek boldognak tűnnek – amikor különböző részlegek munkavállalóival beszélek, akkor mindig pozitív visszajelzéseket kapok. De ez csak az én véleményem.
- Magyarországon viszonylag olcsó a munkaerő, legalábbis olcsóbb, mint Nyugat-Európában. Ez fontos szempont volt a helyszín kiválasztásakor?
- Nekünk sokkal fontosabb, hogy a munkások, akiket felveszünk, könnyen beilleszkedjenek képzési kultúránkba, és velünk együtt törekedjenek arra, hogy magas színvonalat érjünk el. A gyárunk rendkívül modern, nagyon híres technikusi programjaink vannak, a legújabb munkatársainkat 2-3 hónapra Hollandiába vagy Indiába küldjük, és van egy éves gyakornoki programunk is. Úgy gondoljuk, hogy az itteni technikusok tudása nagyon jó. Az olcsó munkaerő egyáltalán nem meghatározó tényező – a képességek, az intelligencia és a csapatmunka sokkal fontosabb számunkra. Ez az Apollo filozófiája.
