Ez a történet az eldobós cégeken átpörgetett használt autók sűrűjébe vezet. Az üzleti modell olyan jól működik, hogy még az állam sem igen tud mit kezdeni vele, a vevő pedig ezúttal is nagyon rosszul jár. Autó-adásvétel a benzinkúton, három felkiáltójel a hirdetés címében és persze a kedves eladó, aki lecsapja a telefont, amikor megkérdezem, kinek a nevén van a megkímélt állapotú Ford Mondeo.
Albert - akinek természetesen nem ez a valódi neve - csak néhány hónapja dolgozik a kúton, mégis látta már, hogy a parkolóban valakik rendszeresen használt autókat adnak-vesznek. Egy-két hetente történik ilyesmi, nemrég például egy BMW-t adtak át a kútoszlopoktól távol eső légkompresszor tövében. Albert arra a Ford Mondeóra is emlékezett, melynek hirdetési fotóit a telefonomon mutattam meg neki. A kék kombi rendszeresen parkol a shop mögött, sőt, a háttérből ítélve a hirdetési fotók is itt készülhettek.
Az utóbbi napokban nyomoztam egy kicsit egy gyanús használtautós ügylet miatt, és a szálak éppen ide, az egyik IX. kerületi benzinkúthoz vezettek. Péter azután keresett meg, hogy édesapja májusban 700 ezer forintért vásárolt a kúton egy megkímélt állapotú Citroen C5-öt. Az autó, a képek alapján korrekt darab, de van vele egy óriási probléma: nem vehetik a nevükre.
Ez azután derült ki, hogy Péter és édesapja hazaautóztak Jászberénybe a vásárlás után, napokon belül elvégeztették az eredetiségvizsgálatot, majd a szerződéssel, a forgalmival, a frissen kötött biztosítás igazolásával a helyi okmányirodába mentek. Miután az ügyintéző bepötyögte a rendszerbe a Citroën adatait, kiderült, hogy az autó nem átíratható. Akkor, és egy másik alkalommal csupán ennyit árultak el a hivatalban Péteréknek, de igazolást, vagy részletes magyarázatot nem kaptak. Felhívták az eladót, de az illető tagadta, hogy bármit tudna a probléma hátteréről. A Citroën visszavásárlásáról hallani sem akart, és később fel sem vette a telefont, ezért Péter feljelentést tett a rendőrségen, illetve írt nekem.
Az átküldött dokumentumok szerint a C5-öt egyszerű magánhirdetésben kínálták eladásra, de valójában nem magánszemély volt az eladó, hiszen a szerződésben a Billeg Argon Trade Kft. neve szerepel. Mivel a cég fő tevékenysége szerint autókereskedelemmel foglalkozik, illetékmentességet élvez. Így nem kapott új forgalmi engedélyt és új törzskönyvet, amikor megvette a Citroënt egy másik kereskedéstől, az Oldsmobile Cartrade Kft-től, amely a Saadimeriemcar Kft-től vette. A három kft. tulajdonjogát a C5 forgalmijának Hivatalos feljegyzések rovatában olvasom.
A Citroën első tulajdonosa a NES Kft., egy húsz éve létező építési vállalkozás volt. Saját honlapot üzemeltetnek, referenciák vannak és elérhető az ügyvezető igazgató is, aki elmondta, valóban tőlük származik a bordó Citroën, de már tavaly eladták, vélhetően az egyik kereskedésnek.
Kereskedés, autótelep nélkül
A Billeg Argon Trade Kft. székhelye Budapesten, a Podmaniczky utca 57. szám alatt található, ott viszont nemhogy autókereskedés nincs és nem is volt soha, de saját iroda sem. Csak egy olcsó székhelyszolgáltatást kínáló vállalkozás működik a bérház második emeletén, ezért aki egy éve létrehozta a Billeg Argon Trade Kft-t, áfa nélkül 4800 forintot szánt arra, hogy a szolgáltató bejelentse magához. Felhívtam a székhelyszolgáltatót, ahol egy hölgy készségesen elmondta, hogy a Billeg csupán februárig volt hozzájuk bejelentve, mert egy idő után nem fizette a székhely díját. A vállalkozás, a hivatalos cég adatbázisok szerint március óta kényszertörlés alatt áll, ahogy az Oldsmobile Cartrade Kft. is, amelytől az autót vásárolta. Így nyilván nem lep meg senkit, hogy a Citroen forgalmijában sorakozó hármas kereskedéslánc első tagja, a Saadimeriemcar Kft. adószámát szintén törölték az e-cégjegyzék szerint, és ugyanitt olvasom azt is, hogy tavaly nyár óta összesen hatszor indítottak végrehajtást a céggel szemben.
A Citroën most Péter édesapjának udvarán áll. Gyújtótrafót és egy motortartó bakot kéne rajta cseréltetni, de az alkatrészek beszerzésével még várnak, mert hivatalosan nem is az övék az autó.
"Autókereskedelmi cég vagyunk, uram..."
Elárulom, miért mentem tegnapelőtt a IX. kerületi benzinkúthoz. Mielőtt beszélgetésbe elegyedtem az egyik kútkezelővel, felhívtam a telefonszámot, amellyel annak idején meghirdették a Citroënt és amellyel az utóbbi hetekben a kék Ford és egy szürke Mercedes A140 hirdetésében is szerepelt.
Egy férfi jelentkezett, készségesen elmondta, amit a hirdetésben olvastam: a Mondeo megkímélt állapotú, a negyedmillió kilométeres futásteljesítmény valós, de még fontosabb, hogy az autót akár üzembentartóira is adják, így nem kell átíratni, vagyis rengeteget spórolhatok. Akár meg is mutatta volna ma nekem, de a beszélgetésnek ezen a pontján hibáztam: megkérdeztem, hogy kinek a nevén van a Ford.
A válasz zavarba hozott: autókereskedelmi cég vagyunk, uram. Ismét megkérdeztem, hogy pontosan melyik vállalkozás a bejegyzett tulajdonos. A titokzatos úr lecsapta a telefont. Többé nem is vette fel. Mire visszaértem a szerkesztőségbe, törölték a hirdetéseket a Használtautó.hu-ról.
Megbukik a Belügyminisztérium fizetős szolgáltatása
Mivel még kedden este is kételkedtem Péter szavaiban, indítottam egy fizetős keresést a Belügyminisztérium oldalán elérhető Gépjárműadat lekérdező rendszerben. Ez a közepesen buta szolgáltatás nem direkt információkat ad ki egy-egy autóról, hanem rákérdezéses alapon árulja el, hogy helyesek-e a nálam lévő adatok, vagy sem. Így például, van-e az átíratást akadályozó úgynevezett forgalmi korlátozás van a bordó Citroen C5-ön, vagy sem. A válasz letaglózó: nincs.
Ügyvédi letét a biztos megoldás?
Megkérdeztem erről a DAS Jogvédelmi biztosító csoportvezető jogtanácsosát, Dr. Vágány Tamást, aki szerint biztosra mehet a vevő, ha a vételárat az eladóval megegyezve ügyvédi letétbe helyezi, azzal a kikötéssel, hogy a pénzhez csak akkor férhet hozzá az eladó, ha sikeres az átíratás. Ha az eladó ebbe nem egyezik bele, az legalábbis rossz előjel, még ha nem is a csalási kísérlet bizonyítéka.
Hogy mégis mi a fenéért nem írják át az autót a vevő nevére, arra Péter keddi, harmadik okmányirodai kísérlete ad magyarázatot. Bár a BM rendszerében nem szerepel forgalmi korlátozás, az okmányirodai ügyintéző kötelességből mindig benéz a cégbírósági nyilvántartásba is, ahol azt látja, hogy a Billeg Argon Trade Kft. adószáma már azelőtt megszűnt, hogy Péterék egy látszólag korrekt adásvételivel megvették az autót a benzinkúton.
A titokzatos férfi azonos a két, már törölt autó hirdetőjével. Egyszer Péter szintén érdeklődött nála inkognitóban , és neki is N. Sándorként mutatkozott be, ahogy nekem. Péter szerint a hangja alapján biztosan ő adta át nekik az autót május végén, a benzinkúton. A Billeg Argon Trade Kft. mindössze hat hónapig létezett, de a Céginfó szerint eközben február 10-én, február 24-én, majd március elsején végrehajtást kezdeményeztek a céggel szemben.
Péter és édesapja június 9-én, nagyobb értékű csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt büntetőfeljelentést tettek ismeretlen személy ellen. Mivel a bedöntött céget talán eleve azért alapították, hogy a rajta átpörgetett autókat a cég bedőléséig illetékmentesen, autópályadíj és más közterhek fizetése nélkül használják, most sok helyre kéne törlesztenie a tartozásait. Péterék eléggé hátul állhatnak a követelők sorában, hiszen csak májusban vették meg az autót.
Autóvásárlók, fegyverbe!
Az ügy tanulságai ingyenesek, és azonnal gyakorlatra válthatók.
- Aki benzinkúton vagy más, nyilvános helyen vesz autót egy cégtől, amelyről semmit nem tud, könnyen olyan helyzetbe kerülhet, mint Péterék. Lesz nála egy tárgy, ami nem kerülhet a nevére, sőt, számíthat rá, hogy hamarosan lefoglalja a NAV vagy a rendőrség.
- A nyilvános állami gépjárműlekérdező-rendszer nem alkalmas arra, amire kitalálták: nem derül ki belőle, hogy az autó, amit éppen megvennénk, valójában nem lehet a miénk, és át akar verni, aki mást állít.
- Tényleg csak mellékszál, de nem lényegtelen, hogy a 17 ezer forintos eredetiségvizsgálatnak eleve nem feladta kideríteni, hogy csalásból származik-e egy használt autó, vagy sem. Gyanítom, némi jogszabály-fabrikálással össze lehetne drótozni az állami adatbázisokat, és már a vizsgán jelezhetne a rendszer, hogy baj van.
Javaslom, hogy mielőtt cégtől vásárolnak használt autót, keressenek rá a nevére a Céginfó.hu, az E-cégjegyzék vagy más nyilvános adatbázisok egyikében. Bár ezek az adatbázisok sem mindig naprakészek, a megoldás messze nem tökéletes, a lekérdezés percekbe kerül, és sokat spórolhatnak vele. Ugyanakkor fájdalmas szembesülni azzal, hogy cégadatbázisokban is kell turkálni, ha az ember igazán biztosra akar menni.
Könnyek közt mondta el Péternek a jászberényi okmányiroda ügyintézője, hogy csak ebben a kisvárosban hetente 2-3 hasonló esettel találkoznak. Szinte senki nem nézeget adatbázisokat, mielőtt a kereskedő kezébe csap. Ez a csalási forma tehát éppen a vevők tudatlanságára, illetve az állam felkészületlenségére épül.
Ha bárki egy pillanatra is komolyan veszi, amit a Mondeo és a Mercedes hirdetésében három felkiáltójellel ajánlgattak, és a rendes átíratással járó autóvásárlás helyett a körülbelül 10 ezer forintból megoldható, de valódi tulajdonjogszerzést nem jelentő üzembentartói megállapodást választja, csak magára vethet. Bár elvileg megspórolja az átírási költségek egy részét, később nem perelhet az autóért, ha kiderül, hogy a mostanihoz hasonló módszerrel verték át.
Amint bármilyen fejlemény lesz az ügyben, újabb cikkel jelentkezünk.
