Óratekerés: eltitkolja a márkaszerviz?

Nagyon vegyes válaszokat kaptam, amikor másfél éve megkérdeztem az autóimportőröket, mivel tudnak segíteni a használtautó-vásárlóknak az átverések elkerülésében. Bizonyos márkák egyáltalán nem tudják lekérdezni egy-egy autó szerviztörténetét a gyár nemzetközi adatbázisából, de többségük igen, viszont ők sem feltétlenül segítenek a vevőnek, csak a tulajdonosnak. Annak sem feltétlenül.

Ezzel két gond is van: a kintről származó autók közül rengeteget az eredeti tulajdonos nevére kitöltött adásvételivel passzolják tovább itthon, vagyis a magyar kereskedő nem tulajdonos, a kinti eladó pedig nem ismeri az itthoni vevőt. Röviden: nincs itthon ember, aki kikérheti a szerviztől a szerviztörténetet. A márkaszervizek olyan információkat tartanak titokban a személyhez fűződő jogokra hivatkozva, amelyekkel nehéz lenne visszaélni. Mégis milyen intim titok derül ki egy kinti tulajdonos személyéről abból, hogy mikor vitte szervizbe a régen eladott autóját? Semmi.

Tavaly 142 ezer használt autót hoztak be az országba. A toplista első helyén több mint 5700 példánnyal a BMW 3-as sorozata áll, jellemzően az ezredfordulóról. Népszerű még a Volkswagen Passat, szintén a kilencvenes évek végéről, de 2012-ből is, mert akkoriban nagyon kevés új autót adtak el itthon. A harmadik legkeresettebb modell a Ford Focus, negyedik az Opel Astra. A teljes összesítést az alábbi táblázatban láthatják, az információkat a Datahouse-tól kaptam.

A 10 legnépszerűbb import használt autó (2016)
Márka	Modell	DB
BMW	3-as széria	5735
VOLKSWAGEN	PASSAT	5685
OPEL	ASTRA	5252
FORD	FOCUS	5181
VOLKSWAGEN	GOLF	5049
AUDI	A4	4036
OPEL	ZAFIRA	2963
MERCEDES	A-CLASS	2680
MAZDA	MAZDA6	2452
BMW	SERIES 5	2388

Aki ebből a mezőnyből válogat, nem akar 1-1,5 millió forintnál többet költeni. Erről az árszintről még az új Dacia Sandero és a Lada Kalina is nagy ugrás. Persze mondhatjuk, hogy az embereknek el kell dönteniük, megbízhatóan és tisztán autóznak, vagy átülnek inkább a tömegközlekedésre,  de egyrészt ez egy Borsod megyei településen, vagy Nógrádban cinikusan hangzik, másrészt a kép máshol sem ennyire fekete-fehér.

Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete vezetőjének év eleji nyilatkozata szerint sok behozott használt autó előélete nem ismert, az emberek pedig nem a márkaszervizekben, hanem sok esetben feketén próbálják csökkenteni a javíttatás költségeit. Árnyaljuk most ezt a képet.

Egy hivatalos márkaszervizben végzett, vásárlás előtti állapotfelmérés, a vizsgálat 15-30 ezer forintba kerül. Mivel több importőr is arra hivatkozik, hogy a szabad tájékoztatást tiltja az adatvédelmi törvény, a vizsgálatok nem mindig tárják fel az autó múltját, vagyis hiányos a végeredmény. De tényleg ilyen szigorúak a törvények? Levelet írtam a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (a továbbiakban NAIH): mondják el, valóban elviszi-e az ördög azt a szervizest, aki megmenti az ügyfelét egy óratekert, korábban romos használt autótól. 

Amíg a hivatal válaszára vártam, leveleztem egy olvasónkkal is, aki december közepén hétszemélyes egyterűt keresett a családjának, majd talált egy mindössze 125 ezer kilométert futott, 2011-es Volkswagen Sharan 2.0 TDI-t. A kiszemelt példányt nem itt helyezték először forgalomba, de volt már magyarországi tulajdonosa is, aki márkaszervizbe hordta. Olvasónk megkeresett egy ilyen szervizt, hogy minél többet megtudjon az autó állapotáról és a múltjáról. A vidéki szervizben először részletes állapotfelmérést rendelt, és kérte, mutassák meg neki a Sharan szerviztörténetét. A szerelő nemet mondott: a gyár egy éve megtiltotta, és az állásával játszik, aki megszegi a szabályt.

A Volkswagen-csoportnál magas a kerítés. Annyira vigyáznak a használt autók szerviztörténetére, hogy azt még akkor is csak a tulajdonos ismerheti meg, ha egy autónak több gazdája is volt már. Ők is csak azt az időszakot, amikor az autó a birtokukban volt. Olvasónk egy másik márkaszervizhez fordult, ahol a Sharan alvázszáma alapján elárulták, az autót két éve, Németországban 250 ezer kilométernél szervizelték, vagyis a mostani 125 ezres óraállás hamis. A mobile.de-n egyébként körülbelül 8 ezer euróért (2,5 millió forintért) vehetünk 2011-es Sharant negyedmillió kilométerrel, és nagyjából 20 ezer eurót (6,2 millió forint) kérnek a fele ennyit futott példányokért. Egyetlen információ tehát több mint 3 millió forintot ér.

Az olvasó végül nem is nézett meg több Sharant. Azt írja, azt érte el nála a Volkswagen, hogy nem venne soha autót ebből a márkacsaládból, sőt, levelében bűnsegédnek nevezi a szervizadatokat és az óratekerést eltitkoló szerelőt. Mivel a Fordnál, illetve a Renault-nál a kiválasztott autók vázszáma alapján mindent fontos részletet megosztottak vele, hamarosan vett egy Belgiumból származó ötéves Grand Espace 2.0 dCi-t, amelynek tiszta volt a múltja, és a nemzetközi lekérdezés alapján nem tekerték vissza a számlálóját sem. 

A Volkswagen rendszere nagyon fejlett, 2003-óta tárolják az autók fontosabb szervizadatait. 2009-ben újabb nagy fejlesztést hajtottak végre, és itthon 2008-ban elektronikus szervizkönyvet vezettek be, amelyhez hasonló még Németországban sincs. Ha a kontinens bármely hivatalos márkaszervizében beütik egy autó alvázszámát a keresőbe, kis zászlócska jelenik meg az adatlapja mellett, ha nem stimmel a kilométerszám. A magyar autóállomány átlagkora éppen tizennégy év, vagyis a cég elvileg több százezer itteni Audiról, Seatról, Skodáról és VW-ről árulhatná el, hogy valaha manipulálták-e a kilométer-számlálóját.

Valószínű, hogy a német tulajok közül sokan még öt-hatéves korában is ugyanoda hordták olajcserére az autójukat, ahol újként vették, tehát akár az ezredfordulós példányoknak is lehet nyoma a rendszerben. Egy morzsa is elég, például, hogy az 1999-es Passat TDI 2005-ben új lengéscsillapítókat kapott a Volkswagen Centrum Karlsruhe Gmbh-nál, és ekkor 234 ezer kilométernél állt a számláló.

Teljesen mindegy, hogy utána többször is tekerték a számlálót, mert ha ezt az egy információfoszlányt megkaphatná egy magyar vevő, legalább gyanakodhatna, hogy át akarják verni. Nem mellesleg a konszern gyártmányairól alkotott kép is finomodna, mert most sokan azt hiszik, hogy ezek az autók 200 ezer kilométeres korukban már a halál völgyébe tartanak, és ebben a tudatban írnak panaszkodós Népítéletet.

Az Audi, Seat, Skoda és a Volkswagen márkák hazai importőre, a Porsche Hungária ad egyfajta támpontot a kintről hozott autók szerviztörténetének megismeréséhez:

"A Volkswagen-csoport valamennyi márkaszervize és a Das WeltAuto is azt az álláspontot képviseli, hogy a legbiztonságosabb a szervizkönyvvel és az előző munkákat rögzítő számlákkal bíró használtautót vásárolni. Amennyiben a szervizkönyv hiányos lenne, vagy a számlák nincsenek meg, az előző tulajdonost meg kell kérni, hogy szerezze be az előző javítások, vagy szervizek számla másolatait, melyek lényegében megismerhetővé teszik az autó előéletét.

Amennyiben az eladótól nem tudja beszerezni ezeket az információkat, az esetek nagy többségében feltételezhető az autó előéletével kapcsolatos manipuláció. Ha ennek ellenére a vevőt mégis érdekli a gépkocsi, javasolt a márkaszerviz felkeresése egy átvizsgálás céljából, ahol a műszaki állapot felmérése mellett kiderülhet az is, hogy manipulálták-e a kilométerórát. Írásbeli tájékoztatást az autó szerviz-előéletéről a szervizek az adatvédelem miatt tényleg nem adhatnak, ugyanakkor az átvizsgálás után szóbeli információt kaphat arról, hogy a soron következő karbantartás mikor esedékes. Ezt a folyamatot a kérdést felvető T. Olvasó is megtehette volna, mert a soron következő szerviz az óra 125 000 km-es állása ellenére a 270 000 km-es lett volna, így a manipuláció egyből kiderül. Ezért használtautó-vásárlás esetén javasolt, hogy a leendő vevő a telefonos érdeklődés helyett az autót mindenképpen személyesen átvizsgálásra vigye."

A szervizkönyv és a javítási számlák mindenhatóságában már nem hiszek, mert egy szép májusi napon, egy benzinkúton, inkognitóban vettem egy üres fordos szervizkönyvet. Az eladó jelezte, hogy más márkákkal is foglalkozik. Nincs nehéz dolga, mert egy ilyen vacak papírfüzetet és a pecséteket már harminc éve mindenki körberöhögte. Egy random használt autó végigpecsételt szervizkönyve önmagában azt is jelentheti, hogy a csalók szorgalmasak voltak.

A Porsche Hungária válasza alapján úgy tűnik, az olvasó nem a megfelelő márkaszervizhez fordult, és csupán ezért nem mondták el neki a Sharan előéletét. Lehet, hogy a gyári körlevél visszaütött, ezért a szerelők egy része inkább lakatot tesz a szájára, mert nem akar magának bajt. Az esetből azt tanultam meg, hogy bár tényleg rengeteg vacak, manipulált autót adnak el a magyar használt piacon, kis kitartással igenis elkerülhetjük az átverést, és szabadon válogathatunk a kinti autókínálatból is. Nyilvánvaló, hogy ha az importőrök összefognának és abbahagynák a titkolózást, villámgyorsan tisztulhatna a piac, és több lenne az ügyfelük. Itt még nem tartunk.

Nemcsak az óratekerések ellen használna, ha minden márka feltárná a kintről érkező használt autók múltját, de mint egy korábbi cikkből kiderül, sok szervizben ki tudják szűrni a lopott, és a vázszám átütésével ikresített autókat is. Egy egyszerű állapotfelmérésen az is kiderül, ha egy autón nem a gyári helyükön vannak az elsődleges és másodlagos azonosítószámok, sőt, csakis a hivatalos márkaszervizek árulhatják el, ha az autónk azonos vázszámú ikertestévérét még vígan használják, szervizeltetik a kontinens túlsó felén.  A minden részletre kiterjedő átvizsgálás simán kiválthatná a kötelező állami eredetiségvizsgálatot, amely a mostani formájában semmit sem garantál. 

A tavaly több mint 600 ezer autóra duzzadt használtpiac másik nagy gondja, hogy sok a törött autó. Néhány hete egy másik olvasónk is írt, miután sikeresen megmenekült egy Ford Kuga megvásárlásából. Az autóban kevesebb mint 30 ezer kilométer van, jól felszerelt és magyarországi, most is él a hirdetése a neten. Elvitte egy független szervizbe, ahol kiderült, az autó orrát korábban rommá törték, ezért újjá kellett építeni. Állítólag most is szivárog a vízhűtő és a klímahűtő, de ez eladó ezt egy szóval sem említi a hirdetésben, pedig az olvasó állítólag neki is átküldte a szerviz szakvéleményét.

Az ilyen típusú átverések teljesen függetlenek az importőrök hozzáállásától, hiszen a Kuga szerviztörténetében talán nincs semmi takargatnivaló, viszont az is látszik, hogy Magyarországon minden adott a használtautó-piac megtisztításához, és nem az államon múlik, hogy mikor áll össze végre a megoldás.

Az adatvédelmi hatóságnak, az autók szerviztörténetével kapcsolatos álláspontja a cikk befejezéséig nem érkezett meg. Amint megkapom, azonnal folytatom a témát.