Teherautó gázolt bringás gyereket. Ki a hibás?

Szerencsére csak könnyebb sérülés történt, illetve összetört a bringa, ám rengeteg tanulsága van az ügynek. Úgy tűnik, a rendőrség nem volt elég körültekintő, amikor kivizsgálta az ügyet, majd végül a kerékpárúton közlekedő gyereket tette a felelőssé. 

A Lajosmizsén keresztülhaladó 5-ös főút mellett kerékpárút halad végig. A kislány a baleset előtt a kerékpárúton balról érkezett egy kereszteződéshez, egy teherautó pedig épp ekkor hajtott át keresztben a főútvonalon, az Irinyi utca irányába, tehát vezetője gyakorlatilag azt láthatta, ami épp a fenti fényképen is látható.

A gázolás után a rendőrség úgy találta, hogy azért történt a baleset, mert a kislány a jobbkézszabály szerint nem adta meg a teherautó részére az elsőbbséget. Meg kellett volna állnia, elengedni a teherautót, majd ezután tekerhetett volna tovább. Bár kiskorú gyermekként felelősségre nem vonható,  a család és a kislány számára komoly lelki teher, hogy az általuk hibásnak tartott gépkocsi vezetőjével szemben megszüntették az eljárást.

Mivel az utóbbi időben elég sok hasonló bringásbaleset történik, érdemes átnézni a KRESZ szabályait és a kapcsolódó jogszabályokat.

A közút kezelője, ha áttételesen is, de elismerte felelősségét: a baleset után pár héttel pótoltak egy elsőbbségadás kötelező táblát - az alábbi képen is jól látható -, amely egyébként minden további kereszteződésben a helyén van, de innen hiányzott, amikor a teherautó elgázolta a kislányt.

Az ilyen Elsőbbségadás kötelező tábla használata a forgalomszervezési szabályokban amúgy nincs előírva, egyrészt mert a lekanyarodó járművekkel eleve elsőbbséget kell adni a kerékpárúton, sőt a járdán érkezők számára is, a Batthyány út felől pedig a teljes út széleségére érvényes „Elsőbbségadás kötelező” tábla található.

A fentiek tükrében érdekes igazán, ami a rendőrségi határozatban áll:

A jelenleg hatályos KRESZ nem szabályozza konkrétan azt a közlekedési esetet, ahol a járművezető a kereszteződésen egyenesen áthaladva a járművével közben egy kerékpárút útestjén halad át.

Ebben az esetben – jelen baleseti ügyben – a két jármű (azok vezetőjének) egymáshoz viszonyuló elsőbbségi helyzetét (jelzőtábla hiányában) a KRESZ 28.§-ban foglaltak határozzák meg, amelyek a következők.

28. § (1) Az útkereszteződésben - ha a (2) bekezdés rendelkezéseiből más nem következik - a járművel elsőbbséget kell adni

a) a jobbról érkező minden jármű és

b) ...

részére.

Mindjárt az elején leszögezném, hogy nagyon komoly hiányossága lenne a KRESZ-nek, ha az 1975-ös megalkotása óta nem szabályozná a kerékpárúton áthaladók elsőbbségét.

Ezen felül a 28.§. beidézése úgy, hogy az abban hivatkozott (2) bekezdés már csak kipontozva látható, enyhe csúsztatás, hiszen éppen ez a szakasz foglalkozik azzal, hogy:

(2) A másik jármű érkezési irányától függetlenül elsőbbséget kell adni az útkereszteződésben az olyan útról érkező járművel, amelyen az útkereszteződés előtt „Elsőbbségadás kötelező” vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van.

Ebben a kereszteződésben pedig vannak „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblák. Egyébként az indoklás legnagyobb logikai hibáját abban látom, hogy ugyan a kerékpárút szemből táblával védett, ebből az irányból pedig egyenrangú lenne? Ilyen kereszteződés sehol nem létezik, és nem is létezhet.

A tanulságok miatt egy kicsi érdemes jobban belemélyedni a részletekbe. Már az elején kihangsúlyozom, hogy véleményem szerint a kerékpáros nem felelős a balesetért.

A Lajosmizsén átvezető 5-ös út főútvonal, amit az úttesten érkező járművek a „Főútvonal” elnevezési jelzőtábla jelzéséből észlelhetnek.

Főútvonal esetében az „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblát el kell helyezni az útkereszteződés előtt a főútvonalat keresztező, vagy abba betorkolló minden szilárd burkolatú mellékútvonalon.

(83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet III. Fejezet 11.3.ae.)

A rendelet egyértelműen meghatározza, hogy az útkereszteződés előtt kell elhelyezni a jelzést, amely így a teljes útkereszteződés keresztmetszetére, és nem csak az úttestre érvényes.

A KRESZ függeléke egyértelműen rögzíti a közút egyes részeit:

Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése

Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület

Tehát az út keresztmetszetét vizsgálva a teljes út egy településen gyakorlatilag faltól falig tart, hiszen a szabály kihangsúlyozza, hogy a gyalogosok is az úton közlekednek, méghozzá általában a járdán, ami így az út szélét jelenti. Azaz a két járda közötti teljes terület képezi az utat, illetve két út találkozásánál az útkereszteződést.

Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.

Kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt út.

A megjelölést táblával teljesítik, a táblánál pedig a KRESZ-ben ez szerepel:

Kerékpárút tábla a kétkerekű kerékpárok közlekedésére kijelölt utat jelez.

Hogy a kerékpárút ezen meghatározás alapján a közút részét is képezheti, arra két bizonyítás is szerepel a KRESZ-ben:

1. A Gyalogút tábla olyan önálló utat jelez, amely a gyalogosok közlekedésére szolgál Tehát a gyalogút mindig önálló út, de az „önálló” jelző a kerékpárút meghatározásánál nem szerepel, tehát kerékpárút lehet nem önálló út is.
2. 
   Út melletti kerékpárút jelzőtábla. Azaz létezik egy olyan jelzőtábla, amit akkor helyeznek el, amikor a kerékpárút önálló útként az út mellett fut. Ilyen jelzés ezen a településen nincs, tehát ez is azt bizonyítja, hogy a kerékpárút ezen a helyen az út részeként került kialakításra.

Ezt erősíti az a jogszabály is, amely szerint:

Az út melletti kétirányú kerékpárutat, annak kezdetét és végét az „Út melletti kerékpárút”, az „Út melletti kerékpárút kezdete” és az „Út melletti kerékpárút vége” jelzőtáblával abban az esetben kell előjelezni, ha az úton haladó járművezető számára a kerékpárút nem kellően észlelhető.

(83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet III. Fejezet 18.11.)

Mivel ilyen táblát itt nem szereltek fel, ebből következik, hogy az úton haladó járművezetők számára a kerékpárút kellően észlelhető, amelynek például az elsőbbségadás szempontjából van jelentősége.

Az 5-ös út és Irinyi utca találkozásánál lévő kereszteződés esetén az „Elsőbbségadás kötelező” tábla az alárendelt utak felől érkezők számára a gyalogos járdák előtt látható.

KRESZ 12. § (1) a:

„Elsőbbségadás kötelező” tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező úton érkező jármű részére.

Ebből a pontból egyértelműen adódik az, hogy nem csak az úttesten, hanem a teljes útszélességen érkező járművek számára jár az elsőbbség, tehát azoknak is, akik a kerékpárúton közlekednek.

A tábla elhelyezése alapján kizárható, hogy a kerékpárút és a keresztező Irinyi út egyenrangú kereszteződés lenne, hiszen az elsőbbségadás tábla által befoglalt területbe ez a hely is beletartozik.

Hozzáteszem, hogy a kerékpáros olyan kerékpárúton közlekedett, ahol az ezt megelőző útkereszteződésekben végig táblával jelzett elsőbbséggel rendelkezett, tehát jogosan bízhatott abban, hogy itt is védettsége lesz.

Egyébként ezt jogszabály is megalapozza, mert 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet II. Fejezet 9.3. alapján:

Egyenrangú útkereszteződés előtt azon az úton, amelynek a megelőző útkereszteződésében jelzőtáblával jelzett elsőbbsége volt, az „Egyenrangú útkereszteződés” jelzőtáblát el kell helyezni.

Tehát, ha a rendőrségi határozatnak megfelelően a kerékpárút és az Irinyi út kereszteződése egyenrangúnak minősül, úgy a kerékpárútra – mivel a megelőző útkereszteződésében jelzőtáblával jelzett elsőbbsége volt – a kerékpárosok számára figyelmeztetésként el kellet volna helyezni az „Egyenrangú útkereszteződés” jelzőtáblát. Ezen az úton ilyen jelzés sehol sincs.

A leírt – jogszabályi előírásokkal alátámasztott – érvek alapján a kerékpárosnak a baleset bekövetkezte miatti felelőssége kizárt.

A kislány képviselői a fenti szakmai indokokat a rendőrség számára egy beadványban leírták, ennek ellenére és ezt figyelmen kívül hagyva az újabb határozat megerősítette a gyerek felelősségét, és az indoklásban továbbra is a jobbkézszabály figyelmen kívül hagyása szerepel. Hasonlóan kétes ügyekben annyi lehetősége van az embernek, hogy a határozatban mindig szerepel, hová lehet jogorvoslatért fordulni - élni kell ezzel a lehetőséggel.

A kerékpárosok közlekedésével kapcsolatban a Bírságmegelőzési Kézikönyvben is sok hasznos tanács olvasható.