"Veszélyeztetjük a csalókat, nem félünk a büntetéstől"

Valami nem hagyott nyugodni, miután két hete megírtam, milyen óvatosan bánik a Volkswagen-csoport (Audi, Seat, Skoda, VW) importőre a használt autók szerviztörténetével. Bár a gyár nemzetközi rendszerében pontosan követhető a karbantartások, javítások és az ezekhez tartozó kilométeróra-állások története, a szervizek ezt nem kötik az ügyfelek orrára, mert megtiltotta a gyár. Így sokan simán megveszik a tekert órás autókat, ha a nepper előtte kiporszívózza az utasteret és hihető a mese.

Az adatvédelmi szabályokra hivatkozva titkolóznak, ahogy más márkák is. Több olvasónk jelezte, hogy a magyar márkaszervizek a titoktartási kötelezettséget emlegetik – sem az alvázszám birtokában, sem egy fizetős állapotfelmérés alkalmával nem mutatják meg, mit tud a rendszer az autó múltjáról. Az importőr szerint árnyaltabb a kép, mert bár valóban nem adnak ki minden, a vásárláshoz fontos információt, de szóban és áttételesen azért segítenek. Tudják, ez az a módszer, amikor elárulják, hogy a 125 ezer kilométeres óraállású autó következő hivatalos szervize 270 ezernél következik, és az ügyfél ebből kitalálhatja, hogy valami nem stimmel.

De tényleg pert kockáztat az a szerviz, amely kerek perec felvilágosítja az érdeklődőt, hogy a Passat CC-ben 225, vagy inkább 502 ezer kilométer van-e? Sejtettem, hogy nem, de megkerestem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH), és részletes állásfoglalást kértem az ügyben. 

Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. törvény szerint csak akkor minősülhetnek személyes adatnak egy autó szerviztörténeti adatai, ha azokon keresztül a korábbi tulajdonos is beazonosítható. A hivatal szerint ez csak akkor lehetséges, ha a szerviztörténetet összekötik a tulajdonos nevével, címével, és így adják ki az érdeklődőnek.

A NAIH válasza szerint irányadó még, hogy a közlekedési hatóság részletes nyilvántartást vezet az összes, magyar rendszámot viselő járműről, és ebben a nyilvántartásban elkülönítve kezeli a műszaki adatokat, hatósági jelzéseket, a korábban rögzített kilométeróra-állásokat, illetve a tulajdonosok személyes adatait. A lekérdezhető adatok körét éppen jövőre fogják bővíteni például a korábbi eredetiség vizsgálatok fotóival és jegyzőkönyveivel, illetve a kártörténet részleteivel, tehát látható az irány. 

Az állami rendszerből többé kevésbé már kideríthető, hogy egy magyar rendszámú autó, 2012-től mostanáig milyen óraállásokkal járt műszaki vizsgán, eredetiségvizsgálaton, és hány kilométerrel adták el. Sajnos a nyilvántartás hibákat is tartalmaz, mert az okmányirodában néha elírnak ezt-azt, aztán ott vannak azok a régebbi autótípusok, amelyeknek 100 ezernél fordul számlálója. Az sincs könnyű helyzetben, aki műszerfalat cseréltet, vagy kijavíttatná a nyilvántartásban szereplő elírást. A lényeg viszont nem ez, hanem, hogy az állami nyilvántartásból is sok minden kiderül egy már itthon lévő autóról, és ez nem sérti a tulajdonos személyiségi jogait.

A most behozott használt autókról viszont semmi hiteleset nem tudunk, és az idők végezetéig ez lesz a csalások melegágya, hacsak nem állnak bele a piactisztításba az importőrök. A márkaszervizek is adhatnának teljes képet, mert a NAIH válasza alapján egyértelmű, hogy nem sértenek jogszabályt azzal, hogy segítenek egy vevőjelöltnek.

A szervizadat nem titkos, nem személyes, nem kell agyonfélteni. Ha a Volkswagen, a Ford vagy a Peugeot vesz egy mély levegőt, és megengedi szervizeinek, hogy teljesen feltárják egy autó előéletét, majd mindezt bárkinek ki is nyomtatják, mint a telekkönyvi kivonatot, azzal a ma jellemző csalások zöme kibukik, nem fogja megérni. Persze a gyári szervizadatbázis is lehet foghíjas, abban is lehetnek tévedések, de a mostani sötétségnél minden jobb. Van még egy eshetőség: lehet, hogy az autómárkák saját adatvédelmi szabályai azért léteznek egyfajta belső jogrendként, mert nem akarják még vonzóbbá tenni a használtautó-vásárlást. 

A hatóság elnöke, dr. Péterfalvi Attila válaszlevele nem kötelezi semmire a márkaszervizeket és az autóimportőröket, de kiindulási pontnak tökéletes. Innen letölthető, vigyék magukkal, ha autóvásárlás előtt márkaszervizhez fordulnak!

Egy cégnél már biztosan érzik, hogy a mostani helyzet tarthatatlan, és, hogy a csalók ellen csak a tudás lámpafényével lehet küzdeni. Levelet kaptam a Balatonbogláron, Dunaújvárosban és Siófokon összesen hat márkakereskedést és szervizt üzemeltető Autó Máté Kft-től. Ifjabb Máté Márton, a huszonöt éves családi vállalkozás vezetője szerint mindenkit megillet a részletes tájékoztatás, mielőtt élete legdrágább fogyasztási cikkére költi akár több éves jövedelmét. A Citroën-re, Peugeot-ra és Fordra szakosodott cégcsoportot az édesapja alapította és bátyjával együtt most hárman irányítják. Nem törődnek az esetleges perekkel és fenyegetésekkel, mindig a lehető legrészletesebben utána járnak egy-egy használt autó előéletének, és bárkinek segítenek. 

Eszköztárukban nemcsak a márkák adatbázisa, de az autó vezérlő számítógépének hibatárolója is szerepel, amelyből az egyes hibakódok mellett visszamenőleg is előhívhatók a kilométeradatok. Ezeknek törlése nehézkes és általában nem is erőlködnek vele a csalók, viszont a szervizben azonnal olvashatók. A két módszerrel már nagyon nagy eséllyel megbukik egy tekert órás autó.

Máté Márton szerint az átláthatóság az érdeke annak is, aki új autót vesz, de annak is, aki 2-3 éves, vagy 4-6 éves, esetleg még idősebb használtat. Ez egy láncolat. Ha ebbe bárhol becsatlakozik egy csaló, az összes további résztvevőt károsítja. Sőt még az előtte lévőket is, hiszen értékteleníti a megbízhatóan karbantartott gépjárműveket. Ezen felül érinti a legális szektorban dolgozókat, valamint jelentős mértékben az államot, azaz mindenkit aki autózik vagy tisztességesen gépjárművekkel foglalkozik. Azzal pedig, hogy feltárják egy autó múltját, legfeljebb a csalás árán szerzett profitot veszélyeztetik és minden, ebből adódó eljárásnak állnak elébe.

A cég vezetője három esetet említ, amikor a gyári adatbázis feltárása rengeteg pénzt takarított meg egy-egy vevőjelöltnek. Az elsőben egy budapesti család Pécsre utazott, hogy megnézzen egy kétliteres Peugeot 307 SW-t. A harmadik gyerek érkezése sürgette az autócserét, és mivel a családfő a Peugeot hirdetési fotóin kiszúrta a Autó Máté rendszámkeretét, még a vonatról felhívta őket. Az autó rendszáma alapján azonnal kiderítették, hogy a Peugeot-ban nem a hirdetésben szereplő 110, hanem 450 ezer kilométer van, persze az előbbi óraálláshoz illő áron kínálták.

Ezt a kombit korábban egy nemzetközi cég képviselője használta, és miközben több országot körbeutazott vele, a Autó Mátéhoz hordta karbantartásra. Majd eladták az autót, amikor annyira elhasználódott, hogy már nem érte meg megjavítani. Aki megvásárolta, visszatekertre a számlálót. Máté úr tanácsára a család még időben letett a vásárlásról. 

Egy másik esetben maga a Autó Máté számított be egy új autó árába egy 417 ezer kilométert futott Peugeot 407-est, amelyet át is írattak, illetve megbizonyosodtak arról, hogy az okmányiroda rögzíti a magas, vásárláskori futásteljesítményt. Ezt később valaki megvásárolta a márkakereskedéstől, majd 163 ezer kilométerrel továbbadta. Az erről szóló hirdetés birtokában Máté úr feljelentést tett a rendőrségen, de a nyomozás elúszott, mert az ügyet többször áthelyezték egyik kapitányságról a másikra. Az autó két hónapja már az új, átvert gazdájával jelent meg ismét a  Autó Máté márkaszervizében, mert menet közben többször leállt. Az óratekerőt azóta sem kapták el. 

Ugyanitt derítették ki egy Ford Galaxy 2,0 TDCI-ről, hogy cserélni kell benne a magas nyomású gázolajszivattyút. A tulajdonos 4 millió forintot fizetett a az autóért, amelyről a diagnosztika és a szervizadatok kiolvasása után kiderítette, hogy 3,5 éves kora ellenére nem a műszerfalon látható 78 ezer, hanem 290 ezer kilométer van benne. Az óratekerésről és a várható félmillió forintos javítási költségről szakvéleményt készített a  Autó Máté, amellyel az átvert vevő az eladóhoz, egy másik kereskedőhöz fordult. Az megfenyegette, hogy kidobja a telephelyéről, így az illető végül egy év után, több millió forintos veszteséggel szabadult meg az autótól. 

Nagyon időszerű amit a Autó Máténál csinálnak, hiszen az óratekerés napi gyakorlat. Egy olvasónk küldte el egy 2005-ös Toyota Avensis hirdetését, amelyet a kontraszthatás aljas meglovagolásaként teszek most be a cikkbe. Ezzel az autóval már találkozhattak egy korábbi cikkünkben, az Üllői úti Briston Car kereskedés árulja most is, 486 ezer kilométerről 215 ezer kilométerre tekerték vissza a számlálóját. A mostani hirdetés és a tavaly is itt van a gépemen, a rendszámok egyeznek. A kereskedés (legalább az első cikk óta) tudhatja, hogy nem stimmel az óraállás, de az autót most is az alacsonyabb értékkel árusítják, csupán az árból engedtek egy kicsit. Ezúttal nem kérdezgettem le a Bristonnál álló sok szép tizenéves Audi és más vágyott autó adatait, remélem, azokkal minden rendben. 

A márkaszervizek és importőrök indokolatlanul titkolják a régebbi autók szerviztörténetét és azt is, hogy biztosan van köztük egy, amely segít az átverések leleplezésében, ha időben kérik ki a véleményét. Az Autó Máté valószínűleg nem keres egy vagyont azzal, hogy támogatja a autóvásárlókat és nyilván nem mindenki vesz új autót később, akit egyszer megmentett egy márkaszerviz, de másként gondol majd a gyártóra, ami nem rövid, inkább hosszútávú befektetés, mellesleg az egyetlen etikus megoldás a mostani helyzetben. A példa követőkre vár, és jó tudni, hogy az óratekerés elleni harc nemcsak a Totalcaron zajlik.